Menü

Túl sokat ülünk az irodában

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik évek vagy akár évtizedek óta töltik a napi 8-10-12 órás munkaidejüket egy helyben ülve. Gyakran még napközben is alig akad idejük felkelni. Pedig egészséges lenne minden fél órában, órában néhány percre megmozgatni tagjainkat.

A főként ülő életmódot folytató dolgozó embernek – főleg azoknak, akik mellette még délutánonként vagy esténként sem űznek aktív fizikai tevékenységet – sokkal magasabb esélyei vannak különböző betegségek, mint például 2-es típusú cukorbetegség, a mentális egészség renyhülése vagy különféle szívbetegségek „megszerzésére”.

A legújabb kutatások szerint azonban a délutáni edzőtermi edzés sem elég az ülő életmód hátrányainak kiküszöböléséhez. A kutatók szerint ez a fajta életmód az egészségügy eddigi legnagyobb megoldandó kihívása.

Ha valaki napi szinten ül több órán keresztül megszakítás nélkül, bizonyítottan lassabb anyagcserével rendelkezik, és így esetében a vércukorszintjének alakulása, valamint a zsírtöbblet leadása is másképpen alakul.

Sajnos az ülőmunkát végző emberek nagyrésze a munkanapjai során még naponta 30 percre sem kel fel a székéből, ami azért ismerjük el, elég szomorú statisztikai adat. A legtöbben az ebédjüket is ülve, a képernyő előtt fogyasztják el.

Természetesen valamennyire érthető ez a helyzet, hiszen még evés közben is dolgozni, hogy minél hamarabb letehessék a munkát délután, és szaladhassanak haza a családjukhoz, vagy bevásárolni vagy a nagymamához. Az elkeserítő azonban az, hogy ez a fajta életmód csökkenti az életminőséget is. Ha evés közben tv-t nézünk vagy dolgozunk, közel sem vagyunk olyan hatékonyak, mintha egyszerre csak egy dologra koncentrálunk. Továbbá megvonjuk magunktól az ízélmény megélését is. Aláírom, hogy nehéz egy-egy nehéz munkanapon nyugodtan leülni az ebédlő asztalhoz, és átélni az evés örömét. Sok helyen ezt a dolgozók nem is tehetik meg (sajnos!), de mint minden, ez is tanulható. Ezért ha van lehetőségünk nyugodtan, kikapcsolódva ebédelni, ne vonjuk meg magunktól az élményt!

A kutatók azt mondják, sok fejlesztés kell még ahhoz, hogy ezt a problémát kezelni tudják. De vannak apró változtatások, amelyekkel lassan, de biztosan elősegíthetjük egészségünk megőrzését. Például ebédeljünk állva, vagy telefonálás közben sétálgassunk az irodában, a folyosón. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy csak a legfontosabb tevékenységeket végezzük ülve.

Egyes kutatási eredmények alapján, ha valaki a szükségesnél napi 30 perccel többet áll egy éven keresztül, az 2,4 kg súlyvesztéssel jár. Ha állunk, azzal óránként 50 kalóriával többet tudunk elégetni, mint ha ülünk.

A nők számára elszomorító lehet, hogy a statisztikai adatok alapján sokkal több nő tölti ülve munkanapjait kevesebb mint napi 30 perc talpon levéssel, mint amennyi férfi.

De más egyszerű megoldások is léteznek. A lift helyett válasszuk a lépcsőt, és igyekezzünk minden félórában 5 percre felállni, és menni két kört az irodában, vagy ha tehetjük, az udvaron. Ne hivatkozzunk arra, hogy elfelejtjük. Állítsunk be időzítőt a telefonunkon, ami mindig emlékeztet minket. Ha fel kell keresnünk egy kollégánkat, inkább álljunk fel, és menjünk oda hozzá, semmint hogy felhívjuk a belső vonalon.

Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk, hogy miért hagyjuk, hogy a képernyők világa ennyire beszippantson minket, hiszen rendszerint már nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is valamiféle képernyőt bámulunk kikapcsolódás gyanánt. Mindenki ugyanannyira felelős, hogy ez a fajta életmód ennyire elterjedt, és beépült a napjainkba!

Felhasznált irodalom: http://beta.bbc.com/news/health-32069698

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.