Önismereti kaland külföldön, avagy mi is az EVS?
- Dátum: 2018.01.19., 22:38
- európai önkéntes szolgálat, európai uniós projekt, EVS, feltételek, fogadószervezet, folyamat, koordinátor, küldőszervezet, külföld, lakás, mentor, nonprofit, Olaszország, önismeret, önkéntes, önkéntesség, szervezet, tanulás, tréning, tutor, változás
Miben is különbözik az önkéntesség a külföldi munkától?
Nekem adott volt a szervezet, ahol dolgoztam, a lakásom és a lakótársaim, tehát ezek keresésével nem kellett bajlódnom, ami előny. Viszont hátrány is, már abból a szempontból, hogy nem választhattam meg, mit csinálok, hol és kikkel lakom, ha esetleg úgy alakul, hogy valami ezek közül nem tetszik és változtatnék rajta.
Kicsit összefoglalnám a programot, amin részt vettem: a projekt egy uniós program: az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service) keretei között valósult meg.
Ehhez 3 szereplő összehangolt munkája szükséges:
- egy itthoni küldő szervezet
- egy külföldi fogadó szervezet, akik erre akkreditáltak
- illetve magával az önkéntessel, aki 18 évesnél idősebb, de 31 évesnél fiatalabb.
A folyamat, ami akár évekig eltarthat, szintén 3 részből áll:
- a jelentkezési, a kiválasztási folyamatok
- az önkéntes tevékenység
- illetve fontos az önkéntes fiatal felkészítése a kiút előtt majd visszaintegrálása.
Ez azt is jelzi, hogy nemcsak a nemzetközi élményekről, tapasztalatokról, nyelvtanulásról van szó, hanem egy önismereti, tanulási és fejlődési folyamatról is, ami azt hiszem a legnagyobb különbség egy „mezei” külföldi munkavállaláshoz képest.
A fiatalt hazai és külföldi koordinátorok, egy tutor és egy mentor is segíti a hónapok alatt.
Az ilyen projektek esetében nem a megélhetés, a pénz az elsődleges. Sőt! Az önkéntesség az adott körülményekhez való alkalmazkodásról, kompromisszumokról, a komfortzónából való kilépésről, a kapcsolatépítésről és ami a legfontosabb: önmagadról szól. Hogy elérd a saját határaidat és megpróbáld túllépni azokat. Azt hiszem, hogy ezt se iskolában, se egyetemen, semmilyen 1 hetes workshopon nem lehet megtanulni; csak egy minimum 2, maximum 12 hónapos „önismereti tréningen”. Amikor egy idegen országban már nem turista leszel, hanem egy multikulturális környezetben élő európai állampolgár, aki miközben jót tesz másokkal, rengeteg változáson megy keresztül.
Ha érdekel a többi tapasztalatom is, akkor olvasd el az előző cikkem. Ha pedig tudni szeretnéd, hogy én -személy szerint- miben változtam a 10 hónap alatt Dél-Olaszországban, akkor olvasd el a következő részt is!
/Szerző: Gősi Gabriella/
„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes
A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe
Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét
A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.
Az olvasás világnapját ünnepeljük!
Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.