Menü

Mennyi mindenre jó a C-vitamin!

Megtanultuk gyerekkorunkban, hogy tavasszal, ősszel és télen sok-sok zöldséget és gyümölcsöt együnk, mert abban sok a C-vitamin és így nem betegszünk meg. Később jöttek az étrendkiegészítők, a multivitaminok. Egyre jobban az életünk részévé vált a vitaminbevitel, akár mesterséges úton is.

Rendben, de csak ezért szedhetünk C-vitamint? Hogy ne betegedjünk meg a kritikus időszakokban, amikor az immunrendszerünk gyengébb? Nem! Szerencsére a tudománynak köszönhetően ma már számos más egészségügyi területen is bizonyított a C-vitamin jótékony hatása.

Tudtuk-e például, hogy fokozhatja a kemoterápia hatékonyságát? Kutatások támasztják alá, hogy a kiegészítő C-vitamin adagolás javíthatja a kezelés hatékonyságát daganatos betegeknél.

Tumoros elváltozások során a C-vitamin szupplementumként történő pótlólagos bevitele javíthat a rákos betegek kezelésének hatékonyságán vagy életminőségén.

Csökkentheti a szürkehályog (idegen szóval cataracta) kialakulási kockázatát is. Időseknél gyakran előforduló megbetegedés a makula degeneráció. Ilyenkor az éleslátás helyén lévő ideghártya sejtjei pusztulásnak indulnak, ennek következtében drasztikus látásromlás alakul ki, és a betegek olvasóképessége romlik vagy teljesen el is veszik, ugyanis nem tudnak az adott pontra fókuszálni. Ezek az idős emberek a perifériás látásukra támaszkodva tudják folytatni életüket. Sajnos a betegség gyógyítása napjainkban még nem lehetséges, csak az állapot javítására vagy fenntartására léteznek lehetőségek. Ügyeljünk a C-vitamin bevitelre, ugyanis a makula degeneráció kialakulási kockázatának csökkentésében is szerepet játszhat.

A C-vitamin ezen kívül csökkentheti a kardiovaszkuláris (vagyis szív- és érrendszeri) betegségek kialakulási kockázatát is, illetve javíthatja az előrehaladott stádiumban lévő betegek életminőségét.

Kifejezetten fontos szereppel bírhat a dohányosok esetében, hiszen a C-vitamin antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően hatékonyan részt vesz a keletkező szabadgyökök ártalmatlanításában.

Ezen kívül számos más biológiai folyamat optimális működéséhez járulhat hozzá. Többek között befolyásolhatja az immunrendszer különböző komponenseit, és számos enzim működését is segíti azáltal, hogy azok megfelelő funkcionalitásához szükséges komponenseket aktivál, amelyek nélkül az enzimek nem tudnák betölteni normál szerepüket.

A C-vitamin részt vesz a kollagén előállításában. A kollagén egyébként a kötőszövetnek egy rendkívül fontos alkotóeleme, hiszen elengedhetetlen szereppel rendelkezik – a teljesség igénye nélkül – bőrünk, inaink, ínszalagjaink felépítésében.

Beviteli formák

A C-vitamin pótlására számos lehetőségünk van. Leggyakrabban a zöldségeket, gyümölcsöket ajánlják, de ezen kívül szedhetjük tabletta, kapszula vagy kristályos por formájában, illetve főleg súlyos betegeknél vagy komoly vitaminhiányban szenvedőknél alkalmazzák az intravénás adagolást. Nemrégiben pedig megjelent egy újabb beviteli forma is, a liposzómás C-vitamin.

Mik azok a liposzómák?

A liposzómákat nagy, belül üreges golyókként kell elképzelnünk, amelyeknek falát zsírból felépülő kettős hártyaréteg alkotja. Ezeknek a belsejébe különféle anyagokat, például gyógyszer hatóanyagokat, vitaminokat lehet „csomagolni”. Szedni ugyanúgy kell, mint egy tablettát, csak a liposzóma biológiai, kémiai tulajdonságainak köszönhetően felszívódása valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint a kapszulás vagy tablettás formának. Az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok azonban még folyamatban vannak.

A fentiek csak kiragadott példák, mi mindenre gyakorolhat pozitív hatást a C-vitamin. Reményeim szerint ezt követően senkit sem kell túlzottan biztatni, hogy fokozott figyelemmel kísérje életében a megfelelő vitaminbevitelt!

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.