Menü

A pajzsmirigybetegség lelki okai

Korábbi cikkünkben részletesen beszéltünk a pajzsmirigybetegségek tüneteiről, a pajzsmirigyhormonokról, a kivizsgálás menetéről. Most más szemlélettel fordulunk a pajzsmirigy felé. A nyugati orvoslás elsősorban fizikai testet vizsgáló szemlélete helyett most lássuk, milyen lelki okok vezethetnek a pajzsmirigybetegségek kialakulásához!

A pajzsmirigy a torokcsakrához kapcsolódik. Túl- vagy alulműködése akkor jelentkezhet, ha úgy érezzük, hogy nekünk mindig le kell nyelnünk a haragunkat, az élet igazságtalan velünk, kimondatlanul hagyjuk a gondjainkat, mások érdekét szem előtt tartva, magunkat háttérbe szorítva.

Úgy érezzük, hogy az elvárásoknak megfelelően kell élnünk, tenni, amit az élet diktál, a kötelességtudat mindennél erősebben motivál minket, szinte robot-szerűen végezzük feladatainkat, saját örömöket nem élünk meg.

Önmagam háttérbe szorítása egy idő után mogorvává tesz, a meg nem értettség érzését hordozza. A torokcsakra a kommunikációhoz, kreativitáshoz kapcsolódik. El kell gondolkoznunk, milyen a kapcsolatunk önmagunkkal, szeretteinkkel és mindenki mással, érvényre juttatjuk-e kreativitásunkat, kommunikáljuk-e problémáinkat. A problémáink kifejezésének szó szerinti értelmezésén kívül ide tartozik az önkifejezés és átvitt értelemben is. Tehát azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy azt csináljuk-e, amit szeretnénk, az önkifejezés módját megtaláltuk-e. Az vagyok-e, aki lenni szeretnék?

Az alulműködés oka lehet az is, hogy képtelenek vagyunk szembenézni egy olyan helyzettel, ami már többször megjelent az életünkben, amellyel szemben tehetetlennek érezzük magunkat, nem tudjuk hogyan kellene erre reagálni. Ha leállítom a pajzsmirigyműködésem, lassabb leszek, nem várható el, hogy megküzdjek a problémával. Zsírpárnákat pakolok magamra, hogy védjem magam, bezárkózom a saját világomba, a többiek problémái és az erős kötelességtudat alól végre kibújhatok. Eddig nem volt választási lehetőségem, azt kellett tennem, amit az élet diktált, amit elvártak, a haragot, dühöt, keserűséget, saját igényeimet elnyomtam.

Ha betegségünk lelki hátterét is felismertük, azzal meg is tettük az első lépést annak megoldására. Ez az “áldozatkészség” azonban többnyire a családi minták, elvárások miatt olyannyira személyiségünk része, hogy csupán a felismerés nagyon ritkán elég a változtatáshoz, ezért érdemes ehhez szakmai segítséget kérni, és pszichológust vagy kineziológust felkeresni, aki különböző terápiás megoldásokkal, gyakorlatokkal segít megvalósítani a kívánt változást.

Mivel támogathatjuk még pajzsmirigyünk működését? Ahogy korábban említettem, a torokcsakrához kapcsolódó szervről van szó, ezért, a torokcsakrát erősítő módszerek a pajzsmirigyműködést is támogathatják. A torokcsakra színe a kék, ezért egy kék kendő, vagy sál, esetleg egy kék köves medál (pl. türkiz, kalcedon, akvamarin kővel), jó hatással lehet a pajzsmirigy-működésre is. Aromaterápiában a zsálya és az eukaliptusz tartozik a torokcsakrához, így azok párologtatása, vagy a párnánkra cseppentése szintén támogatólag hathat a működésére. Ennél kézzelfoghatóbb alternatív módszer a különböző táplálékkiegészítők, gyógynövények használata. A gyógyszereken kívül ezeket is bevethetjük gyógyulásunk érdekében. Jó hatású a galaj teája, és érdemes szelént is szedni, mert a magyar lakosság 90%-a szelénhiányos, pedig a pajzsmirigyhormonok átalakítását végző enzimek szelénalapúak, így lehetséges, hogy az alacsony hormonszintet a szelénhiány is támogatja.

Egyre több vizsgálat mutatta ki, hogy a szója és a glutén autoimmun folyamatok beindítása miatt rossz hatással van a pajzsmirigy működésére is, ezért ezen alapanyagok elhagyása, de legalább minimalizálása szintén hozzájárulhat a pajzsmirigy egészségének visszaállításához. Természetesen ezek csak kiegészítik a korábbi cikkben említett kezeléseket, semmi esetre sem helyettesítik az akadémikus orvoslás terápiáit.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene

Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.