Bye-bye gyros: Betiltanák a legnépszerűbb streetfood-ot?
- Dátum: 2017.12.19., 08:35
- adalékanyag, döner, egészség, egészséges, étel, étkezés, foszfátok, gyros, méreganyag, szabályozás, táplálkozás, tartósítószer, természetes, törvénytervezet
Bombaként robbant december elején a hír, miszerint egy brüsszeli törvénytervezet betiltaná a foszfátok használatát a dönerhús-gyártásban. Ezek az anyagok azok, amik a nyársra húzott húsokat összetartják, és vízmegkötő képességük folytán szaftossá teszik azt, ezért sokak szerint ellehetetlenül a döner, kebab, gyros gyártás, sőt ennek kapcsán egyenesen a döner betiltásáról beszélnek. A legnépszerűbb streetfood rajongói felháborodottan gyászolják kedvencüket. Lássuk, mi igaz ebből a hírből!
A német Bild című lapban közzétett cikk szerint az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a zöldek és a szocialisták nyomására kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. A cikk és annak tartalma aztán a magyar médiába is átkerült. A Bildben két nappal később pontosítottak, de ez már nem került át a magyar lapokba, a köztudatba meg pláne nem.
Az Európai Parlament törekvése csupán annyi volt, hogy a szabályozás egységes legyen, és minden európai országban ugyanannyi foszfátot használhassanak adalékanyagként. Tulajdonképpen arról van szó, hogy minden élelmiszeripari adalékanyag használatát 5 évenként felülvizsgálják. Mivel több tanulmány kapcsolatot mutatott ki a gyorsételekben található foszfát és különféle betegségek, pl. keringési és vesebetegségek között, az Uniós élelmiszerügyi hatóság, az EFSA az épp esedékes 2018-as felülvizsgálati eredményétől tenné függővé, hogy az egységesítéskor hogyan szabályozza az E339, azaz a mono-di- és trifoszfátok használatát az élelmiszerekben.
A foszfátokat élelmiszerek esetében csomósodást gátló anyagként, savanyúságot szabályozó anyagként, valamint stabilizálószerként alkalmazzák. Sok élelmiszerben megtalálható. Bizonyított mellékhatása nincs, de a napi maximum beviteli mennyisége 70 mg/testtömeg-kilogrammban van korlátozva, mert a trinátrium-foszfátot alkotó foszforsav erős kalcium-megkötő képessége miatt a szervezetből kalciumot von el. Mivel egy adag dönerhúsban 130-140 mg-nyi foszfát van, egy átlagos 70 kilós felnőtt esetében ez azt jelenti, hogy napi 30 döner elfogyasztásával érné el a jelenleg elfogadott határértéket. Legalábbis ha csak ebből kerülne a szervezetbe természetesen. Százalékos arányban a különböző felvágottakban még több foszfátot találunk, ezzel az összeadódással pedig mindenképp számolni kell. Ha a vizsgálatok a káros hatást igazolják, akkor ezekben is tiltott lesz a használata. Tehát az egész nem a gyros vagy a döner betiltásáról, hanem a foszfát, mint adalékanyag használatának szabályozásáról szól.
Sajnos a bulvársajtó több európai országban szinte pánikkeltésnek minősíthető főcímek mögé rejtett féligazságokkal elterjesztette, hogy 2018-ban betiltja az EU a dönert. Hosszas fejtegetésbe kezdtek arról, hogy a hús a foszfátok miatt áll össze, és vízmegkötő tulajdonságai miatt ez teszi omlóssá, szaftossá is azt. Jelenleg is vannak olyan országok, ahol tiltott a foszfátok használata. Pl. Csehországban sem engedélyezett, döner, kebab mégis kapható, és külföldiek véleménye szerint minőségileg sem rosszabb, mint a foszfátos verzió. A védők helyében elgondolkoznék, hogy vajon mi oka lehetett más országoknak a betiltásra... Valószínűleg nem csak az a fogyasztóvédelmi motiváció dominált, hogy a vásárló ne vizet vegyen hús árban a foszfát által megkötött, hús súlyához adódó víz miatt.
Azt már biztosan tudjuk, hogy ha több van belőle krónikus vesebetegek szervezetében, az emeli a halálozási arányukat. Ennek fényében elég felelőtlenség, hogy számos terméken nem kerül feltüntetésre, hogy foszfátot tartalmaz. Arról pedig még nincsenek hivatalos adatok, hogy egészséges emberek esetében milyen egészségügyi kockázattal jár a fogyasztásuk. Ezekre a tanulmányokra vár az EFSA, hogy meghozhassa döntését. Ha a vizsgálatok szerint elég csak egészségügyi határértéket megadni, akkor azt, a cseheknek, és minden európai országnak be kell majd tartania. Ha veszélyesnek találják használatát, a törvénytervezetből 2018. végéig akkor sem lesz semmi, úgyhogy nem kell újévig gyros-kúrát tartani, hogy még kiélvezzük a létezését.
Ma, amikor a nehezen vegyszer nélkül megtermelt élelmiszereket háromszoros áron árulják, hogy minél kevesebb adalékanyaggal találkozzon a szervezetünk, elég furcsa egy adalékanyag legitimizálásáért kardot ragadni. Én mindenképpen a minél tisztább étkezést ajánlanám mindenkinek. Hogy mit jelent ez? A lehető legtermészetesebb formában fogyasztott ételeket, feldolgozott élelmiszerek kerülését. A konzervek, húskészítmények fogyasztását érdemes kerülni, de legalábbis minimalizálni ajánlott. Minden feldolgozott élelmiszerbe kerül tartósítószer, legtöbb esetben színezék, állományjavítók is, amiket ugyan le tudunk bontani, de feleslegesen terheljük vele a májunkat. Az átlagember annyi tartósítószert fogyaszt, hogy a halál után már másképp bomlanak a testek is, ennyire sejtszinten beépül szervezetünkbe. A folyamatosan méreganyagokkal terhelt szervezetünknek másra kevesebb energiája marad, így a sok adalékanyagot fogyasztók energiaszintje sosem olyan jó, mint a természetes táplálékon élőké. S akkor persze jön a 4-5 kávé fogyasztása. Esetleg mellé még az energiaital, ami újabb adalékanyagokkal terheli a szervezetet. Ezzel pedig farkába harap a kígyó...
Könnyű ételek meleg napokra
![](/data/image/150x200/2024/07/24/pexels-valeriya-1200358.jpg)
Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!
Édesítőszerektől depresszió
![](/data/image/150x200/2024/07/22/pexels-anntarazevich-5629205.jpg)
A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?
A szinten tartó alkoholbeteg
![](/data/image/150x200/2024/07/22/pexels-pixabay-206527.jpg)
Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.
Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog
![](/data/image/150x200/2024/07/20/pexels-michael-morse-1384039.jpg)
Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?
A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai
![](/data/image/150x200/2024/07/13/pexels-catscoming-1395319.jpg)
A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.