Menü

Önismereti kaland külföldön, avagy mi is az EVS?

Miben is különbözik az önkéntesség a külföldi munkától?

Nekem adott volt a szervezet, ahol dolgoztam, a lakásom és a lakótársaim, tehát ezek keresésével nem kellett bajlódnom, ami előny. Viszont hátrány is, már abból a szempontból, hogy nem választhattam meg, mit csinálok, hol és kikkel lakom, ha esetleg úgy alakul, hogy valami ezek közül nem tetszik és változtatnék rajta.

Kicsit összefoglalnám a programot, amin részt vettem: a projekt egy uniós program: az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service) keretei között valósult meg.

Ehhez 3 szereplő összehangolt munkája szükséges:

- egy itthoni küldő szervezet

- egy külföldi fogadó szervezet, akik erre akkreditáltak

- illetve magával az önkéntessel, aki 18 évesnél idősebb, de 31 évesnél fiatalabb.

A folyamat, ami akár évekig eltarthat, szintén 3 részből áll:

- a jelentkezési, a kiválasztási folyamatok
- az önkéntes tevékenység
- illetve fontos az önkéntes fiatal felkészítése a kiút előtt majd visszaintegrálása.

Ez azt is jelzi, hogy nemcsak a nemzetközi élményekről, tapasztalatokról, nyelvtanulásról van szó, hanem egy önismereti, tanulási és fejlődési folyamatról is, ami azt hiszem a legnagyobb különbség egy „mezei” külföldi munkavállaláshoz képest.

A fiatalt hazai és külföldi koordinátorok, egy tutor és egy mentor is segíti a hónapok alatt.

Az ilyen projektek esetében nem a megélhetés, a pénz az elsődleges. Sőt! Az önkéntesség az adott körülményekhez való alkalmazkodásról, kompromisszumokról, a komfortzónából való kilépésről, a kapcsolatépítésről és ami a legfontosabb: önmagadról szól. Hogy elérd a saját határaidat és megpróbáld túllépni azokat. Azt hiszem, hogy ezt se iskolában, se egyetemen, semmilyen 1 hetes workshopon nem lehet megtanulni; csak egy minimum 2, maximum 12 hónapos „önismereti tréningen”. Amikor egy idegen országban már nem turista leszel, hanem egy multikulturális környezetben élő európai állampolgár, aki miközben jót tesz másokkal, rengeteg változáson megy keresztül.

Ha érdekel a többi tapasztalatom is, akkor olvasd el az előző cikkem. Ha pedig tudni szeretnéd, hogy én -személy szerint- miben változtam a 10 hónap alatt Dél-Olaszországban, akkor olvasd el a következő részt is!

/Szerző: Gősi Gabriella/

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik

Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.