A zene hatása a kreativitásra
- Dátum: 2017.06.13., 11:44
- állapot, asszociáció, figyelem, hangulat, koncentráció, kreativitás, lista, projekt, zene
Vitathatatlan, hogy a zene egyik legfeltűnőbb sajátossága az érzelmeinkre való ráhatás. Vajon lehet ezt a hatást a kreativitás növelésére is használni?
Múlt héten a repülőn utazva érdekes beszélgetést folytattam a mellettem lévő széken ülő társammal. Egy író volt, éppen vakáción. Megosztotta velem, hogyan kerül a megfelelő mentális állapotba, mielőtt egy projekten dolgozni kezd: zenét hallgat. Különböző zenei lejátszási listákat hoz létre a különböző projektekhez. Az írás egy kreatív folyamat, így eltérő kreatív energiákat igényel. Egyes esetekben szükség lehet fokozott koncentrációra, míg más esetben gondolatokkal telinek és introspektívnek kell lennünk, de az is lehet, hogy relaxált állapotban kell írnunk.
Beszélgetőtársam mindig készít magának egy lejátszási listát, amelyet a kognitív és emocionális állapot alapján tervez meg. Az egyetlen közös nevező, hogy egyik zeneszámban sincs szöveg, de ha mégis, akkor olyan nyelven van, amit nem ért.
Ez egy remek módszerré válhat figyelmünk irányítására, hiszen különböző agyi és viselkedésbeli funkciókat befolyásoló mechanizmusok állnak mögötte:
- Hangulat: A zene hatással van a hangulatunkra. Ez az egyik leghétköznapibb tulajdonsága a mindennapi zenehallgatásnak is. Energikusabb töltetű zenét hallgatunk, ha fel akarjuk dobni magunkat, vagy ha éppen takarítjuk a házat. Relaxációs zenét hallgatunk, ha egy nehéz munkanap után meg szeretnénk nyugodni.
- Figyelem fenntartása: A zene egy múlandó serkentőszer. Az agyunk ragaszkodik hozzá, mivel ez egy jól szervezett jel, és az emberi agy kedveli ezt a jellegű információt. Ezért segíti elő a zene az agy koncentrálóképességét.
- Gyakorlott asszociatív kapcsolatok: A végső kulcs a gyakorlás. Beszélgetőpartnerem nem egyetlen listát hallgatott, hanem eltérőeket alkalmazott a különböző feladatokhoz. Ezáltal asszociációkat hozott létre a lejátszási listával. Amint el kezdi hallgatni az adott listát, gyorsabban kerül a szükséges hangulati állapotba. Ha elég ideig gyakoroljuk ezt a metodikát a különböző feladatoknál, egy idő után gyakorlott válasszá fog alakulni. A zenét össze fogjuk kapcsolni egy bizonyos kreatív térrel, így ugyanazt a feladatot kevesebb erőfeszítéssel fogjuk tudni teljesíteni.
Ez az egész történet azonban nemcsak az írásra vonatkoztatható. Bármilyen kreatív dolog esetében alkalmazhatjuk, legyen az főzés, művészet, designtervezés vagy ötletelés.
Ha egyszer meghatároztuk a feladatot, az első lépés, hogy állítsunk össze egy projektre specifikus zenei listát. Gondoljuk át, milyen hangulati állapotot kell létrehoznunk saját magunk számára, és ehhez vegyük hozzá, hogy alapvetően milyen zenét szeretünk hallgatni. Az így létrehozott lista hallgatása fog minket a megfelelő tudatállapotba juttatni.
Tehát a lista a következőképpen nézzen ki:
* Tartalmazza azokat a zenéket, amiket szeretünk.
* Ne legyenek benne szavak, vagy ne értsük őket – másképpen zavaró lehet.
Az utolsó lépés pedig az, hogy ez a stratégia rendszeres gyakorlattá váljon.
Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog - Kimberly Shena Moore Ph.D. írásának fordítása
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.