Építőkockánk, a koleszterin
- Dátum: 2017.09.07., 10:20
- HDL, koleszterin, koleszterinszint, LDL, sejt, szervezet, zsír
Igyekszünk kerülni a koleszterint - főleg, ha magas a koleszterinszintünk. A koleszterin hát az élet egy olyan darabja, amely ellenünk dolgozik? Nem egészen!
Szervezetünket hozzávetőlegesen 30-40 billió db (vagyis harminc-negyvenezer milliárd) sejt alkotja. E sejteket sejthártya (membrán) veszik körül, mely a sejtek belső szerkezetét elválasztja a külvilágtól és egyúttal összeköti azzal. A sejthártyák többfunkciós szerkezetek. Egyben tartják a sejtet, továbbítják a sejt életéhez szükséges anyagokat a sejt belsejébe és kiürítik a hulladékot a sejtből, továbbá megvédik a sejt érzékeny belső részeit a sejten kívüli világ hatásaitól.
A sejthártya koleszterintartalma nem elhanyagolható: az állati sejteket körülvevő membránok általában kb. 30%-a, vagyis egyharmada koleszterin. A koleszterin a sejthártyába belesüppedve segít fenn tartani a sejthártya megfelelő ruganyosságát és egyben szilárdságát. Koleszterin nélkül az állati sejteknek is szüksége lenne sejtfalra - arra a kemény sejthatároló falra, amely a baktériumoknál, a gombáknál és a növényeknél alapfelszerelés. Sejtfallal viszont más az élet: a nagyobb, többsejtű szervezetek, amelyeknek sejtfala van, nem képesek alakjukat és helyüket változtatni.
Koleszterin tehát kell, nélküle nem is lenne teljes az egészségünk. A koleszterin sejtjeinkbe egyrészt a koleszterin elfogyasztása által kerül, másrészt pedig a megevett zsiradékok lebontásának egyik terméke. Mindenkori mennyiségére a szervezet normál táplálkozás mellett oda tud figyelni. A koleszterin körüli homályban fel-feltűnik a "jó és a rossz koleszterin" is, vagyis a HDL és az LDL. Az LDL és a HDL valójában a zsíranyagcseréhez tartozó, a vérben található zsírszállító csomagocskák. Ezek koleszterint is szállítanak. Az LDL-t azért nevezik rossz koleszterinnek, mert ez a csomagfajta a benne található koleszterint a májból (a legfőbb zsírbontóból) a szervezet többi sejtjéhez viszi. A HDL pedig azért lett jó koleszterin, mert az a szervezet mindenféle sejtjétől szállít (helyben képződött) koleszterint a májba. A máj pedig az epén keresztül kiüríti azt. A lényeg az egyensúly.
(E hárombetűs mozaikszavak egyébként e vérzsírfajták angol monogrammjai - HDL = High Density Lipoprotein, arra utal, hogy ez a típusú vérzsírtest egészséges emberekben nagyobb mennyiségben van a vérben, mint az LDL = Low Density Lipoprotein).
Mi a tanulság? Elsősorban az, hogy ne féljünk a koleszterintől, és ne aggasszuk magunkat miatta! Hús- és halételeinkkel kellő mennyiségű és minőségű zsírt (és koleszterint) viszünk be. Amit ezen felül egy egészséges táplálkozás jegyében mérsékelhetünk, azok pedig az olyan ráadásként fogyasztott zsíros termékek, mint a vaj és a margarin, a nagyobb mennyiségben fogyasztott zsíros tejtermékek (gyümölcsjoghurtok, zsíros tejföl, tejszínes desszertek), a pecsenyezsír és a szalonna, továbbá az olajban sütött ételek (rántott ételek, sültkrumpli, chips, lángos, fánk stb. túlzott fogyasztása).
Amikor a stressz a gyomrodban jelentkezik
A mindennapi élet során szinte mindenki találkozik stresszes helyzetekkel, azonban nem mindenki reagál rájuk ugyanúgy. Vannak, akik könnyebben veszik az akadályokat, míg másoknál a tartós feszültség testi tünetekben is megjelenik. Az egyik leggyakoribb ilyen reakció a gyomor érzékeny működése, közismert nevén a gyomorideg.
Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?
Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.
Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla
Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai
Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.
Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved
Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.