Menü

Bye-bye gyros: Betiltanák a legnépszerűbb streetfood-ot?

Bombaként robbant december elején a hír, miszerint egy brüsszeli törvénytervezet betiltaná a foszfátok használatát a dönerhús-gyártásban. Ezek az anyagok azok, amik a nyársra húzott húsokat összetartják, és vízmegkötő képességük folytán szaftossá teszik azt, ezért sokak szerint ellehetetlenül a döner, kebab, gyros gyártás, sőt ennek kapcsán egyenesen a döner betiltásáról beszélnek. A legnépszerűbb streetfood rajongói felháborodottan gyászolják kedvencüket. Lássuk, mi igaz ebből a hírből!

A német Bild című lapban közzétett cikk szerint az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a zöldek és a szocialisták nyomására kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. A cikk és annak tartalma aztán a magyar médiába is átkerült. A Bildben két nappal később pontosítottak, de ez már nem került át a magyar lapokba, a köztudatba meg pláne nem.

Az Európai Parlament törekvése csupán annyi volt, hogy a szabályozás egységes legyen, és minden európai országban ugyanannyi foszfátot használhassanak adalékanyagként. Tulajdonképpen arról van szó, hogy minden élelmiszeripari adalékanyag használatát 5 évenként felülvizsgálják. Mivel több tanulmány kapcsolatot mutatott ki a gyorsételekben található foszfát és különféle betegségek, pl. keringési és vesebetegségek között, az Uniós élelmiszerügyi hatóság, az EFSA az épp esedékes 2018-as felülvizsgálati eredményétől tenné függővé, hogy az egységesítéskor hogyan szabályozza az E339, azaz a mono-di- és trifoszfátok használatát az élelmiszerekben.

A foszfátokat élelmiszerek esetében csomósodást gátló anyagként, savanyúságot szabályozó anyagként, valamint stabilizálószerként alkalmazzák. Sok élelmiszerben megtalálható. Bizonyított mellékhatása nincs, de a napi maximum beviteli mennyisége 70 mg/testtömeg-kilogrammban van korlátozva, mert a trinátrium-foszfátot alkotó foszforsav erős kalcium-megkötő képessége miatt a szervezetből kalciumot von el. Mivel egy adag dönerhúsban 130-140 mg-nyi foszfát van, egy átlagos 70 kilós felnőtt esetében ez azt jelenti, hogy napi 30 döner elfogyasztásával érné el a jelenleg elfogadott határértéket. Legalábbis ha csak ebből kerülne a szervezetbe természetesen. Százalékos arányban a különböző felvágottakban még több foszfátot találunk, ezzel az összeadódással pedig mindenképp számolni kell. Ha a vizsgálatok a káros hatást igazolják, akkor ezekben is tiltott lesz a használata. Tehát az egész nem a gyros vagy a döner betiltásáról, hanem a foszfát, mint adalékanyag használatának szabályozásáról szól.

Sajnos a bulvársajtó több európai országban szinte pánikkeltésnek minősíthető főcímek mögé rejtett féligazságokkal elterjesztette, hogy 2018-ban betiltja az EU a dönert. Hosszas fejtegetésbe kezdtek arról, hogy a hús a foszfátok miatt áll össze, és vízmegkötő tulajdonságai miatt ez teszi omlóssá, szaftossá is azt. Jelenleg is vannak olyan országok, ahol tiltott a foszfátok használata. Pl. Csehországban sem engedélyezett, döner, kebab mégis kapható, és külföldiek véleménye szerint minőségileg sem rosszabb, mint a foszfátos verzió. A védők helyében elgondolkoznék, hogy vajon mi oka lehetett más országoknak a betiltásra... Valószínűleg nem csak az a fogyasztóvédelmi motiváció dominált, hogy a vásárló ne vizet vegyen hús árban a foszfát által megkötött, hús súlyához adódó víz miatt.

Azt már biztosan tudjuk, hogy ha több van belőle krónikus vesebetegek szervezetében, az emeli a halálozási arányukat. Ennek fényében elég felelőtlenség, hogy számos terméken nem kerül feltüntetésre, hogy foszfátot tartalmaz. Arról pedig még nincsenek hivatalos adatok, hogy egészséges emberek esetében milyen egészségügyi kockázattal jár a fogyasztásuk. Ezekre a tanulmányokra vár az EFSA, hogy meghozhassa döntését. Ha a vizsgálatok szerint elég csak egészségügyi határértéket megadni, akkor azt, a cseheknek, és minden európai országnak be kell majd tartania. Ha veszélyesnek találják használatát, a törvénytervezetből 2018. végéig akkor sem lesz semmi, úgyhogy nem kell újévig gyros-kúrát tartani, hogy még kiélvezzük a létezését.

Ma, amikor a nehezen vegyszer nélkül megtermelt élelmiszereket háromszoros áron árulják, hogy minél kevesebb adalékanyaggal találkozzon a szervezetünk, elég furcsa egy adalékanyag legitimizálásáért kardot ragadni. Én mindenképpen a minél tisztább étkezést ajánlanám mindenkinek. Hogy mit jelent ez? A lehető legtermészetesebb formában fogyasztott ételeket, feldolgozott élelmiszerek kerülését. A konzervek, húskészítmények fogyasztását érdemes kerülni, de legalábbis minimalizálni ajánlott. Minden feldolgozott élelmiszerbe kerül tartósítószer, legtöbb esetben színezék, állományjavítók is, amiket ugyan le tudunk bontani, de feleslegesen terheljük vele a májunkat. Az átlagember annyi tartósítószert fogyaszt, hogy a halál után már másképp bomlanak a testek is, ennyire sejtszinten beépül szervezetünkbe. A folyamatosan méreganyagokkal terhelt szervezetünknek másra kevesebb energiája marad, így a sok adalékanyagot fogyasztók energiaszintje sosem olyan jó, mint a természetes táplálékon élőké. S akkor persze jön a 4-5 kávé fogyasztása. Esetleg mellé még az energiaital, ami újabb adalékanyagokkal terheli a szervezetet. Ezzel pedig farkába harap a kígyó...

Testedzés segítséggel: vitaminok, protein, kreatin és társai

A legtöbb minőségi étrend-kiegészítő egy egészséges ember számára az adagolás betartása mellett nem jelent különösebben kockázatot. Azt azonban semmiképpen nem mondhatjuk, hogy mindent, amit a neten találunk biztonsággal beszedhetünk, ezért mindig fontos szakember tanácsát kikérni.

Az elhízás valódi okai

A testsúlyt genetikai tényezők, az anyagcsere sebessége és pszichés eredetű tényezők egyaránt befolyásolják. Az éhség alapvetően elsődleges motiváció, az evés rögzült viselkedésforma, de ami az állatoknál egyszerű szabályozási mechanizmus, az embernél több tényező által meghatározott, bonyolult folyamattá válik, amelynek szociális és kulturális vonatkozásai is vannak.

Az evés boldogít?

Léteznek ételek, amelyek boldogítanak, ugyanis némely élelmiszerben megtalálható a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin képződéséhez elengedhetetlenül fontos triptofán.

Hisztamindiéta

Vannak olyan emberek, akik nem tudják tolerálni a hisztamint, ezért bizonyos dolgokra oda kell figyelniük, például a táplálkozásukra. Amit a hisztamindiétáról tudni érdemes.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.