A zene hatása a kreativitásra
- Dátum: 2017.06.13., 11:44
- állapot, asszociáció, figyelem, hangulat, koncentráció, kreativitás, lista, projekt, zene
Vitathatatlan, hogy a zene egyik legfeltűnőbb sajátossága az érzelmeinkre való ráhatás. Vajon lehet ezt a hatást a kreativitás növelésére is használni?
Múlt héten a repülőn utazva érdekes beszélgetést folytattam a mellettem lévő széken ülő társammal. Egy író volt, éppen vakáción. Megosztotta velem, hogyan kerül a megfelelő mentális állapotba, mielőtt egy projekten dolgozni kezd: zenét hallgat. Különböző zenei lejátszási listákat hoz létre a különböző projektekhez. Az írás egy kreatív folyamat, így eltérő kreatív energiákat igényel. Egyes esetekben szükség lehet fokozott koncentrációra, míg más esetben gondolatokkal telinek és introspektívnek kell lennünk, de az is lehet, hogy relaxált állapotban kell írnunk.
Beszélgetőtársam mindig készít magának egy lejátszási listát, amelyet a kognitív és emocionális állapot alapján tervez meg. Az egyetlen közös nevező, hogy egyik zeneszámban sincs szöveg, de ha mégis, akkor olyan nyelven van, amit nem ért.
Ez egy remek módszerré válhat figyelmünk irányítására, hiszen különböző agyi és viselkedésbeli funkciókat befolyásoló mechanizmusok állnak mögötte:
- Hangulat: A zene hatással van a hangulatunkra. Ez az egyik leghétköznapibb tulajdonsága a mindennapi zenehallgatásnak is. Energikusabb töltetű zenét hallgatunk, ha fel akarjuk dobni magunkat, vagy ha éppen takarítjuk a házat. Relaxációs zenét hallgatunk, ha egy nehéz munkanap után meg szeretnénk nyugodni.
- Figyelem fenntartása: A zene egy múlandó serkentőszer. Az agyunk ragaszkodik hozzá, mivel ez egy jól szervezett jel, és az emberi agy kedveli ezt a jellegű információt. Ezért segíti elő a zene az agy koncentrálóképességét.
- Gyakorlott asszociatív kapcsolatok: A végső kulcs a gyakorlás. Beszélgetőpartnerem nem egyetlen listát hallgatott, hanem eltérőeket alkalmazott a különböző feladatokhoz. Ezáltal asszociációkat hozott létre a lejátszási listával. Amint el kezdi hallgatni az adott listát, gyorsabban kerül a szükséges hangulati állapotba. Ha elég ideig gyakoroljuk ezt a metodikát a különböző feladatoknál, egy idő után gyakorlott válasszá fog alakulni. A zenét össze fogjuk kapcsolni egy bizonyos kreatív térrel, így ugyanazt a feladatot kevesebb erőfeszítéssel fogjuk tudni teljesíteni.
Ez az egész történet azonban nemcsak az írásra vonatkoztatható. Bármilyen kreatív dolog esetében alkalmazhatjuk, legyen az főzés, művészet, designtervezés vagy ötletelés.
Ha egyszer meghatároztuk a feladatot, az első lépés, hogy állítsunk össze egy projektre specifikus zenei listát. Gondoljuk át, milyen hangulati állapotot kell létrehoznunk saját magunk számára, és ehhez vegyük hozzá, hogy alapvetően milyen zenét szeretünk hallgatni. Az így létrehozott lista hallgatása fog minket a megfelelő tudatállapotba juttatni.
Tehát a lista a következőképpen nézzen ki:
* Tartalmazza azokat a zenéket, amiket szeretünk.
* Ne legyenek benne szavak, vagy ne értsük őket – másképpen zavaró lehet.
Az utolsó lépés pedig az, hogy ez a stratégia rendszeres gyakorlattá váljon.
Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog - Kimberly Shena Moore Ph.D. írásának fordítása
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.