A zene hatása a kreativitásra
- Dátum: 2017.06.13., 11:44
- állapot, asszociáció, figyelem, hangulat, koncentráció, kreativitás, lista, projekt, zene
Vitathatatlan, hogy a zene egyik legfeltűnőbb sajátossága az érzelmeinkre való ráhatás. Vajon lehet ezt a hatást a kreativitás növelésére is használni?
Múlt héten a repülőn utazva érdekes beszélgetést folytattam a mellettem lévő széken ülő társammal. Egy író volt, éppen vakáción. Megosztotta velem, hogyan kerül a megfelelő mentális állapotba, mielőtt egy projekten dolgozni kezd: zenét hallgat. Különböző zenei lejátszási listákat hoz létre a különböző projektekhez. Az írás egy kreatív folyamat, így eltérő kreatív energiákat igényel. Egyes esetekben szükség lehet fokozott koncentrációra, míg más esetben gondolatokkal telinek és introspektívnek kell lennünk, de az is lehet, hogy relaxált állapotban kell írnunk.
Beszélgetőtársam mindig készít magának egy lejátszási listát, amelyet a kognitív és emocionális állapot alapján tervez meg. Az egyetlen közös nevező, hogy egyik zeneszámban sincs szöveg, de ha mégis, akkor olyan nyelven van, amit nem ért.
Ez egy remek módszerré válhat figyelmünk irányítására, hiszen különböző agyi és viselkedésbeli funkciókat befolyásoló mechanizmusok állnak mögötte:
- Hangulat: A zene hatással van a hangulatunkra. Ez az egyik leghétköznapibb tulajdonsága a mindennapi zenehallgatásnak is. Energikusabb töltetű zenét hallgatunk, ha fel akarjuk dobni magunkat, vagy ha éppen takarítjuk a házat. Relaxációs zenét hallgatunk, ha egy nehéz munkanap után meg szeretnénk nyugodni.
- Figyelem fenntartása: A zene egy múlandó serkentőszer. Az agyunk ragaszkodik hozzá, mivel ez egy jól szervezett jel, és az emberi agy kedveli ezt a jellegű információt. Ezért segíti elő a zene az agy koncentrálóképességét.
- Gyakorlott asszociatív kapcsolatok: A végső kulcs a gyakorlás. Beszélgetőpartnerem nem egyetlen listát hallgatott, hanem eltérőeket alkalmazott a különböző feladatokhoz. Ezáltal asszociációkat hozott létre a lejátszási listával. Amint el kezdi hallgatni az adott listát, gyorsabban kerül a szükséges hangulati állapotba. Ha elég ideig gyakoroljuk ezt a metodikát a különböző feladatoknál, egy idő után gyakorlott válasszá fog alakulni. A zenét össze fogjuk kapcsolni egy bizonyos kreatív térrel, így ugyanazt a feladatot kevesebb erőfeszítéssel fogjuk tudni teljesíteni.
Ez az egész történet azonban nemcsak az írásra vonatkoztatható. Bármilyen kreatív dolog esetében alkalmazhatjuk, legyen az főzés, művészet, designtervezés vagy ötletelés.
Ha egyszer meghatároztuk a feladatot, az első lépés, hogy állítsunk össze egy projektre specifikus zenei listát. Gondoljuk át, milyen hangulati állapotot kell létrehoznunk saját magunk számára, és ehhez vegyük hozzá, hogy alapvetően milyen zenét szeretünk hallgatni. Az így létrehozott lista hallgatása fog minket a megfelelő tudatállapotba juttatni.
Tehát a lista a következőképpen nézzen ki:
* Tartalmazza azokat a zenéket, amiket szeretünk.
* Ne legyenek benne szavak, vagy ne értsük őket – másképpen zavaró lehet.
Az utolsó lépés pedig az, hogy ez a stratégia rendszeres gyakorlattá váljon.
Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog - Kimberly Shena Moore Ph.D. írásának fordítása
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.