Így ehetsz kevesebbet
- Dátum: 2017.04.24., 08:21
- diéta, éhség, éhségérzet, étel, evés, fogyókúra, glikémiás index, mennyiség, vércukorszint
Mindannyian tudjuk, hogy "a kevesebb néha több", s a diéta, valamint alakunk megőrzésének titka, ha nem esszük túl magunkat, azaz normális mennyiségű ételt fogyasztunk. Igen ám, de a társadalom többsége "túlfogyasztó", azaz többet eszik, mint amennyire a szervezetének valójában szüksége lenne. Hogyan érhetjük el, hogy kevesebbet tudjunk enni?
Ha éhesek vagyunk, eszünk - a legtöbben szerencsére megtehetjük, és meg is tesszük. De tényleg csak akkor eszünk, amikor megéhezünk, s tényleg minden esetben indokolt az éhségérzet, valamint az "ehetnék"? Elnézve az elhízott emberek számát Magyarországon, a válasz egyértelműen nem. Ha valóban annyi ételt fogyasztanánk, amennyit kellene, akkor az emberek 90-95%-ának ideális alakja lenne, és nagyon ritka volna, hogy valaki túlsúlyos. A 21. századra azonban elérkeztünk odáig, hogy fogalmunk sincs testünk valódi jelzéseiről, s nem tudunk különbséget tenni aközött, amikor csak kedvtelésből nassolnánk, vagy amikor tényleg ennivalóra van szükségünk.

De miért...?
- A fogyasztott ételek glikémiás indexe magas, ezért az ilyen ételek gyorsan megemelik a vércukorszintet, és hamarabb megéhezünk. A cukor és a finomliszt a fő "bűnös". Megtapasztalhatjuk, hogy ha nem is vagyunk éhesek, de megeszünk egy szem cukros krémmel töltött kekszet, akkor hamar ránk tör az éhségérzet.
- Az élelmiszeripari termékek között sok olyan adalékanyag van, ami miatt "többre vágyunk". Az ízfokozók és egyéb összetevők sokszor hasonlóan működnek, mint a függőséget okozó anyagok: stimulálják ízlelőbimbóinkat, és újra vágyunk az ismerős, kellemes érzésre, ízre. Nem véletlenül könnyű rászokni az ízesített chipsekre, vagy éppen a cukrozott üdítőkre, ami után mondjuk a víz és a vajas kenyér már nem tűnik ízletesnek.
- Mivel egyre többet és többet eszünk, gyomrunk kitágul, és már nagyobb mennyiségű étellel érezzük telítettnek. De ezen túl az agyunk is megszokja, hogy mi az a mennyiség, amivel jól lakunk. Ha ez pl. két szelet kenyér, akkor egy szelet megevése után agyunk azt az üzenetet küldi: még csak a felénél tartasz, nem ettél eleget!
- Sokszor csak lelki oka van annak, hogy enni vágyunk: ez egy kellemes időtöltés, ami örömérzetet biztosít, valamint életünk sok tevékenységéhez, időtöltéséhez az evést kapcsoljuk. Városi séta? Kedvünk támad betérni egy kellemes étterembe. Kirándulás a szabadban? Milyen jól esik ott egy szendvics! Tévénézés vagy mozi? Pattogatott kukorica nélkül elképzelhetetlen. Fárasztó munkaóra, vagy készülés a vizsgára? Egy kis nassolnivaló segít leküzdeni a fáradtságot, és könnyebbé teszi, hogy bírjuk a nehézségeket. Szomorúak vagyunk? A csoki köztudottan boldogságot okoz! Ugye, ismerős?

Tehetünk ellene!
Ha szeretnénk kevesebbet enni, a fenti tényezők mindegyikével foglalkozunk kell.
- Cseréljük le az alapanyagokat, és fogyasszunk rostdús ételeket teljes őrlésű vagy paleo lisztekből, valamint használjunk inkább természetes édesítőszereket, és kókuszzsírt.
- Kerüljük az adalékanyaggal készült bolti termékeket, helyette törekedjünk a "tiszta étkezésre", ezt testünk nem csak fogyással fogja meghálálni!
- Mindig egy kicsit csökkentsük a mennyiségeket és az adagokat, hiszen nem "kidurrantani kell a lufit, hanem fokozatosan leereszteni". Étkezések előtt, közben és után programozhatjuk a gondolkodásunkat megerősítő mondatokkal, amelyekre egy idő után rááll majd az agyunk: például "Egy szelet kenyérrel jóllakom és éhségérzetem megszűnik." Valamint használjunk kisebb tányérokat, ugyanis ez is sokat számít!
- Az evés és a hozzá kapcsolt tevékenységek pavlovi reflexként működnek, de ezeket is átírhatjuk, mint ahogy a programozók frissítik a legújabb számítógépes programokat! A lényeg, hogy adjunk magunknak helyette "valami mást". Beszélgetni például nem csak egy kávézóban lehet, ahol még csak cukormentes forró csoki sincs, hanem bárhol a szabadban...
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.