Szívünk örökre is megtört maradhat
- Dátum: 2017.07.12., 21:43
- betegség, egészség, érzelem, izom, kezelés, kutatás, megrázkódtatás, megtört szív, megtört szív szindróma, pumpa, stressz, szív, Takotsubo-szindróma, terápia, tudomány
Nem olyan régen írtunk a megtört szív szindrómáról, amelyet tudományosabb nevén Takotsubo-szindrómának neveznek. Egy újabb tanulmány szerint ez a szindróma a testben maradandó károsodást is okozhat. Például, ha egy szerettünk eltávozik az élők sorából, megfigyelték, hogy az emberi szív kevésbé hatékonyan működik.
A vizsgálatokba 52, 28 és 87 év közötti pácienst vontak be. Az MRI felvételek elemzése során kiderült, hogy a szindróma maradandó módon befolyásolja a szívet pumpafunkciója ellátásában. Korábban azt gondolták, hogy a szindrómával küzdő emberek orvosi beavatkozás nélkül is képesek teljesen felgyógyulni, azonban a vizsgálat során kiderült, hogy a betegség utóhatásai tovább tartanak, mint gondolták. Az izom megfelelő mozgását ugyanis befolyásolja a betegség megléte.
Az újonnan megjelenő vizsgálati eredmények bebizonyították, hogy ez a szindróma nem is annyira ritka, mint eddig gondolták, tehát a szívre és annak gazdájára gyakorolt hatása kiemelkedően fontos.
A BBC információi szerint a Takotsubo-szindrómával küzdő betegek 3-17%-a hal meg a diagnózist követő öt éven belül. Az Egyesült Királyságban körülbelül 3000 ember küzd a kórral, közülük 90% nő.
A jelen tanulmány eredményei szerint a betegségben szenvedők a gyógyulást követően körülbelül 4 hónapig bírnak valamiféle abnormális szívfunkció működéssel. A szíven még egyfajta hegesedés is megfigyelhető ilyenkor. Ennek kialakulása viszont még az említett 4 hónapnál is hosszabb időt vehet igénybe, de előfordulhat az is, hogy a jelen terápiás lehetőségek mellett nem gyógyul teljesen. Ezért lenne minél sürgetőbb az új kezelési módok megtalálása.
Egy különösen stresszes pillanat rossz esetben tehát maradandó károsodást is okozhat az egészségünkben. Az idő nem biztos, hogy meggyógyítja a megtört szívet...?
Azért inkább legyünk optimisták, és figyeljünk magunkra!
Felhasznált irodalom: http://www.iflscience.com
Mit jelezhetnek a test apró figyelmeztető tünetei?
A szervezetünk gyakran különféle tünetekkel jelzi, hogy több pihenésre, megfelelőbb folyadékbevitelre vagy orvosi kivizsgálásra lehet szükség. Fontos azonban tudni, hogy egy tünetből önmagában nem lehet biztosan megállapítani annak okát. Ugyanaz a panasz több különböző állapot következménye is lehet, ezért nem érdemes kizárólag internetes listák alapján vitaminhiányt vagy betegséget diagnosztizálni.
Kollagénes arcmaszkok – Csodaszer vagy hasznos kiegészítő a bőrápolásban?
Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb szépségápolási terméke kétségkívül a kollagénes arcmaszk. A drogériák polcain és az online áruházakban is számtalan változat közül válogathatunk. De vajon valóban ennyire hatékonyak ezek a maszkok, vagy inkább egy kellemes kényeztető rutin részét jelentik?
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.