Hasznos az álmodozás
- Dátum: 2017.07.07., 20:13
- agy, álmodozás, álom, feladat, kreativitás, problémamegoldás, tudomány
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy úgy jutottunk el A-ból B-be, hogy visszagondolva nem is emlékeztünk az útvonalra. Ez persze elég ijesztő, főleg ha autóval közlekedünk, mégis biztonságban hazaérünk. Vajon eléggé vigyáztunk? – fordulhat meg a kérdés a fejünkben. Ezt nevezik álmodozási amnéziának. Ezen kívül azonban számos más érdekes aspektusból lehet megközelíteni az álmodozás témakörét.
Ez a tevékenység sok helyen negatív megítélésnek „örvend”, hiszen rohanó világunkban állandó nyomás alatt vagyunk, hogy csinálnunk kell valamit, különben nem haladunk, nem vagyunk elég hasznosak. Pedig az álmodozás egy normális, sőt előnyöket biztosító kognitív funkció.
Gyakorlatilag ez egy spontán, szubjektív élmény, ami egy olyan környezetben jön létre, ahonnan nem kapunk választ. Biológiailag azonban az álmoktól nagymértékben különbözik. Freud például úgy gondolta, hogy az álmodozás és a fantáziálás a mentális betegségek megjelenésének korai előjelei.
A tudomány jelenlegi állása szerint azonban az álmodozás területe még mindig nem teljesen ismert a szakemberek számára sem. Azt tudjuk, hogy az agy ebben az állapotban is nagyon aktív, ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy ilyenkor „kikapcsolódunk”, hiszen ilyenkor is nagy mennyiségű információ áramlik át az agyunkon. Az álmodozás viszont segítheti a komplex feladatok megoldását, ugyanis ilyenkor aktiválódnak az agy olyan területei, amelyek szerepet játszanak a problémamegoldásban.
Az álmodozás mértéke sajnos a korral csökken, pedig előnyös lenne egy állandó szintet fenntartani, ugyanis a fentebb felsorolt előnyök mellett az álmodozás a kreativitást is növeli!
Felhasznált irodalom: http://dujs.dartmouth.edu
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.