Menü

Női zsarnok a családban

Rendhagyó és megosztó témát hoztunk most nektek, ami nem más, mint a nők részéről megnyilvánuló agresszió. Bizony előfordul olyan is, hogy az agresszivitás képviselője a családban nem a férfi, hanem a nő, és e tekintetben a fiúkat, férfiakat is érheti bántalmazás. Legtöbb esetben ez verbális, tehát szóbeli agresszió formájában valósul meg.

A témáról azért beszélünk keveset, mert a bántalmazás főként a férfiakon keresztül valósul meg. Többszázezer férfi által bántalmazott nő él Magyarországon, és minden ötödik ember vált már férfiak általi szexuális abúzus áldozatává valamilyen formában. Emellett hazánkban nincsenek meg a megfelelő jogi eszközök és hagyományok, hogy a bántalmazottak érdekeit megfelelően képviselhessék, és gyakori a társadalom részéről az áldozathibáztatás. Ilyen környezetben úgy érezzük, kisebb gond a nők részéről megnyilvánuló agresszió, hiszen ott legalább nem történik fizikai bántalmazás vagy erőszak. Továbbá ha a nők ezen negatív szerepét firtatjuk, akkor talán rosszabb helyzetbe hozzuk azokat a nőket is, akik áldozatok.

Mégis, beszélnünk kell arról is, ami nyilvánvalóan jóval kisebb százalékban, de mégis előfordul, azaz a nők általi agresszióról.

Nehéz kérdés ez, hiszen sokkal nehezebb felismerni, mint a fizikai bántalmazást vagy erőszakot. Kiket ér általában a női "zsarnokság", a nők által elkövetett verbális agresszió? Elsősorban a gyermekeket, de bizonyos esetekben a férfiakat is. Utóbbi akkor fordul elő gyakran, ha a férfi hajlékonyabb, lágyabb személyiségű, békére törekvő, vagy változást, határozottságot eszközölni nem merő alkat. Természetesen ez csak általánosítás, és ezek az esetek mindig egyediek. A gyermekek pedig azért veszélyeztetettek, mert külsérelmi nyom nincs, indoklás viszont van: "meg kell nevelni a rendetlen gyereket", és még sorolhatnánk. Elsőre hihetőnek hangzik... A személyiségre mégis romboló hatással van. Megjelenhet ráadásul gyerekek között is, közösségben vagy testvérek között.

A verbális agresszió megnyilvánulási skálája igen széles:

- megjelenhet viccnek beállított sértegetésben és kritikában (ami a célszemély számára nagyon hamar elveszíti a humorértékét)
- hibáztatásban és a másik okolásában olyan dolgokért, amikért ép ésszel nem ő lenne a hibás
- a másik véleményének leszólásában vagy annak teljes figyelmen kívül hagyásában
- tagadásban, meg nem történtté tételben
- destruktív kritikában, sértegetésben
- meg nem hallgatásban
- megfélemlítésben és fenyegetőzésben (akkor is, ha a beharangozott következmény nem valósul meg!)
- aláásásban (a bántalmazó ehhez más személyeket is eszközül használhat, de az önbecsülés, bizalom aláásása is ide tartozik)
- mérges, erőszakos dühben
- parancsolgatásban
- a célszemély számára pozitív családi vagy baráti kapcsolatainak leépítésében.

Sajnos ezek közül sokat természetesnek tekintenek, ha pedig nő részéről valósul meg, akkor hisztinek, premenstruációs szindrómának és hasonlóknak titulálják. Mindenkinek lehet rossz napja, időszaka, de ezt határozottan külön kell választanunk attól, amikor hosszú távú, negatív kimenetelű és káros viselkedésformáról van szó. A miértekre érdemes ránézni azért, hogy nem csak-e egy sárkánykodó, fáradt és szeretetlen nőről van-e szó, akin valamilyen formában segíthetnénk, hogy az agressszív viselkedési forma megszűnjön vagy csökkenjen. De ne bagatellizáljuk le ezt a kérdést, hanem vegyük komolyan a fenti ismeretek tekintetében!

Nevelési módszerek, amelyek nem tesznek jót a gyermeknek

Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének. Nem mindig tudatosítjuk azonban, hogy nem jó mindenáron a „legjobb“ szülőnek lenni, olyannak, aki gyermekének mindent megvásárol, amit az akar, vagy megoldja helyette a problémáit és akárhányszor leesik, mindig felveszi. Az ilyen módszerrel számos fontos leckétől fosztjuk meg gyermekünket, mellyel még gyerekkorában kellene megbirkóznia, amikor a következmények még nem fájnak annyira, mint felnőttkorban.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Nepotizmus, nepo babyk

Manapság a világ a hatalmak harcának színtere, legyen az országok között, országokon belüli megmérettetések, vagy akár a showbiznisz. Ennek egyik mozgatórugója a nem mindig etikus nepotizmus.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!