Építőkockánk, a koleszterin
- Dátum: 2017.09.07., 10:20
- HDL, koleszterin, koleszterinszint, LDL, sejt, szervezet, zsír
Igyekszünk kerülni a koleszterint - főleg, ha magas a koleszterinszintünk. A koleszterin hát az élet egy olyan darabja, amely ellenünk dolgozik? Nem egészen!
Szervezetünket hozzávetőlegesen 30-40 billió db (vagyis harminc-negyvenezer milliárd) sejt alkotja. E sejteket sejthártya (membrán) veszik körül, mely a sejtek belső szerkezetét elválasztja a külvilágtól és egyúttal összeköti azzal. A sejthártyák többfunkciós szerkezetek. Egyben tartják a sejtet, továbbítják a sejt életéhez szükséges anyagokat a sejt belsejébe és kiürítik a hulladékot a sejtből, továbbá megvédik a sejt érzékeny belső részeit a sejten kívüli világ hatásaitól.
A sejthártya koleszterintartalma nem elhanyagolható: az állati sejteket körülvevő membránok általában kb. 30%-a, vagyis egyharmada koleszterin. A koleszterin a sejthártyába belesüppedve segít fenn tartani a sejthártya megfelelő ruganyosságát és egyben szilárdságát. Koleszterin nélkül az állati sejteknek is szüksége lenne sejtfalra - arra a kemény sejthatároló falra, amely a baktériumoknál, a gombáknál és a növényeknél alapfelszerelés. Sejtfallal viszont más az élet: a nagyobb, többsejtű szervezetek, amelyeknek sejtfala van, nem képesek alakjukat és helyüket változtatni.
Koleszterin tehát kell, nélküle nem is lenne teljes az egészségünk. A koleszterin sejtjeinkbe egyrészt a koleszterin elfogyasztása által kerül, másrészt pedig a megevett zsiradékok lebontásának egyik terméke. Mindenkori mennyiségére a szervezet normál táplálkozás mellett oda tud figyelni. A koleszterin körüli homályban fel-feltűnik a "jó és a rossz koleszterin" is, vagyis a HDL és az LDL. Az LDL és a HDL valójában a zsíranyagcseréhez tartozó, a vérben található zsírszállító csomagocskák. Ezek koleszterint is szállítanak. Az LDL-t azért nevezik rossz koleszterinnek, mert ez a csomagfajta a benne található koleszterint a májból (a legfőbb zsírbontóból) a szervezet többi sejtjéhez viszi. A HDL pedig azért lett jó koleszterin, mert az a szervezet mindenféle sejtjétől szállít (helyben képződött) koleszterint a májba. A máj pedig az epén keresztül kiüríti azt. A lényeg az egyensúly.
(E hárombetűs mozaikszavak egyébként e vérzsírfajták angol monogrammjai - HDL = High Density Lipoprotein, arra utal, hogy ez a típusú vérzsírtest egészséges emberekben nagyobb mennyiségben van a vérben, mint az LDL = Low Density Lipoprotein).
Mi a tanulság? Elsősorban az, hogy ne féljünk a koleszterintől, és ne aggasszuk magunkat miatta! Hús- és halételeinkkel kellő mennyiségű és minőségű zsírt (és koleszterint) viszünk be. Amit ezen felül egy egészséges táplálkozás jegyében mérsékelhetünk, azok pedig az olyan ráadásként fogyasztott zsíros termékek, mint a vaj és a margarin, a nagyobb mennyiségben fogyasztott zsíros tejtermékek (gyümölcsjoghurtok, zsíros tejföl, tejszínes desszertek), a pecsenyezsír és a szalonna, továbbá az olajban sütött ételek (rántott ételek, sültkrumpli, chips, lángos, fánk stb. túlzott fogyasztása).
Mi az a reflexológia és miért jó ez nekünk?
Azt a szót mindenki ismeri, hogy reflex, ami egy válasz egy adott ingerre, de mit kezd ezzel maga a reflexológia?
Ferritin: mit árul el a szervezet vasraktárairól?
A minap anyukám laborleletét elemezgettük, melyben a ferritin érték nem volt rendben, ami egy létfontosságú fehérje, a szervezet vasraktározásáért felel. Bár a legtöbben csak egy laborlelet egyik soraként találkoznak vele, az értéke rendkívül sokat elárul az egészségi állapotról. A ferritin segít megérteni, hogy elegendő vas áll-e rendelkezésre a szervezetben, vagy éppen hiány, esetleg túlterhelés áll fenn.
Nem mindegy, mivel vesszük be a gyógyszert
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy gyógyszerszedés mellett az alkohol fogyasztása kifejezetten ellenjavallt. Az etanol nemcsak a máj metabolikus terhelését fokozza, hanem számos hatóanyag farmakokinetikáját is módosítja, különösen antibiotikumok esetében. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy más, hétköznapinak számító italok – például kávé, tej vagy gyümölcslé – szintén érdemben befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását.
Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?
A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.