Menü

Házi sajtok reneszánsza

Újra elterjedni látszanak a kézműves, házi készítésű élelmiszerek. Napról napra több termelői és biopiac jelenik meg, és már olyan vásárokban is árulni kezdik portékáikat a készítők, ahol jó ideig csak kínai termékeket lehetett kapni. Ez azt jelzi, hogy nő a felvevőkör, ami nem is csoda, hisz egyre nagyobb a szakadék a bolti és a saját készítésű termékek között. Az élelmiszeripar mára olyan mértéket öltött, hogy a vásárlók elborzadva olvassák a termékek összetevőlistáját. Persze a piac részben a vásárlói igényekre reflektál, no és persze elsődleges cél a profit. Legtöbbek friss(nek látszó), mégis sokáig eltartható élelmiszereket keresnek, hiszen az időnk kevés (például hogy minden nap friss termékeket vásároljunk, amit aztán gyorsan elfogyasztunk), azonban az elvárásaink megmaradtak.

A tudatos vásárlók viszont - persze kis túlzással - , azt állítják: a bolti termékek nagy része szinte "műanyag". Az egészségre törekvők igényeit nehezen elégíti ki a nagyüzemi, ipari gyártás, hiszen a most leírt célzatú, hasznot hozó, de sokáig eltartató és állagát megőrző élelmiszerek gyártásra vannak berendezkedve. De mégis, azon vásárlók száma egyre szaporodik, akik odafigyelnek rá, hogy mit tesznek a kosarukba és mit esznek. Ők már kevés olyan terméket találnak az átlagos boltok polcain, amik megfelelnek az igényeiknek. Ezért lehet az, hogy néha már a nagy áruházláncok is helyet adnak az őstermelőknek, készítőknek. Ha nem is a sorok között, de külön standokon vásárolhatunk házi savanyúságot, vagy éppen sajtot és más tejterméket.

Az ipari élelmiszereket fogyasztva szép lassan elfelejtettük a klasszikus ételek valódi ízét és állagát. Nem tűnik fel, hogy a vaj színe világosabb, a tejföl krémesebb és folyékonyabb, a sajt kevésbé rugalmas, ha házilag készül. Az ízük viszont sokkal érdekesebb, valódibb. Azt is mondhatnánk, hogy finomabb, de ezzel nem ért egyet mindenki - például az ízfokozókon nevelkedett fiatal generáció sok tagja. Meglepődnénk, ha ismernénk az eljárásbeli különbségeket. A bolti "füstölt" sajtokat például nem füstölik a valóságban, hanem például füstaromában áztatják.

Tény és való, hogy ha házi készítésű élelmiszereket szeretnénk fogyasztani, akkor másfajta vásárlási és felhasználási üzemmódra kell berendezkedni. A sajtok példájánál maradva a házi sajtok íze az érési folyamattal változik, s persze hamarabb megromlanak, mint a tartósítószerrel készült bolti társaik. Persze minden megoldható, például ha többet szeretnénk vásárolni, de nem tudunk mindent felhasználni, akkor a többit lefagyaszthatjuk, s csak egy nappal előbb elővesszük a mélyhűtőből. Higgyük el, megéri változtatni szokásainkon az egészségünk érdekében! Testünk ugyanis jól érzékeli, hogy "tiszta" élelmiszereket fogyasztunk-e.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.