Szívünk örökre is megtört maradhat
- Dátum: 2017.07.12., 21:43
- betegség, egészség, érzelem, izom, kezelés, kutatás, megrázkódtatás, megtört szív, megtört szív szindróma, pumpa, stressz, szív, Takotsubo-szindróma, terápia, tudomány
Nem olyan régen írtunk a megtört szív szindrómáról, amelyet tudományosabb nevén Takotsubo-szindrómának neveznek. Egy újabb tanulmány szerint ez a szindróma a testben maradandó károsodást is okozhat. Például, ha egy szerettünk eltávozik az élők sorából, megfigyelték, hogy az emberi szív kevésbé hatékonyan működik.
A vizsgálatokba 52, 28 és 87 év közötti pácienst vontak be. Az MRI felvételek elemzése során kiderült, hogy a szindróma maradandó módon befolyásolja a szívet pumpafunkciója ellátásában. Korábban azt gondolták, hogy a szindrómával küzdő emberek orvosi beavatkozás nélkül is képesek teljesen felgyógyulni, azonban a vizsgálat során kiderült, hogy a betegség utóhatásai tovább tartanak, mint gondolták. Az izom megfelelő mozgását ugyanis befolyásolja a betegség megléte.
Az újonnan megjelenő vizsgálati eredmények bebizonyították, hogy ez a szindróma nem is annyira ritka, mint eddig gondolták, tehát a szívre és annak gazdájára gyakorolt hatása kiemelkedően fontos.
A BBC információi szerint a Takotsubo-szindrómával küzdő betegek 3-17%-a hal meg a diagnózist követő öt éven belül. Az Egyesült Királyságban körülbelül 3000 ember küzd a kórral, közülük 90% nő.
A jelen tanulmány eredményei szerint a betegségben szenvedők a gyógyulást követően körülbelül 4 hónapig bírnak valamiféle abnormális szívfunkció működéssel. A szíven még egyfajta hegesedés is megfigyelhető ilyenkor. Ennek kialakulása viszont még az említett 4 hónapnál is hosszabb időt vehet igénybe, de előfordulhat az is, hogy a jelen terápiás lehetőségek mellett nem gyógyul teljesen. Ezért lenne minél sürgetőbb az új kezelési módok megtalálása.
Egy különösen stresszes pillanat rossz esetben tehát maradandó károsodást is okozhat az egészségünkben. Az idő nem biztos, hogy meggyógyítja a megtört szívet...?
Azért inkább legyünk optimisták, és figyeljünk magunkra!
Felhasznált irodalom: http://www.iflscience.com
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).