Menü

Így ehetsz kevesebbet

Mindannyian tudjuk, hogy "a kevesebb néha több", s a diéta, valamint alakunk megőrzésének titka, ha nem esszük túl magunkat, azaz normális mennyiségű ételt fogyasztunk. Igen ám, de a társadalom többsége "túlfogyasztó", azaz többet eszik, mint amennyire a szervezetének valójában szüksége lenne. Hogyan érhetjük el, hogy kevesebbet tudjunk enni?

Ha éhesek vagyunk, eszünk - a legtöbben szerencsére megtehetjük, és meg is tesszük. De tényleg csak akkor eszünk, amikor megéhezünk, s tényleg minden esetben indokolt az éhségérzet, valamint az "ehetnék"? Elnézve az elhízott emberek számát Magyarországon, a válasz egyértelműen nem. Ha valóban annyi ételt fogyasztanánk, amennyit kellene, akkor az emberek 90-95%-ának ideális alakja lenne, és nagyon ritka volna, hogy valaki túlsúlyos. A 21. századra azonban elérkeztünk odáig, hogy fogalmunk sincs testünk valódi jelzéseiről, s nem tudunk különbséget tenni aközött, amikor csak kedvtelésből nassolnánk, vagy amikor tényleg ennivalóra van szükségünk.

De miért...?

- A fogyasztott ételek glikémiás indexe magas, ezért az ilyen ételek gyorsan megemelik a vércukorszintet, és hamarabb megéhezünk. A cukor és a finomliszt a fő "bűnös". Megtapasztalhatjuk, hogy ha nem is vagyunk éhesek, de megeszünk egy szem cukros krémmel töltött kekszet, akkor hamar ránk tör az éhségérzet.
- Az élelmiszeripari termékek között sok olyan adalékanyag van, ami miatt "többre vágyunk". Az ízfokozók és egyéb összetevők sokszor hasonlóan működnek, mint a függőséget okozó anyagok: stimulálják ízlelőbimbóinkat, és újra vágyunk az ismerős, kellemes érzésre, ízre. Nem véletlenül könnyű rászokni az ízesített chipsekre, vagy éppen a cukrozott üdítőkre, ami után mondjuk a víz és a vajas kenyér már nem tűnik ízletesnek.
- Mivel egyre többet és többet eszünk, gyomrunk kitágul, és már nagyobb mennyiségű étellel érezzük telítettnek. De ezen túl az agyunk is megszokja, hogy mi az a mennyiség, amivel jól lakunk. Ha ez pl. két szelet kenyér, akkor egy szelet megevése után agyunk azt az üzenetet küldi: még csak a felénél tartasz, nem ettél eleget!
- Sokszor csak lelki oka van annak, hogy enni vágyunk: ez egy kellemes időtöltés, ami örömérzetet biztosít, valamint életünk sok tevékenységéhez, időtöltéséhez az evést kapcsoljuk. Városi séta? Kedvünk támad betérni egy kellemes étterembe. Kirándulás a szabadban? Milyen jól esik ott egy szendvics! Tévénézés vagy mozi? Pattogatott kukorica nélkül elképzelhetetlen. Fárasztó munkaóra, vagy készülés a vizsgára? Egy kis nassolnivaló segít leküzdeni a fáradtságot, és könnyebbé teszi, hogy bírjuk a nehézségeket. Szomorúak vagyunk? A csoki köztudottan boldogságot okoz! Ugye, ismerős?

Tehetünk ellene!

Ha szeretnénk kevesebbet enni, a fenti tényezők mindegyikével foglalkozunk kell.
- Cseréljük le az alapanyagokat, és fogyasszunk rostdús ételeket teljes őrlésű vagy paleo lisztekből, valamint használjunk inkább természetes édesítőszereket, és kókuszzsírt.
- Kerüljük az adalékanyaggal készült bolti termékeket, helyette törekedjünk a "tiszta étkezésre", ezt testünk nem csak fogyással fogja meghálálni!
- Mindig egy kicsit csökkentsük a mennyiségeket és az adagokat, hiszen nem "kidurrantani kell a lufit, hanem fokozatosan leereszteni". Étkezések előtt, közben és után programozhatjuk a gondolkodásunkat megerősítő mondatokkal, amelyekre egy idő után rááll majd az agyunk: például "Egy szelet kenyérrel jóllakom és éhségérzetem megszűnik." Valamint használjunk kisebb tányérokat, ugyanis ez is sokat számít!
- Az evés és a hozzá kapcsolt tevékenységek pavlovi reflexként működnek, de ezeket is átírhatjuk, mint ahogy a programozók frissítik a legújabb számítógépes programokat! A lényeg, hogy adjunk magunknak helyette "valami mást". Beszélgetni például nem csak egy kávézóban lehet, ahol még csak cukormentes forró csoki sincs, hanem bárhol a szabadban...

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.