Önismereti kaland külföldön, avagy mi is az EVS?
- Dátum: 2018.01.19., 22:38
- európai önkéntes szolgálat, európai uniós projekt, EVS, feltételek, fogadószervezet, folyamat, koordinátor, küldőszervezet, külföld, lakás, mentor, nonprofit, Olaszország, önismeret, önkéntes, önkéntesség, szervezet, tanulás, tréning, tutor, változás
Miben is különbözik az önkéntesség a külföldi munkától?
Nekem adott volt a szervezet, ahol dolgoztam, a lakásom és a lakótársaim, tehát ezek keresésével nem kellett bajlódnom, ami előny. Viszont hátrány is, már abból a szempontból, hogy nem választhattam meg, mit csinálok, hol és kikkel lakom, ha esetleg úgy alakul, hogy valami ezek közül nem tetszik és változtatnék rajta.
Kicsit összefoglalnám a programot, amin részt vettem: a projekt egy uniós program: az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service) keretei között valósult meg.
Ehhez 3 szereplő összehangolt munkája szükséges:
- egy itthoni küldő szervezet
- egy külföldi fogadó szervezet, akik erre akkreditáltak
- illetve magával az önkéntessel, aki 18 évesnél idősebb, de 31 évesnél fiatalabb.
A folyamat, ami akár évekig eltarthat, szintén 3 részből áll:
- a jelentkezési, a kiválasztási folyamatok
- az önkéntes tevékenység
- illetve fontos az önkéntes fiatal felkészítése a kiút előtt majd visszaintegrálása.
Ez azt is jelzi, hogy nemcsak a nemzetközi élményekről, tapasztalatokról, nyelvtanulásról van szó, hanem egy önismereti, tanulási és fejlődési folyamatról is, ami azt hiszem a legnagyobb különbség egy „mezei” külföldi munkavállaláshoz képest.
A fiatalt hazai és külföldi koordinátorok, egy tutor és egy mentor is segíti a hónapok alatt.
Az ilyen projektek esetében nem a megélhetés, a pénz az elsődleges. Sőt! Az önkéntesség az adott körülményekhez való alkalmazkodásról, kompromisszumokról, a komfortzónából való kilépésről, a kapcsolatépítésről és ami a legfontosabb: önmagadról szól. Hogy elérd a saját határaidat és megpróbáld túllépni azokat. Azt hiszem, hogy ezt se iskolában, se egyetemen, semmilyen 1 hetes workshopon nem lehet megtanulni; csak egy minimum 2, maximum 12 hónapos „önismereti tréningen”. Amikor egy idegen országban már nem turista leszel, hanem egy multikulturális környezetben élő európai állampolgár, aki miközben jót tesz másokkal, rengeteg változáson megy keresztül.
Ha érdekel a többi tapasztalatom is, akkor olvasd el az előző cikkem. Ha pedig tudni szeretnéd, hogy én -személy szerint- miben változtam a 10 hónap alatt Dél-Olaszországban, akkor olvasd el a következő részt is!
/Szerző: Gősi Gabriella/
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.