Vezető vagy főnök? Van különbség!
- Dátum: 2017.06.22., 13:37
- bizalom, főnök, hozzáállás, kapcsolat, munka, pozitív, tulajdonság, vezető
Sokszor vagyunk idegesek, stresszesek a munkánk során, hiszen a határidők szorosak, meg akarunk felelni nemcsak önmagunknak, de másoknak is. Talán az elvárások is egyre magasabbak, egyre több terhet pakolnak a vállunkra, mi pedig csak elmerülünk a taposómalomban, miközben nem marad időnk gondolkodni – és akkor a potenciális munkahelyváltásról még szó sem esett.
A legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy továbbálljanak, ha nem építő jellegű környezetben dolgoznak, mert a megélhetés nehéz, és ez még nagyobb terhet ró rájuk. Ezért – a kirúgástól és az anyagi kudarctól való félelmünkben – igyekszünk folyton a legjobb formánkat hozni, hogy a vezetőségből elégedettséget váltsunk ki.
Ha munkánk során nem lehetünk saját magunk főnökei, nem elég, hogy a munkatársaink – akiket előre nem feltétlenül tudunk megválasztani – személyiségét kell megtanulnunk elfogadni, hanem bizony a főnökeink mindennapi hangulatingadozásaival is meg kell küzdenünk.
De mi tesz valakit jó főnökké? Akarom mondani (írni) vezetővé?
A munkatársaimmal való beszélgetés során született meg a koncepció, miszerint van főnök és van vezető. Vezető az, aki összetartja és motiválja a csapatot, aki iránymutatást ad, segít a problémák megoldásában, bízik és hisz a beosztottjaiban. Főnök pedig, aki igyekszik megtartani a hatalmi ranglétrán önkényesen létrehozott pozícióját. A vezető, aki összetartja és motiválja a csapatot, aki iránymutatást ad, segít a problémák megoldásában, bízik és hisz a beosztottjaiban. Főnök pedig az, aki igyekszik megtartani a hatalmi ranglétrán önkényesen létrehozott pozícióját, miközben – sok esetben gátlástalanul, korlátok nélkül – átlépdel az alkalmazottain, nem szentelve figyelmet arra, hogy ők is ugyanolyan érző lények.
De vessünk egy pillantást először a dolgok pozitív oldalára!
Kutatási eredmények alapján a jó vezető a csoport legjobb érdekeit tartja szem előtt, segít megoldani a felmerülő problémákat, támogatja őket karrierjük építésében. Együttes erővel közös célért dolgoznak, aminek következménye, hogy egy dinamikus munkahelyi kapcsolat alakul ki az emberek között. Egy jó vezető megbízható, hiszen tudja, hogy így a munkatársai is becsülni fogják a döntéseit. Ez a tulajdonság azt is magával hozza, hogy ha a vezető rossz döntést hoz, a beosztottak ugyanúgy a pozitív tulajdonságait fogják szem előtt tartani. A jó vezető képes a nyitott kommunikációra, beszélget az alkalmazottakkal.
A főnök
Ez az a pont, ahol – és itt azt mondom sajnos – a legtöbb alkalmazotti pozícióban dolgozó ember nagyon sok rosszabbnál rosszabb tulajdonságot tudna felsorolni. Sokan szeretik a saját munkahelyi döntéseiket meghozni, azonban alig néhányuknak van meg a szabadsága, hogy ezt valóban meg is tehessék. A legtöbb főnök azonban még súlyosbítja is a helyzetet azzal, hogy arrogánsan viselkedik. Saját hibáikat nem ismerik be, beosztottjaik véleményét nem veszik figyelembe, és még sorolhatnánk. Ez a hozzáállás eredményezi egy olyan kapcsolat kialakulását, amiből teljes mértékben hiányzik a bizalom. Ha a vezető rendszerint az alkalmazottak bevonása és tájékoztatása nélkül hozza a döntéseket, úgy, hogy az nem tükrözi az egész csoport szellemiségét, a munkatársak rövid időn belül az ellenségüknek tekinthetik a saját főnöküket. Ilyenkor van szükség a taktikázásra is ahhoz, hogy a rendszer látszólag működőképes maradhasson. A fegyelmi eljárással és kirúgással való fenyegetőzés mind általános stratégiák az olyan vezetőség esetében, akiknél abszolút hiányzik a bizalom.
De mi a különbség?
A jó vezető számtalan módon képes arra, hogy könyörületes legyen. Bizalmas kapcsolatokat alakít ki a munkatársakkal, és igyekszik önzetlenül viselkedni. Természetesen nem kell óriási dolgokra gondolnunk, hiszen elég, ha megdicsérnek és becsülik a csapat és tagjainak munkáját. Ilyenkor a vezető is azt fogja érezni, hogy az alkalmazottak megbecsülik, és megéri erőfeszítéseket tenni ebben az irányban is.
A főnökökre a fent felsorolt tulajdonságok nem húzhatóak rá. Ők nem ösztönzik beosztottjaikat kedves szavakkal, önző döntéseket hoznak, és nem veszik figyelembe a munkatársak egyéni véleményét, az építő jellegű ötletekről nem is beszélve.
Szomorú belegondolni, hogy számtalan helyen korlátozva vannak az emberek abban, hogy kreativitásukat, egyéniségüket kamatoztatni tudják, ki tudják bontakoztatni. Mennyi mindenre lennénk képesek egy kis összefogással, együttes erővel, közösen? Milyen eredményeket érhetnénk el?
Természetesen nincs tökéletes főnök, és nem adatik meg mindenkinek, hogy a saját főnöke legyen – egyesek nem is szeretnének azok lenni, mások kifejezetten igénylik az irányítást.
Valahogyan azonban lehet annyi emberséget és közvetlenséget tanulni és beépíteni is a hétköznapokba, hogy eredményesen és szeretettel övezett légkörben dolgozzunk együtt kollégáinkkal. Ha tehetjük, törekedjünk erre!
Felhasznált irodalom: ITT
Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.