Menü

Hogyan ismerjük fel egyéni céljainkat?

Mi emberek rendszerint valamilyen cél eléréséért küzdünk. Úgy véljük, ha oda eljutunk, boldogok leszünk. Azt hisszük, van egy általános állapot, egy pont, mint a romantikus amerikai filmek végén, és onnantól kezdve már csak az önfeledt nyugalom és szeretet állapotában létezünk majd. Sajnos legtöbbször egy-egy cél elérése közel sem okoz akkora euforikus élményt, mint azt előzőleg elképzeltük. De ahelyett, hogy felismernénk, nemcsak a cél elérése a lényeg, hanem maga a folyamat, az út, ahogy oda eljutunk, rendszerint keresünk egy következő lépcsőfokot, amit megmászhatunk, és ez így folytatódik gyakran éveken vagy akár egy egész életen keresztül.

Mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik célok felállítása nélkül élik mindennapjaikat?

Sokan megelégszenek a hétköznapi rutin követésével, és nem is igénylik, hogy nagyobb dolgokat vigyenek véghez. Vannak viszont olyan társaink, akik szeretnének látni, tenni valamit, de nem találják mi is az, amit igazán, odaadóan, szeretettel telten tudnának tenni.

Mit tehetnek őt, hogy egy kicsit közelebb kerüljenek céljaik megismeréséhez?

Néha úgy érezzük, szívesen válnánk tevékennyé valamiben, de nem tudjuk mi az a valami. Ez rányomhatja a bélyegét a mindennapjainkra. Gyakran előfordul az is, hogy bizonyos tevékenységekről tudjuk, hogy jók, akár előnyösek az egészségünkre vagy szórakoztatóak, szeretjük is őket csinálni, mégsem leljük benne akkora örömünket, mint ahogy azt eredetileg elképzeltük. Ezeket a tevékenységeket érdemes magunk mögött hagyni, és helyette olyanokat felkutatni, amelyekbe valóban bele tudunk feledkezni.

Fontos, hogy ha teszünk valamit, azt magunkért tegyük. Ne azért, mert egy kedves ismerősünk is ezzel foglalkozik. Próbáljunk ki új dolgokat, amit eddig esetleg furcsának vagy elérhetetlennek gondoltunk, az sem baj, ha nagyon távol áll tőlünk, vessük bele magunkat! Lehet, hogy pont így jutunk el egy egyéni célunk felismeréséhez. A tevékenység közben figyeljünk arra, hogy ha senki más nem befolyásolna annak elvégzésében, akkor is szívesen fognánk-e hozzá.

Olvassunk sokat! Akár könyvet, akár blogokat az interneten. Mások tapasztalatainak és élményeinek megismerése értékes forrás lehet önmagunk megismerésének folyamatában.

Ha folyamatos panaszkodáson kapjunk magunkat, gondolkodjunk el, mi az, ami nincs helyén az életünkben! Min szeretnénk változtatni, milyen a hozzáállásunk életünk egyes területeihez?

Ilyenkor érdemes meglátogatni a távol élő rokonainkat vagy barátainkat, ugyanis a drasztikus környezetváltozás mindig segít abban, hogy saját életünket kívülről legyünk képesek szemlélni, így bármilyen szükséges változásra jobb rálátásunk lehet. Arról nem is beszélve, hogy az új környezetben nagy valószínűséggel gyűjthetünk motivációt, lendületet elkövetkezendő feladataink végrehajtásához.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?