Fontos még, hogy a férfi úriember legyen?
- Dátum: 2017.05.03., 11:43
- egyenjogúság, esélyegyenlőség, férfi, férfias, gáláns, illedelmes, romantika, úriember
Hová tűntek az illedelmes férfiak? Értéknek számít-e még egyáltalán, ha a férfi gáláns? Sokak szerint a modern világban már nem férfias, ha egy pasi romantikus, mások szerint pedig a nyílt szemléletmód, vagy a feminizmus sorolta hátrányba a klasszikus férfiértékeket. Mi az igazság?
A felmérések szerint a nők nagy része vágyik még arra, hogy virágot kapjon, felsegítsék a kabátját, elvigyék őket táncolni, előre engedjék az ajtón, vagy segítsenek neki beszállni az autóba. Magyarországon ezek még ismert szokások, ha nem is gyakoriak, de egyes haladó országokban már nem engedik előre a hölgyeket. Mint mondják - esélyegyenlőség van, és a randevún is közösen fizetnek.
A férfiakat megkérdezve sokuk azt állítja: ezek a szokások elavultak, és másra vágynak már a nők. Menő autókra és ruhákra, nem az a lényeg, hogy hogyan veszik fel a kabátot. Manapság már az illedelmmesség helyett az anyagiak számítanak, az előzékenységet pedig jó előzésre képes autók váltották fel.
Pedig nem minden a pénz... Amikor a házassági tanácsadáson megkérdezzük a párokat, hogy mire vágynak a társuktól, nagyon sok nő sorol fel olyasmit, ami egy gáláns férfi jellemzője. Lehetséges, hogy a szerelem ködében még máshol van a fókusz, idővel azonban minden nőnek jól esnének ezek az apró figyelmességek. Persze a férfiakra is igaz, hogy ha hiányérzetük van a párkapcsolatban, akkor gyakran klasszikus női értékeket hiányolnak. S nem feltétlenül a főzést... Csak a kedvességet, szeretetet, gyengédséget, melegséget, megértést...
Mindennek semmi köze az esélyegyenlőséghez. Igenis jó néha valódi férfinak és nőnek érezni magunkat, ez pedig nem zárja ki, hogy egyébként egyenjogú társakként működjünk együtt. Attól, hogy a férfi virágot visz a nőnek, még a hölgy is meglepheti a társát mondjuk a kedvenc csokoládéjával. Attól, hogy a férj kinyitja feleségének az ajtót és felsegíti a kabátját, még a feleség is elérohanhat, amikor párja hazaér munkából, és elvehet tőle néhány szatyrot. Ezek mindössze gesztusok, amik igenis viszonozhatóak, a mondanivalójuk szépsége viszont nem avul el.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?