Menü

A lélek is lehet beteg II. rész

Folytatva a korábban publikált cikkem témáját - amely az unipoláris depresszióról szólt- ma is a lélek betegségeiről írok. A mostani cikkemben a mániás depressziót ismerhetik meg közelebbről!

A bipoláris zavar – mániás depresszió – egy pszichiátriai kórkép. A neve is utal a legfőbb tünetekre, vagyis a két szélsőséges hangulati állapot váltakozására. A mánia –a feldobott jókedv- és a depresszió - levert hangulat- váltakozik hosszabb időtartamon keresztül. Az első tünetek már általában tizenéves kor körül jelentkeznek, azonban a diagnózis felállítására sokszor éveket kell várni. Ugyanis nehéz eldönteni, hogy az illető ebben a betegségben szenved, vagy éppen a pubertáskori zavarokkal küzd. A helyes diagnózist leggyakrabban 25-40 éves kor között állítják fel.

A bipoláris zavar a népesség körülbelül 1%-át érinti, így a becslések szerint Magyarországon nagyjából 100 ezer embert érint a betegség.

A két szélsőséges epizód közül a mánia fokozott önértékelésben, csökkent alvásigényben, nyugtalanságban és figyelemzavarban nyilvánul meg. Ezek mellett tapasztalható még ilyenkor fokozott beszédkészség, meggondolatlan cselekedetek és gondolatrohanás.

A klinikai depresszió fázisában a beteg a nap nagy részében levert, álmatlan vagy éppen aluszékony, bűntudat érzés és öngyilkos gondolatok kínozzák, fáradt.

A mániának egy kevésbé súlyos formája: a hipománia (enyhe mánia) . Sok tünete megegyezik a mániával, de sokkal kisebb fokban vannak jelen. Ezek az emberek általában energikusak, rengeteg ötletük van, amiért lelkesednek. Karizmatikusak és magabiztosak. A mániával ellentétben ők képesek logikus gondolkodásra, így a mindennapi élet sem okoz problémát a számukra.

Mivel jelenleg a mániás depressziót nem tudjuk gyógyítani, csak a megfelelő gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Számos gyógyszer áll rendelkezésre, a legtöbb betegnek azonban gyógyszerek kombinációjára van szüksége.

A bipoláris zavar egyébként régen sem volt ismeretlen fogalom, több híres személyt is diagnosztizáltak vele. Ilyen volt például Ady Endre, Szent-Györgyi Albert, Winston Churchill, Ludwig van Beethoven és Latinovits Zoltán is.

Hogyan befolyásolja a mentális egészségünket a nyelvünk?

A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz. Az, ahogyan beszélünk és gondolkodunk, mélyen befolyásolja a lelki világunkat is. Azok a nyelvek, amelyeket életünk során elsajátítunk, meghatározzák érzelmeink kifejezésének módját, stresszkezelésünket és a másokkal való kapcsolódásunk minőségét.

Mi alapján rangsoroljuk az emlékeinket?

Az emberi tudat és a korábban történt események tömkelege leginkább egy állandóan változó hálóra hasonlít. Ebben bizonyos csomópontok erősebben, mások halványabban kapcsolódnak. Az, hogy miért maradnak meg egyes élmények kristálytisztán emlékezetünkben, míg mások szinte azonnal elhalványulnak, számos tényező együttes hatásának eredménye, melyek az életünk során alakulnak ki.

SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.

Fesztiválszezon introvertáltként – így élvezheted te is!

A fesztiválszezon sokak számára a nyár csúcspontja, ám az introvertált embereknek gyakran inkább kimerítő, mint feltöltő élményt jelent. Tényleg ki kell maradniuk a bulikból, ha nem bírják a tömeget és a zajt? Nem! Néhány tudatos lépéssel és saját határaink tiszteletben tartásával a fesztiválok számukra is igazi élménnyé válhatnak.

Félek a gyermekvállalástól – Társadalmi nyomás és bizonytalanság

Sokan eljutunk életük egy olyan pontjára, amikor felmerül a kérdés a szülőséggel kapcsolatban. Lehet, hogy még nem érzed magad felkészültnek, vagy épp a párod sürget, miközben te egyre bizonytalanabb vagy. Az elköteleződéstől való rémület gyakoribb, mint hinnénk és ez a kétely gyakran a családalapítással is összefügg. Viszont nem jelenti azt, hogy veled bármi baj lenne, ha nem akarsz azonnal csemetéket magad köré.