Menü

Többet eszünk az okostelefonok miatt?

Az internet és az okostelefonok használata nem véletlenül okoz függőséget. Amikor információkat, érdekességeket olvasunk a neten, vagy a barátainkkal csevegünk, akkor az úgynevezett nucleus accumbens-t, azaz az agy örömközpontjáért, vagy más néven jutalomközpontjáért felelős területet stimuláljuk. Ilyenkor dopamin termelődik a szervezetünkben, ez a vegyület többek között felelős a motiváció és a jutalmazottság érzéséért, valamint a függőségek kialakulásáért is (az összefüggés érthető).

Szinte ugyanez az agyi funkció lép életbe, ha eszünk, és valamilyen finom, általunk kedvelt ételt fogyasztunk, s ez fokozottan igaz a nassolnivalókra. Csakhogy lehetséges az agy jutalomközpontját túlstimulálni, és egy idő után ugyanaz a tevékenység már nem okoz olyan mértékű pozitív érzéseket, mint korábban. Ezért eszünk egyre többet, és ezért netezünk egyre többet.

Csakhogy a két dolog között összefüggés mutatható ki – minél több ilyen jellegű inger által keltett örömre van szükségünk, annál inkább igyekszünk azt megadni magunknak – az élet minden területén. Ha sokat lógunk a neten és a telefonon, akkor egyre magasabb igényünk jelentkezik örömközpontunk stimulálására – persze nem tudatosan, és lehetséges, hogy egyre többet eszünk, vagy egyre többet vásárolunk.

Merthogy a vásárlási láz is ugyanide vezethető vissza – amikor megkapunk valami kellemes, vágyott, vagy tetsző dolgot, akkor szintén a jutalomközpontunkat aktiváljuk.

Persze ez nem azt jelenti, hogy fosszuk meg magunkat a jó dolgoktól. Viszont ha nem tanúsítunk bizonyos fokú önuralmat, önfegyelmet, akkor egyre szélsőségesebb, mértéktelenebb irányba terelnek minket szokásaink. Ha tudunk mértéket szabni és megtanulunk megálljt parancsolni, akkor az életünk több területén is pozitív hatásokat tapasztalhatunk.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.