Menü

Egy idegen nyelv ismerete késleltetheti a demenciát

Azok az emberek, akik egy nyelvnél többet beszélnek – tehát beszélnek legalább egy idegen nyelvet –, és megjelenik náluk az időskori elbutulás, öt évvel tovább élnek, mint azok, akik csak az anyanyelvükön képesek kommunikálni.

Erre a következtetésre egy 650 demens páciens vizsgálatát magába foglaló tanulmány során jöttek rá. Minden beteg értékeit akkor elemezték ki, amikor esetükben megszületett a demencia diagnózisa.

Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik kettő vagy több nyelvet beszéltek, az Alzheimer-kór és a demencia különféle formái jóval később jelentek meg. Ez a „kétnyelvű előny” a műveletlen emberekre is kiterjedt. Nagy öröm volt ez a tudománynak, ez bizonyította be ugyanis, hogy a különbséget nem az iskolázottsági szint okozta. A kutatásokat Edinburgh-ben és Haidarábádban (India) végezték.

Agytréning

Ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a kétnyelvűség hatását vizsgálta a demencia kialakulására vonatkozóan, függetlenül a vizsgált személy iskolázottságától, nemétől, foglalkozásától. Továbbá azt sem vette figyelembe, hogy az egyén városban vagy vidéken él, tehát kizárt mindent, amit korábban a demencia megjelenésével kapcsolatban potenciális befolyásoló tényezőként vizsgálat alá vontak.

További tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy a betegség megjelenésében bekövetkező „késést” pontosan milyen mechanizmus is okozza. A kutatóknak az a véleménye, hogy a két nyelv közötti átkapcsolás az agy edzésének egy természetes formáját hozhatja létre, amikor különböző hangokra, szavakra, fogalmakra, nyelvtani szerkezetekre, társadalmi normákra egy idegen nyelven figyelünk. Ez a mechanizmus valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint egy mesterséges, agyat tréningező program.

Habár a kétnyelvűség vizsgálata bonyodalmakba ütközik, mert a kétnyelvű közösségek általában etnikailag és kulturálisan is különböznek az egynyelvű társadalmaktól. Haidarábádban a kétnyelvűség a mindennapi élet része, az a normális, ha valaki sok nyelvet beszél, az egynyelvűség kivételnek számít.

Thomas Bak, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa szerint ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a kétnyelvűségnek erősebb befolyásoló hatása lehet a demenciára, mint bármely, jelenleg elérhető gyógyszernek. Ebből kifolyólag erre a területre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.

Forrás: www.bbc.com

Futószemölcsök a testen

Apró, puha bőrkinövések jelennek meg a nyakon, a hónaljban, a szemhéjon vagy akár a törzsön? Sokan azonnal megijednek, amikor először észreveszik ezeket az elváltozásokat, pedig a legtöbb esetben teljesen ártalmatlan bőrjelenségről van szó.

Mit jelezhetnek a test apró figyelmeztető tünetei?

A szervezetünk gyakran különféle tünetekkel jelzi, hogy több pihenésre, megfelelőbb folyadékbevitelre vagy orvosi kivizsgálásra lehet szükség. Fontos azonban tudni, hogy egy tünetből önmagában nem lehet biztosan megállapítani annak okát. Ugyanaz a panasz több különböző állapot következménye is lehet, ezért nem érdemes kizárólag internetes listák alapján vitaminhiányt vagy betegséget diagnosztizálni.

Kollagénes arcmaszkok – Csodaszer vagy hasznos kiegészítő a bőrápolásban?

Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb szépségápolási terméke kétségkívül a kollagénes arcmaszk. A drogériák polcain és az online áruházakban is számtalan változat közül válogathatunk. De vajon valóban ennyire hatékonyak ezek a maszkok, vagy inkább egy kellemes kényeztető rutin részét jelentik?

Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene

Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

Mezítláb a strandon? Így óvd meg a lábadat a kellemetlen fertőzésektől

A nyári strandszezon a felhőtlen kikapcsolódásról, a hűsítő fürdőzésről és a napsütés élvezetéről szól. A mezítlábas séták azonban nemcsak szabadságérzetet, hanem bizonyos egészségügyi kockázatokat is rejthetnek.