Egy idegen nyelv ismerete késleltetheti a demenciát
- Dátum: 2017.05.08., 09:12
- demencia, egynyelvűség, elbutulás, idegen nyelv, kétnyelvűség, kutatás, nyelv, tudomány
Azok az emberek, akik egy nyelvnél többet beszélnek – tehát beszélnek legalább egy idegen nyelvet –, és megjelenik náluk az időskori elbutulás, öt évvel tovább élnek, mint azok, akik csak az anyanyelvükön képesek kommunikálni.
Erre a következtetésre egy 650 demens páciens vizsgálatát magába foglaló tanulmány során jöttek rá. Minden beteg értékeit akkor elemezték ki, amikor esetükben megszületett a demencia diagnózisa.
Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik kettő vagy több nyelvet beszéltek, az Alzheimer-kór és a demencia különféle formái jóval később jelentek meg. Ez a „kétnyelvű előny” a műveletlen emberekre is kiterjedt. Nagy öröm volt ez a tudománynak, ez bizonyította be ugyanis, hogy a különbséget nem az iskolázottsági szint okozta. A kutatásokat Edinburgh-ben és Haidarábádban (India) végezték.
Agytréning
Ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a kétnyelvűség hatását vizsgálta a demencia kialakulására vonatkozóan, függetlenül a vizsgált személy iskolázottságától, nemétől, foglalkozásától. Továbbá azt sem vette figyelembe, hogy az egyén városban vagy vidéken él, tehát kizárt mindent, amit korábban a demencia megjelenésével kapcsolatban potenciális befolyásoló tényezőként vizsgálat alá vontak.
További tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy a betegség megjelenésében bekövetkező „késést” pontosan milyen mechanizmus is okozza. A kutatóknak az a véleménye, hogy a két nyelv közötti átkapcsolás az agy edzésének egy természetes formáját hozhatja létre, amikor különböző hangokra, szavakra, fogalmakra, nyelvtani szerkezetekre, társadalmi normákra egy idegen nyelven figyelünk. Ez a mechanizmus valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint egy mesterséges, agyat tréningező program.
Habár a kétnyelvűség vizsgálata bonyodalmakba ütközik, mert a kétnyelvű közösségek általában etnikailag és kulturálisan is különböznek az egynyelvű társadalmaktól. Haidarábádban a kétnyelvűség a mindennapi élet része, az a normális, ha valaki sok nyelvet beszél, az egynyelvűség kivételnek számít.
Thomas Bak, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa szerint ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a kétnyelvűségnek erősebb befolyásoló hatása lehet a demenciára, mint bármely, jelenleg elérhető gyógyszernek. Ebből kifolyólag erre a területre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.
Forrás: www.bbc.com
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.