Menü

A vegetáriánus aranyszabály – komplettálás

A komplett fehérjék azok, amik megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák a szervezet számára szükséges, vagyis esszenciális aminosavakat, amiket az nem tud önmagától előállítani. Az inkomplett fehérjék azok, amik az emberi szervezet számára nem megfelelő arányban tartalmazzák az aminosavakat, illetve nem tartalmazzák az esszenciális aminosavakat.

A komplett fehérjék leginkább állati eredetű fehérjék, mint például hús, hal, tojás, tej- és tejtermékek. A növényi fehérjék – a szójafehérjét kivéve - inkomplett fehérje források.

Viszont, mivel a különböző növények különböző mennyiségben tartalmazzák az egyes aminosavakat, ha megfelelően válogatjuk össze őket, akkor komplett fehérjét nyerhetünk - ez a komplettálás.

A legtöbb fehérjét a hüvelyesek, olajos magvak és gabonafélék tartalmazzák. Belőlük a következő aminosavak hiányoznak, vagy csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen:

- Hüvelyesek (bab, borsó, lencse) - tryptophan, metionin
- Olajos magvak (mogyoró, dió, mandula, stb.) - lysine, isoleucin
- Gabonák (búza, rozs, kukorica, risz, zab, stb.) - lysine, isoleucin, threonine

Ha az inkomplett fehérjéket megfelelően kombináljuk annak tudatában, hogy melyik étel milyen arányban és milyen aminosavakat tartalmaz, közel azt az arányt és mennyiséget el tudjuk érni, mintha komplett fehérjéket fogyasztottunk volna.
A fenti példákból kiindulva ez azt jelenti, hogy teljes értékű, vagyis komplett fehérjét nyerünk, ha valamelyik hüvelyeshez gabonafélét vagy olajos magvakat eszünk.

Esszenciális aminosavak

Szemiesszenciális aminosavak

Nem esszenciális aminosavak

valin

arginin

alanin

hisztidin

aszparaginsav

leucin

aszparagin

izoleucin

cisztein

lizin

glutamin

metionin

glutaminsav

fenilalanin

glicin

treonin

prolin

triptofán

szerin

tirozin

Az aminosavak nem ugyanolyanok. Vannak esszenciálisak, vagyis olyanok, amiket a szervezetünk nem képes megszintetizálni, hanem be kell vinnünk a táplálékkal, és vannak nem esszenciálisak, amiket elő tudunk magunk is állítani. Van még egy csoport, a szemiesszenciális, ami a mi szempontunkból most lényegtelen, de azt jelenti, hogy a felnőtt szervezet képes előállítani, de bizonyos körülmények között esszenciálissá válik, tehát be kell vinnünk táplálékkal ezt is.

A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A szervezetünk is ezekre az összetevőire bontja a fehérjéket, amiket elfogyasztunk, hogy aztán ezekből az építőkövekből a saját fehérjéinket állítsa elő. A szervezet számára szükséges fehérjék bár ugyanazokból az aminosavakból, vagyis „építőkövekből” állnak, mint a táplálékkal bevitt fehérjék, azonban más a szerkezetük és a funkciójuk. Ezért kell az elfogyasztott fehérjét előbb lebontani, hogy majd fel tudjuk használni az alkotóit.

A vegetáriánusoknál tehát ezért nagyon fontos, hogy ha csak növényi fehérjéket fogyasztanak, mindig figyeljenek a komplettálásra, így elkerülhető, hogy valamelyik aminosavból hiány keletkezzen a szervezetben.

Balogh Emese

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

A csoportos fitneszórák legfontosabb szabályai

A csoportos fitneszórák népszerűsége évről évre növekszik, hiszen motiváló közösségi élményt, szakértői irányítást és változatos edzésformákat kínálnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az órák biztonságosak, hatékonyak és minden résztvevő számára élvezetesek legyenek, elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.