Fontos még, hogy a férfi úriember legyen?
- Dátum: 2017.05.03., 11:43
- egyenjogúság, esélyegyenlőség, férfi, férfias, gáláns, illedelmes, romantika, úriember
Hová tűntek az illedelmes férfiak? Értéknek számít-e még egyáltalán, ha a férfi gáláns? Sokak szerint a modern világban már nem férfias, ha egy pasi romantikus, mások szerint pedig a nyílt szemléletmód, vagy a feminizmus sorolta hátrányba a klasszikus férfiértékeket. Mi az igazság?
A felmérések szerint a nők nagy része vágyik még arra, hogy virágot kapjon, felsegítsék a kabátját, elvigyék őket táncolni, előre engedjék az ajtón, vagy segítsenek neki beszállni az autóba. Magyarországon ezek még ismert szokások, ha nem is gyakoriak, de egyes haladó országokban már nem engedik előre a hölgyeket. Mint mondják - esélyegyenlőség van, és a randevún is közösen fizetnek.
A férfiakat megkérdezve sokuk azt állítja: ezek a szokások elavultak, és másra vágynak már a nők. Menő autókra és ruhákra, nem az a lényeg, hogy hogyan veszik fel a kabátot. Manapság már az illedelmmesség helyett az anyagiak számítanak, az előzékenységet pedig jó előzésre képes autók váltották fel.
Pedig nem minden a pénz... Amikor a házassági tanácsadáson megkérdezzük a párokat, hogy mire vágynak a társuktól, nagyon sok nő sorol fel olyasmit, ami egy gáláns férfi jellemzője. Lehetséges, hogy a szerelem ködében még máshol van a fókusz, idővel azonban minden nőnek jól esnének ezek az apró figyelmességek. Persze a férfiakra is igaz, hogy ha hiányérzetük van a párkapcsolatban, akkor gyakran klasszikus női értékeket hiányolnak. S nem feltétlenül a főzést... Csak a kedvességet, szeretetet, gyengédséget, melegséget, megértést...
Mindennek semmi köze az esélyegyenlőséghez. Igenis jó néha valódi férfinak és nőnek érezni magunkat, ez pedig nem zárja ki, hogy egyébként egyenjogú társakként működjünk együtt. Attól, hogy a férfi virágot visz a nőnek, még a hölgy is meglepheti a társát mondjuk a kedvenc csokoládéjával. Attól, hogy a férj kinyitja feleségének az ajtót és felsegíti a kabátját, még a feleség is elérohanhat, amikor párja hazaér munkából, és elvehet tőle néhány szatyrot. Ezek mindössze gesztusok, amik igenis viszonozhatóak, a mondanivalójuk szépsége viszont nem avul el.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.