Menü

Fontos még, hogy a férfi úriember legyen?

Hová tűntek az illedelmes férfiak? Értéknek számít-e még egyáltalán, ha a férfi gáláns? Sokak szerint a modern világban már nem férfias, ha egy pasi romantikus, mások szerint pedig a nyílt szemléletmód, vagy a feminizmus sorolta hátrányba a klasszikus férfiértékeket. Mi az igazság?

A felmérések szerint a nők nagy része vágyik még arra, hogy virágot kapjon, felsegítsék a kabátját, elvigyék őket táncolni, előre engedjék az ajtón, vagy segítsenek neki beszállni az autóba. Magyarországon ezek még ismert szokások, ha nem is gyakoriak, de egyes haladó országokban már nem engedik előre a hölgyeket. Mint mondják - esélyegyenlőség van, és a randevún is közösen fizetnek.

A férfiakat megkérdezve sokuk azt állítja: ezek a szokások elavultak, és másra vágynak már a nők. Menő autókra és ruhákra, nem az a lényeg, hogy hogyan veszik fel a kabátot. Manapság már az illedelmmesség helyett az anyagiak számítanak, az előzékenységet pedig jó előzésre képes autók váltották fel.

Pedig nem minden a pénz... Amikor a házassági tanácsadáson megkérdezzük a párokat, hogy mire vágynak a társuktól, nagyon sok nő sorol fel olyasmit, ami egy gáláns férfi jellemzője. Lehetséges, hogy a szerelem ködében még máshol van a fókusz, idővel azonban minden nőnek jól esnének ezek az apró figyelmességek. Persze a férfiakra is igaz, hogy ha hiányérzetük van a párkapcsolatban, akkor gyakran klasszikus női értékeket hiányolnak. S nem feltétlenül a főzést... Csak a kedvességet, szeretetet, gyengédséget, melegséget, megértést...

Mindennek semmi köze az esélyegyenlőséghez. Igenis jó néha valódi férfinak és nőnek érezni magunkat, ez pedig nem zárja ki, hogy egyébként egyenjogú társakként működjünk együtt. Attól, hogy a férfi virágot visz a nőnek, még a hölgy is meglepheti a társát mondjuk a kedvenc csokoládéjával. Attól, hogy a férj kinyitja feleségének az ajtót és felsegíti a kabátját, még a feleség is elérohanhat, amikor párja hazaér munkából, és elvehet tőle néhány szatyrot. Ezek mindössze gesztusok, amik igenis viszonozhatóak, a mondanivalójuk szépsége viszont nem avul el.

A kétszínűség valódi arca

A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.

Amikor a munkahelyed lassan felemészt

A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.