Fontos még, hogy a férfi úriember legyen?
- Dátum: 2017.05.03., 11:43
- egyenjogúság, esélyegyenlőség, férfi, férfias, gáláns, illedelmes, romantika, úriember
Hová tűntek az illedelmes férfiak? Értéknek számít-e még egyáltalán, ha a férfi gáláns? Sokak szerint a modern világban már nem férfias, ha egy pasi romantikus, mások szerint pedig a nyílt szemléletmód, vagy a feminizmus sorolta hátrányba a klasszikus férfiértékeket. Mi az igazság?
A felmérések szerint a nők nagy része vágyik még arra, hogy virágot kapjon, felsegítsék a kabátját, elvigyék őket táncolni, előre engedjék az ajtón, vagy segítsenek neki beszállni az autóba. Magyarországon ezek még ismert szokások, ha nem is gyakoriak, de egyes haladó országokban már nem engedik előre a hölgyeket. Mint mondják - esélyegyenlőség van, és a randevún is közösen fizetnek.
A férfiakat megkérdezve sokuk azt állítja: ezek a szokások elavultak, és másra vágynak már a nők. Menő autókra és ruhákra, nem az a lényeg, hogy hogyan veszik fel a kabátot. Manapság már az illedelmmesség helyett az anyagiak számítanak, az előzékenységet pedig jó előzésre képes autók váltották fel.
Pedig nem minden a pénz... Amikor a házassági tanácsadáson megkérdezzük a párokat, hogy mire vágynak a társuktól, nagyon sok nő sorol fel olyasmit, ami egy gáláns férfi jellemzője. Lehetséges, hogy a szerelem ködében még máshol van a fókusz, idővel azonban minden nőnek jól esnének ezek az apró figyelmességek. Persze a férfiakra is igaz, hogy ha hiányérzetük van a párkapcsolatban, akkor gyakran klasszikus női értékeket hiányolnak. S nem feltétlenül a főzést... Csak a kedvességet, szeretetet, gyengédséget, melegséget, megértést...
Mindennek semmi köze az esélyegyenlőséghez. Igenis jó néha valódi férfinak és nőnek érezni magunkat, ez pedig nem zárja ki, hogy egyébként egyenjogú társakként működjünk együtt. Attól, hogy a férfi virágot visz a nőnek, még a hölgy is meglepheti a társát mondjuk a kedvenc csokoládéjával. Attól, hogy a férj kinyitja feleségének az ajtót és felsegíti a kabátját, még a feleség is elérohanhat, amikor párja hazaér munkából, és elvehet tőle néhány szatyrot. Ezek mindössze gesztusok, amik igenis viszonozhatóak, a mondanivalójuk szépsége viszont nem avul el.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.