Egy idegen nyelv ismerete késleltetheti a demenciát
- Dátum: 2017.05.08., 09:12
- demencia, egynyelvűség, elbutulás, idegen nyelv, kétnyelvűség, kutatás, nyelv, tudomány
Azok az emberek, akik egy nyelvnél többet beszélnek – tehát beszélnek legalább egy idegen nyelvet –, és megjelenik náluk az időskori elbutulás, öt évvel tovább élnek, mint azok, akik csak az anyanyelvükön képesek kommunikálni.
Erre a következtetésre egy 650 demens páciens vizsgálatát magába foglaló tanulmány során jöttek rá. Minden beteg értékeit akkor elemezték ki, amikor esetükben megszületett a demencia diagnózisa.
Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik kettő vagy több nyelvet beszéltek, az Alzheimer-kór és a demencia különféle formái jóval később jelentek meg. Ez a „kétnyelvű előny” a műveletlen emberekre is kiterjedt. Nagy öröm volt ez a tudománynak, ez bizonyította be ugyanis, hogy a különbséget nem az iskolázottsági szint okozta. A kutatásokat Edinburgh-ben és Haidarábádban (India) végezték.

Agytréning
Ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a kétnyelvűség hatását vizsgálta a demencia kialakulására vonatkozóan, függetlenül a vizsgált személy iskolázottságától, nemétől, foglalkozásától. Továbbá azt sem vette figyelembe, hogy az egyén városban vagy vidéken él, tehát kizárt mindent, amit korábban a demencia megjelenésével kapcsolatban potenciális befolyásoló tényezőként vizsgálat alá vontak.
További tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy a betegség megjelenésében bekövetkező „késést” pontosan milyen mechanizmus is okozza. A kutatóknak az a véleménye, hogy a két nyelv közötti átkapcsolás az agy edzésének egy természetes formáját hozhatja létre, amikor különböző hangokra, szavakra, fogalmakra, nyelvtani szerkezetekre, társadalmi normákra egy idegen nyelven figyelünk. Ez a mechanizmus valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint egy mesterséges, agyat tréningező program.
Habár a kétnyelvűség vizsgálata bonyodalmakba ütközik, mert a kétnyelvű közösségek általában etnikailag és kulturálisan is különböznek az egynyelvű társadalmaktól. Haidarábádban a kétnyelvűség a mindennapi élet része, az a normális, ha valaki sok nyelvet beszél, az egynyelvűség kivételnek számít.
Thomas Bak, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa szerint ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a kétnyelvűségnek erősebb befolyásoló hatása lehet a demenciára, mint bármely, jelenleg elérhető gyógyszernek. Ebből kifolyólag erre a területre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.
Forrás: www.bbc.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.