Menü

Nagyon ellenálló baktériumok?

Tudatosan élve életünket, figyelünk arra, hogy ha megbetegszünk, igyekezzünk házi praktikákkal elillanni a betegség elől. Ha súlyosbodik a helyzet, meglátogatjuk a háziorvosunkat, de talán még ott is tartjuk magunkat, nehogy antibiotikumot írjon fel nekünk. Vannak bizonyos helyzetek, amikor már tudjuk magunktól is, hogy elkerülhetetlen, különben felülkerekedne rajtunk a kór, de a tudatos állampolgárok nagy része tisztában van azzal, hogy az első lépés nem az antibiotikum szedés.

Sajnos környezetünkben azonban élnek olyan társaink is, akik a megbetegedésük elején megriadnak, és az antibiotikumot látják az egyetlen elfogadható megoldásnak. A betegségek lelki okáról itt még nem is ejtünk szót, de vajon mi a következménye az antibiotikumok ilyen kiterjedt használatának? Aminek persze nemcsak mi, páciensek vagyunk az okai, de az orvostudomány is egyre szívesebben írja fel a receptre kapható, nagy dózisú antibiotikumokat.


Egy idő után a baktériumok egyre ellenállóbbak lesznek
még az antibiotikumokkal szemben is

A baktériumok olyan tulajdonságokkal vannak felruházva, amelyeknek segítségével egy kis idő elteltével könnyebben ellen tudnak állni bizonyos hatóanyagoknak, és ezt a tulajdonságukat állandósítani is tudják. Tehát olyan képességek fejlesztésére képesek, amelyek lehetővé teszik, hogy az addig káros anyagok az elkövetkezendőkben ne hordozzanak további veszélyeket számukra. Így lesznek ellenállóbbak, azaz rezisztensek az addig hatékony szerekkel szemben.

Ennek következtében azonban olyan mértékben kiterjedhet az antibiotikum rezisztencia, hogy idővel nem lesz effektív gyógyszerünk a betegségek ellen.

A gyógyszerek általában a baktériumok különböző tulajdonságain keresztül támadnak, például a sejtfaluk előállításában résztvevő enzimek (amelyeket fehérjék alkotnak) működését gátolják. Vannak olyanok, amelyek maguknak a fehérjéknek az előállítását akadályozzák meg.

Egy idő után viszont további kutatások szükségesek ahhoz, hogy a baktériumok okozta betegségek ellen hatékony gyógyszerekkel tudjunk fellépni, ezek kifejlesztése azonban hosszú-hosszú időt vesz igénybe. Közben pedig felmerül a kérdés, hogy meddig tud a tudományos világ olyan pontokat találni, amelyek hatásos támadáspontnak bizonyulnak? Hogyan fogunk védekezni ezt követően?

A baktériumok egyre erősebben és egyre különösebb tünetek és állapotok okozásával, egyre súlyosabb megbetegedésekkel lépnek majd fel életünkben. Ehhez még az egészségtelen életmódunkkal is hozzáteszünk, a legyengült immunrendszerünk táptalajt biztosít a baktériumok terjedésének, szaporodásának.

Napjainkban nem győzzük hangsúlyozni az egészséges életmód, táplálkozás és a mozgás fontosságát. Szerencsére egyre jobban elterjed ez a gondolkodásmód, és reményeink szerint ezzel elejét vehetjük a folyamat további előrehaladásának.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban

Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.