Menü

Egy idegen nyelv ismerete késleltetheti a demenciát

Azok az emberek, akik egy nyelvnél többet beszélnek – tehát beszélnek legalább egy idegen nyelvet –, és megjelenik náluk az időskori elbutulás, öt évvel tovább élnek, mint azok, akik csak az anyanyelvükön képesek kommunikálni.

Erre a következtetésre egy 650 demens páciens vizsgálatát magába foglaló tanulmány során jöttek rá. Minden beteg értékeit akkor elemezték ki, amikor esetükben megszületett a demencia diagnózisa.

Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik kettő vagy több nyelvet beszéltek, az Alzheimer-kór és a demencia különféle formái jóval később jelentek meg. Ez a „kétnyelvű előny” a műveletlen emberekre is kiterjedt. Nagy öröm volt ez a tudománynak, ez bizonyította be ugyanis, hogy a különbséget nem az iskolázottsági szint okozta. A kutatásokat Edinburgh-ben és Haidarábádban (India) végezték.

Agytréning

Ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a kétnyelvűség hatását vizsgálta a demencia kialakulására vonatkozóan, függetlenül a vizsgált személy iskolázottságától, nemétől, foglalkozásától. Továbbá azt sem vette figyelembe, hogy az egyén városban vagy vidéken él, tehát kizárt mindent, amit korábban a demencia megjelenésével kapcsolatban potenciális befolyásoló tényezőként vizsgálat alá vontak.

További tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy a betegség megjelenésében bekövetkező „késést” pontosan milyen mechanizmus is okozza. A kutatóknak az a véleménye, hogy a két nyelv közötti átkapcsolás az agy edzésének egy természetes formáját hozhatja létre, amikor különböző hangokra, szavakra, fogalmakra, nyelvtani szerkezetekre, társadalmi normákra egy idegen nyelven figyelünk. Ez a mechanizmus valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint egy mesterséges, agyat tréningező program.

Habár a kétnyelvűség vizsgálata bonyodalmakba ütközik, mert a kétnyelvű közösségek általában etnikailag és kulturálisan is különböznek az egynyelvű társadalmaktól. Haidarábádban a kétnyelvűség a mindennapi élet része, az a normális, ha valaki sok nyelvet beszél, az egynyelvűség kivételnek számít.

Thomas Bak, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa szerint ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a kétnyelvűségnek erősebb befolyásoló hatása lehet a demenciára, mint bármely, jelenleg elérhető gyógyszernek. Ebből kifolyólag erre a területre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.

Forrás: www.bbc.com

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.