Menü

Ezt kell tudnod az ősz emblematikus gyümölcséről, a szőlőről!

A Szíriából Egyiptomon át Pannóniába került szőlő az alma mellett az emberiség legrégebbi növényi táplálékai közé tartozik. Az almához hasonlóan a Bibliában is találkozhatunk vele. Noé a világot elpusztító özönvíz után szőlőt ültet, és így köt szövetséget Istennel, a szőlőből készült bor ettől fogva kapcsolatot jelent a fenti hatalmakkal. Krisztus egyik szimbóluma a szőlőtőke, az utolsó vacsorán elfogyasztott bor pedig azóta része az egyházi liturgiáknak.

Az indiai ayurvédikus gyógyításban központi jelentőségű gyümölcsöt tisztító hatásúnak, a tüdő és a légutak tisztítójának és a szervezet általános erősítőjének is tartják.

A csemegeszőlő gyógyító hatóanyagai szinte felsorolhatatlanok. Viszonylag sok, 15-20 gramm szénhidrátot tartalmaz100 grammonként. Ennek a fele szőlőcukor, a másik fele gyümölcscukor; mindkettő gyorsan felszívódik, ezért a tápértéke, kalóriatartalma igen jelentős, így fogyókúrázóknak csak nagyon kis mennyiségben ajánlható a fogyasztása. A szénhidrátok mellett flavonoidokat, polifenolokat, aminosavakat, nyomelemeket, ásványi anyagokat (Na, K, Ca, P, Mg, Fe) vitaminokat (A, B1, B2, B6,B12 E, C) tartalmaz. Erős antioxidáns a benne található redsveratrol (főként a sötét színű, vörösfajtákban található nagy mennyiségben), védi a fehérjéket, és a sejtek genetikai állományát, segít a károsodott sejtek regenerálásában. Víz-és hashajtó hatású, javítja az emésztést, segíti a gyomor-, epe-, májműködést, valamint étvágyjavító, roboráló hatású.

Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, értisztító hatása is ismert, továbbá csökkenti a vér lipidszintjét, erősíti az érfalakat, késlelteti az érszűkület kialakulását, a vérlemezkék tapadóképességét csökkenti, így a vérrög-képződést gátolja. Ezért a szív-érrendszeri betegeknek fogyasztása kifejezetten ajánlott. Ha túlsúllyal is küzd a szívbeteg, akkor az említett magas szénhidrát-tartalom miatt viszont csak korlátozott mennyiségben fogyassza. A polifenol képes átjutni a vér-agy gáton is, ezért az agysejteket is védi védi a károsító hatásoktól. Ezek a védő hatású fenolos vegyületek a szőlőmagban halmozódnak fel, ezt tartalmazza koncentráltan a sötét színű, borízű szőlőmagliszt is, amit kiskanállal adagolva, vagy süteménybe sütve is fogyaszthatunk. A szőlőmag, szőlőmag-kivonat fogyasztása tehát különösen ajánlott: érbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek, elváltozások (pl aranyér, visszér), érelmeszesedés, trombózis, infarktus, agyvérzés utáni rehabilitációban, a többi kezelés kiegészítéseként, a kiújulás megelőzésére.

Daganatos betegségek esetén is hatékony kiegészítésnek bizonyul. Szemgyulladás megelőzésére, sokat monitor előtt ülőknek szintén erősen javallt a fogyasztása. A rendszeres szőlőmag-fogyasztás hatására csökken a szem gyulladása, nő az alkalmazkodó- és látóképessége, és gátolja olyan időskori degeneratív szembetegségek kialakulását, mint a szürkehályog, vagy a sárgafoltsorvadás (makuladegeneráció).

Allergiásoknak is ajánlható fogyasztása, hiszen antihisztamin hatással is bír. Bár a szőlőmagliszt és a szőlőmag-kivonatok egész évben kaphatóak, azért jóvasl kellemesebb a friss gyümölcs fogyasztása, ami ráadásul a legerősebb, legtöbb embert érintő allergén pollennel, a parlagfűvel részben egy időben érik.

Aszalva minden hatóanyaga koncentrálódik, ezért a mazsolát igen egészséges élelmiszernek tekinthetjük. Vigyázat, az egyébként sem alacsony cukortartalma szintén koncentrálódik, így a kalória-, és szénhidrátszegény étrendbe csak nagyon nehezen illeszthető be! A fogyni vágyók ezért inkább kerüljék.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.