A lélek is lehet beteg II. rész
- Dátum: 2018.01.22., 11:00
- aluszékonyság, alvásigény, alvászavar, betegség, bipoláris, depresszió, feldobottság, gyógyszer, hipománia, kezelés, lélek, lelki, levertség, mánia, önértékelés, öngyilkos, öngyilkosság, zavar
Folytatva a korábban publikált cikkem témáját - amely az unipoláris depresszióról szólt- ma is a lélek betegségeiről írok. A mostani cikkemben a mániás depressziót ismerhetik meg közelebbről!
A bipoláris zavar – mániás depresszió – egy pszichiátriai kórkép. A neve is utal a legfőbb tünetekre, vagyis a két szélsőséges hangulati állapot váltakozására. A mánia –a feldobott jókedv- és a depresszió - levert hangulat- váltakozik hosszabb időtartamon keresztül. Az első tünetek már általában tizenéves kor körül jelentkeznek, azonban a diagnózis felállítására sokszor éveket kell várni. Ugyanis nehéz eldönteni, hogy az illető ebben a betegségben szenved, vagy éppen a pubertáskori zavarokkal küzd. A helyes diagnózist leggyakrabban 25-40 éves kor között állítják fel.
A bipoláris zavar a népesség körülbelül 1%-át érinti, így a becslések szerint Magyarországon nagyjából 100 ezer embert érint a betegség.
A két szélsőséges epizód közül a mánia fokozott önértékelésben, csökkent alvásigényben, nyugtalanságban és figyelemzavarban nyilvánul meg. Ezek mellett tapasztalható még ilyenkor fokozott beszédkészség, meggondolatlan cselekedetek és gondolatrohanás.
A klinikai depresszió fázisában a beteg a nap nagy részében levert, álmatlan vagy éppen aluszékony, bűntudat érzés és öngyilkos gondolatok kínozzák, fáradt.
A mániának egy kevésbé súlyos formája: a hipománia (enyhe mánia) . Sok tünete megegyezik a mániával, de sokkal kisebb fokban vannak jelen. Ezek az emberek általában energikusak, rengeteg ötletük van, amiért lelkesednek. Karizmatikusak és magabiztosak. A mániával ellentétben ők képesek logikus gondolkodásra, így a mindennapi élet sem okoz problémát a számukra.
Mivel jelenleg a mániás depressziót nem tudjuk gyógyítani, csak a megfelelő gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Számos gyógyszer áll rendelkezésre, a legtöbb betegnek azonban gyógyszerek kombinációjára van szüksége.
A bipoláris zavar egyébként régen sem volt ismeretlen fogalom, több híres személyt is diagnosztizáltak vele. Ilyen volt például Ady Endre, Szent-Györgyi Albert, Winston Churchill, Ludwig van Beethoven és Latinovits Zoltán is.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.