Menü

„Super Size Me”

Kóla, krumpli, sajtburger. Mintha a fogamat húznák... Körülbelül így éreztem magam, mikor a férjem és a nagyfiam kérésének nehezen, de engedve, gyorsétteremben álltunk meg enni. (Nálunk ez évente talán kétszer, ha megtörténik) Mellettünk két család, hordozóban pár hónapos csöppség, az asztalnál 4-5 éves korú gyerekek. Ők ettek, én nézelődtem és kérdések sora fogalmazódott meg bennem.

Vajon miért van az, hogy a gyorséttermek népszerűsége annak ellenére töretlen, hogy megkérdőjelezhetetlenül felelősek az egészségi állapotunk megromlásáért, melynek negatív hatásai a jövőben egyre inkább érezhetőek lesznek? Ők is tudják, akik ott esznek. Ennek ellenére mégis egyre többen választják ezt a megoldási módszert, s étkeznek fiatalok, kisgyermekes családok, idősebbek a gyorsbüfékben.

Az étterem elhízott vendégeit nézve eszembe jutott a gyorséttermi kaják káros hatásait igen jól bemutató, 2004–ben készült film, mely találóan a “Super Size Me” címet kapta. Bizonyára mindenki látta a filmet, melyben egy akkor 32 éves férfi vállalta, hogy 30 napon keresztül csak az egyik legismertebb gyorsétterem láncban kapható ételeket fogyasztja. Aki megnézte a filmet, tudja, mivel járt a napi 5000 kalória elfogyasztása a férfi számára, aki nem látta a történetet, feltétlenül nézze meg!

Ezek a fajta gyorsételek sajnos igen “nehezek”. Nemcsak,hogy nincs bennük tápanyag, és teljesen felesleges kalóriabevitelnek számítanak, de rendszeres fogyasztásuk esetén igen nagy mértékben károsítják a belső szerveket, amivel máris elindult egy borzalmas láncreakció a szervezetünkben, amit innentől nem kezdek felsorolni, mert nem regényt írok a témáról… pedig lehetne.

Értem én, hogy adott pillanatban ízletes ételt fogyaszthatunk, finom, jólesik, ám valójában nagy árat fizetünk érte a későbbiekben. Az sem megoldás, ha többet sportolunk és ezzel próbáljuk kompenzálni az elhibázott étkezéseinket, hiszen a mozgással ezt a sok transzzsírt és rossz szénhidrátot nem tudjuk helyrehozni. Még akkor sem, ha minden nap félmaratonokat futunk.

Jól tudjuk: az emberek nagy része nehezen tud változtatni a berögzült és megszokott étkezési szokásain. Különösen nehéz búcsút inteni a gyorséttermi menüknek, cukros, zsíros ételeknek, süteményeknek, sült krumplinak, hamburgernek, ha valaki egyszer rákapott az ízükre és megszokta, megszerette ezeket, nehéz zöldségekkel, diétás sütivel vagy egészségesebb kenyérrel „lekenyerezni”. A megoldás azonban létezik és fokozatos leszokással, étrendünk-ételeink apró, lépésről-lépésre történő átalakításával az egészség megmenthető, sok betegség enyhíthető, visszafordítható. Csak el kéne végre kezdeni! Mondjuk most. Mondjuk most azonnal.

Végezetül egy személyes történet arra, hogy milyen esetben mégis jobb egy gyorséttermet választani:

Óvodás kisfiamat kórházi kontrollvizsgálatra vitte a nagypapája, miután úgy alakult, befutottak az egyik legismertebb gyorsétterembe. Nem örültem neki, de ha már így alakult, kértem apukámat, hogy ne mondja ki a gyorsétteremlánc nevét a gyerek előtt, ne azzal dicsekedjen az óvodában másnap, hogy a szakdolgozatát ebből író, szuperegészséges életmódot folytató, gasztroblogot vezető és diétás szakácskönyvet író szülő gyereke a sajtos hambit tolta cukros üdítővel.

Miután a fiam persze mindent elmesél az óvodában, ezt is eldicsekedte, ám mivel a gyorsétkezde nevét nem tudta, ezért büszkén ecsetelte az óvónőinek másnap, hogy ők a papájával az orvosi vizsgálat után milyen jót ettek és ittak... egy kocsmában.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.