Menü

A pajzsmirigybetegség lelki okai

Korábbi cikkünkben részletesen beszéltünk a pajzsmirigybetegségek tüneteiről, a pajzsmirigyhormonokról, a kivizsgálás menetéről. Most más szemlélettel fordulunk a pajzsmirigy felé. A nyugati orvoslás elsősorban fizikai testet vizsgáló szemlélete helyett most lássuk, milyen lelki okok vezethetnek a pajzsmirigybetegségek kialakulásához!

A pajzsmirigy a torokcsakrához kapcsolódik. Túl- vagy alulműködése akkor jelentkezhet, ha úgy érezzük, hogy nekünk mindig le kell nyelnünk a haragunkat, az élet igazságtalan velünk, kimondatlanul hagyjuk a gondjainkat, mások érdekét szem előtt tartva, magunkat háttérbe szorítva.

Úgy érezzük, hogy az elvárásoknak megfelelően kell élnünk, tenni, amit az élet diktál, a kötelességtudat mindennél erősebben motivál minket, szinte robot-szerűen végezzük feladatainkat, saját örömöket nem élünk meg.

Önmagam háttérbe szorítása egy idő után mogorvává tesz, a meg nem értettség érzését hordozza. A torokcsakra a kommunikációhoz, kreativitáshoz kapcsolódik. El kell gondolkoznunk, milyen a kapcsolatunk önmagunkkal, szeretteinkkel és mindenki mással, érvényre juttatjuk-e kreativitásunkat, kommunikáljuk-e problémáinkat. A problémáink kifejezésének szó szerinti értelmezésén kívül ide tartozik az önkifejezés és átvitt értelemben is. Tehát azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy azt csináljuk-e, amit szeretnénk, az önkifejezés módját megtaláltuk-e. Az vagyok-e, aki lenni szeretnék?

Az alulműködés oka lehet az is, hogy képtelenek vagyunk szembenézni egy olyan helyzettel, ami már többször megjelent az életünkben, amellyel szemben tehetetlennek érezzük magunkat, nem tudjuk hogyan kellene erre reagálni. Ha leállítom a pajzsmirigyműködésem, lassabb leszek, nem várható el, hogy megküzdjek a problémával. Zsírpárnákat pakolok magamra, hogy védjem magam, bezárkózom a saját világomba, a többiek problémái és az erős kötelességtudat alól végre kibújhatok. Eddig nem volt választási lehetőségem, azt kellett tennem, amit az élet diktált, amit elvártak, a haragot, dühöt, keserűséget, saját igényeimet elnyomtam.

Ha betegségünk lelki hátterét is felismertük, azzal meg is tettük az első lépést annak megoldására. Ez az “áldozatkészség” azonban többnyire a családi minták, elvárások miatt olyannyira személyiségünk része, hogy csupán a felismerés nagyon ritkán elég a változtatáshoz, ezért érdemes ehhez szakmai segítséget kérni, és pszichológust vagy kineziológust felkeresni, aki különböző terápiás megoldásokkal, gyakorlatokkal segít megvalósítani a kívánt változást.

Mivel támogathatjuk még pajzsmirigyünk működését? Ahogy korábban említettem, a torokcsakrához kapcsolódó szervről van szó, ezért, a torokcsakrát erősítő módszerek a pajzsmirigyműködést is támogathatják. A torokcsakra színe a kék, ezért egy kék kendő, vagy sál, esetleg egy kék köves medál (pl. türkiz, kalcedon, akvamarin kővel), jó hatással lehet a pajzsmirigy-működésre is. Aromaterápiában a zsálya és az eukaliptusz tartozik a torokcsakrához, így azok párologtatása, vagy a párnánkra cseppentése szintén támogatólag hathat a működésére. Ennél kézzelfoghatóbb alternatív módszer a különböző táplálékkiegészítők, gyógynövények használata. A gyógyszereken kívül ezeket is bevethetjük gyógyulásunk érdekében. Jó hatású a galaj teája, és érdemes szelént is szedni, mert a magyar lakosság 90%-a szelénhiányos, pedig a pajzsmirigyhormonok átalakítását végző enzimek szelénalapúak, így lehetséges, hogy az alacsony hormonszintet a szelénhiány is támogatja.

Egyre több vizsgálat mutatta ki, hogy a szója és a glutén autoimmun folyamatok beindítása miatt rossz hatással van a pajzsmirigy működésére is, ezért ezen alapanyagok elhagyása, de legalább minimalizálása szintén hozzájárulhat a pajzsmirigy egészségének visszaállításához. Természetesen ezek csak kiegészítik a korábbi cikkben említett kezeléseket, semmi esetre sem helyettesítik az akadémikus orvoslás terápiáit.

A kar zsibbadása – lehetséges okok és mikor kell orvoshoz fordulni

A kar zsibbadása egy összetett tünet, amely mögött számos eltérő ok húzódhat meg. A pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez, ezért a tartós vagy visszatérő panaszokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

A Huntington-kór: Küzdelem az elkerülhetetlen ellen

A Huntington-kór az orvostudomány egyik legkegyetlenebb kihívása, egy olyan örökletes, neurodegeneratív betegség, amely nemcsak a testet, hanem az elmét és a személyiséget is módszeresen leépíti. Gyakran nevezik a „legrosszabb betegségnek”, mivel egyesíti az Alzheimer-kór szellemi hanyatlását, a Parkinson-kór mozgásszervi nehézségeit és a skizofrénia pszichés tüneteit. Egyetlen hibás gén okozza, amely generációkon átívelve veti árnyékát az érintett családokra.