Ilyen sorrendben süsd a karácsonyi sütiket!
- Dátum: 2017.12.17., 22:47
- advent, aprósütemény, bejgli, cukormáz, étel, habkarika, karácsony, linzer, mézes, mézeskalács, sütemény, sütés, süti, sütik, zserbó
Az adventi készülődés szerves része a karácsonyi menü elkészítése. A főfogások mellett a süteményekről is gondoskodnunk kell. Ez az, amit (főleg a mézeskalácsot) már előre elkészíthetünk. Ezzel is isteni illatokat varázsolunk otthonunkba, fokozva az egyre átütőbb karácsonyi hangulatot. Lássuk, hogy is néz ki ez a gyakorlatban!
Az adventi hangulathoz érdemes minden érzékünkre hatni. Díszítünk, hogy a színekkel, formákkal a szemünk érzékelje az ünnep közeledtét, karácsonyi dalokat hallgatunk, hogy a fülünkkel is a karácsonyi hangulatot érzékeljük. A karácsonyi hangulathoz a fahéjas, szegfűszeges, vaníliás sütemények illata is nagyban hozzájárul, így nem csak azért érdemes sütögetésbe kezdeni az adventi időszakban, hogy az ünnep előtti napokban ne mindent egyszerre, kapkodva kelljen megcsinálni.
Bár vannak olyan receptek, melyek azonnal puha mézeskalácsként hirdetik magukat, de néhány nap állás ezeknek is jót tesz. A legtöbb mézeskalácsnak viszont kifejezetten jót tesz, ha legalább egy hetet áll. Dobozban tárolva puhul finomra. Ezért a legtöbb családban a mézeskalács-sütéssel veszi kezdetét a karácsonyi sütés-főzés. Ebbe a gyerekeket is nagyon jól be lehet vonni. Imádják kiszúrni és a maguk választotta formákat cukormázzal díszíteni is. Aztán persze a legtöbben megenni is.
Ha más mézes süteményt is tervezünk, akkor annak a mézes lapját szintén hetekkel korábban elkészíthetjük. Betölteni (pl. egy klasszikus mézes krémest) viszont csak aznap, vagy 24 órával korábban érdemes, különben a krémtől átázik, megpuhul a tészta. Ezek az időbeli megállapítások a hagyományos és a reform alapanyagokból készülő ételekre egyformán igazak. Az aprósütemények (linzer, pogácsa, stb.) szintén elkészíthetőek előre, jól záródó süteményesdobozban hónapokig is eláll. Persze, úgyis elfogy...
A jellegzetes karácsonyi sütemény és/vagy dísz, a habkarika is hetekkel korábban elkészülhet. Jobban kiszárad, kevésbé lesz ragacsos, de könnyű ropogós állaga megmarad. Sok családban kardinális kérdés a zserbó és a bejgli. A bejglit egy héttel korábban is elkészíthetjük, fóliába tekerve hűvös helyen tartva csak még finomabb lesz, ahogy összeérnek az ízei. A zserbót is jobb néhány nappal korábban elkészíteni, mert csak egyre finomabb lesz. Sütemények közül tulajdonképpen csak a krémes típusúakat kell mindenképp frissen készíteni.
Kihagyhatatlan hazai kirándulóhelyek a nyár végére
Augusztus utolsó heteiben is akad felfedezni való Magyarországon. Cikkünkben olyan változatos úti célokat ismerhetünk meg, ahol történelmi nevezetességek, lenyűgöző épületek és hangulatos kirándulóhelyek várják az utazókat.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
Nyári kertészkedés – mit ültessünk augusztusban, hogy ősszel és tavasszal is bőven teremjen?
Sokan úgy gondolják, hogy augusztusra véget ér a kerti szezon, pedig éppen ellenkezőleg: ez az egyik legfontosabb hónap a veteményesben és a díszkertben is. Bár a nyári hőség még kitart, a nappalok lassan rövidülnek, a talaj azonban továbbra is meleg, ami kiváló feltételeket biztosít számos növény csírázásához és fejlődéséhez.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.