Önfejlesztés – számít a kritikus gondolkodás!
- Dátum: 2017.05.07., 16:48
- : elme, döntés, érettség, értelem, érzelem, filozófia, kihívás, megértés, megfigyelés, választás, viselkedés
A következő három részes sorozatban az önfejlesztésről olvashatunk, tanulhatunk majd.
„A szociális evolúció megvitatásában néha szükségünk van rá, hogy emlékezzünk, a társadalom tökéletességének mindig tökéletlenségként kell megjelennie; egy magasan fejlett társadalom dinamikus… egy állandó társadalom a megállított fejlődés állapotában van. Növekedése leállt, és tökéletessége, mint a halálé.” (D. Starr-Jordan)
David Starr-Jordan emlékeztet minket, hogy a világ mindig is kihívásokkal nézett szembe, és mindig is ezt fogja tenni. A kihívás, amivel egy kisgyermek szembenéz a saját környezetében, specifikus a gyermekekre. A tinédzser többé nem találkozik gyermekkori kihívásokkal, de találkozik a saját fejlődésére jellemzőekkel. Az egyetlen mód, hogy egy gyermek túljusson a saját kihívásain, hogy mérlegeli saját fejlődését, amely megengedi számára, hogy virágozzon. Ez a növekedés az önfejlesztés. A társadalommal jár. A társadalmi fejlődés individuális fejlődés is. Ebből kifolyólag a társadalmi kihívások egyéni önfejlesztést igényelnek.
Az önfejlesztés meghatározása
Az önfejlesztés egy olyan fogalom, amelyet széles körben használnak, és temérdek jelentéssel ruháznak fel. Egy nyereséges megbeszélés felvázolja a fogalom jelentését és célját. Ahhoz, hogy megértsük az önfejlesztés fogalmát, először el kell ismernünk az emberi személyiség és az emberi tapasztalat filozófiai leírását.
Az emberi személyiség két nézőpontot foglal magában. Az „ÖN” valaki identitásának megváltoztathatatlan jellege és minden tapasztalat tárgya. A dologi komponens tartalmazza a testet, az elmét és az értelmet. A fizikai test a külső személyiség, az érzékelés és cselekvés háza. A belső személyiség fogja át az elmét és az értelmet. Az elmét definiáljuk a személyiség nem racionális vagy önkényes jellegének: a tetszések és nem tetszések helyének, a sugallatoknak, a vágyaknak, az érzéseknek és a hangulatnak. Az értelem a racionális vagy megkülönböztető jelleg: a képesség az objektív megfigyelésre, a képesség arra, hogy kritikusan tudjunk gondolkodni, érvelni és dönteni.
Az emberi tapasztalat mechanizmusában a külső világból érkező stimulusokat az érzékelés szervei fogadják. Ezek a stimulusok reagálnak a belső személyiséggel, és mi ez alapján válaszolunk a környezetünknek. A belső személyiség természete meghatározza a körülményekre adott reakcióinkat és a döntéseinket is, amelyeket meghozunk életünk során. Ezáltal a reakcióink és válaszaink meghatározója lehet az intellektuális megkülönböztetés vagy az érzelmek, a benyomások. Egy egyszerű példa hivatott szemléltetni a különbséget az elme és az értelem között.
Képzeljünk el egy cukorbeteget, aki imádja az édességeket. Amikor meglát egy tál édességet, az kapcsolatba lép a személyiségével. Az elme boldog a látványtól, és azt sugallja: „Imádom, együk meg!”. Az értelem érvel, hogy az édességekben való elmerülés káros a hirtelen jutalmazás ellenére, amit magával hoz. Ha az értelem gyenge, az elme túlszárnyalja, és a beteg megeszi az édességeket. Ha az értelem elég erős, túltesz az elme preferenciáin, és az egészségesebb döntést hozza meg. Tehát az életben ez így néz ki. Minden pillanatban szembesülünk az édességek világával és így a döntések világával. A kérdés mindössze annyi, hogy a választásaink elménk érzelmi világán vagy az értelmünk megkülönböztetési képességeink alapul majd.
Az önfejlesztés az emberi tapasztalat két aspektusát öleli körül. Az első az intellektuális képességünkben bekövetkező növekedés, amellyel hatékonyan tudunk megfigyelni, megérteni és kezelni a dolgokat a saját elménkben. Azért alkalmazzuk az értelmet, hogy irányítani tudjuk a reakcióinkat, a válaszainkat, a hozzáállásunkat, a választásainkat. A második az egyén világlátásának érettsége, az éretlen perspektívák, hozzáállás és viselkedési formák természetes elhagyása.
Forrás: vedantala.org
Mi alapján rangsoroljuk az emlékeinket?

Az emberi tudat és a korábban történt események tömkelege leginkább egy állandóan változó hálóra hasonlít. Ebben bizonyos csomópontok erősebben, mások halványabban kapcsolódnak. Az, hogy miért maradnak meg egyes élmények kristálytisztán emlékezetünkben, míg mások szinte azonnal elhalványulnak, számos tényező együttes hatásának eredménye, melyek az életünk során alakulnak ki.
SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.
Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.
Félek a gyermekvállalástól – Társadalmi nyomás és bizonytalanság

Sokan eljutunk életük egy olyan pontjára, amikor felmerül a kérdés a szülőséggel kapcsolatban. Lehet, hogy még nem érzed magad felkészültnek, vagy épp a párod sürget, miközben te egyre bizonytalanabb vagy. Az elköteleződéstől való rémület gyakoribb, mint hinnénk és ez a kétely gyakran a családalapítással is összefügg. Viszont nem jelenti azt, hogy veled bármi baj lenne, ha nem akarsz azonnal csemetéket magad köré.
Szorongás kezdődő jelei

A kezdődő szorongás jelei lehetnek testi és pszichés tünetek is. Fizikailag jelentkezhet szapora szívverés, légszomj, izzadás, hasfájás, emésztési problémák, izomfeszülés és remegés. Pszichésen pedig a szorongásos tünetek közé tartozik az állandó aggódás, a fáradtság, az ingerlékenység, a koncentrációs nehézségek, alvászavarok, és akár a pánikrohamok is.