Mikor kell nephrológushoz fordulnunk?

Becslések szerint a magyar lakosság majdnem 10%-a szenved valamilyen vesebetegségben, az érintettek nagy része azonban egyáltalán nincs tisztában állapotával. Kiválasztószervünk károsodása ugyanis akár évekig is észrevétlen maradhat, a tünetmentes elváltozásokat a kezdeti szakaszban csak a laborvizsgálat mutatja ki. De mi a teendő, ha problémát jelez a szűrővizsgálat, vagy felbukkannak az intő tünetek? Mikor érdemes urológushoz, és mikor nephrológushoz fordulnunk?

A vese számos élettani funkciónk működtetéséért felel: az anyagcsere-végtermékek eltávolításán túl feladata a só- és vízháztartás, a kalciumanyagcserét biztosító anyagok szabályozása, és szerepet játszik a vörösvértest termelésben is.Létfontosságú páros szervünk károsodására a tünetek hiánya miatt gyakran későn, a probléma súlyosbodásakor derül fény. A krónikus veseelégtelenségben szenvedők pontos száma a fel nem ismert betegségek miatt ismeretlen, de az érintettek aránya folyamatosan nő – főleg a magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség terjedése miatt. A rendszeres vér-és vizeletvizsgálat beiktatása mellett milyen jelekre kell odafigyelnünk, mikor figyelmeztet a testünk, hogy ideje szakemberhez fordulunk?

A vese gyógyításával két szakterület, az urológia és – a vese működési egységéből, a nephron szóból képzett –nephrológia is foglalkozik. Míg előbbi a vese morfológiai elváltozásait és sebészeti betegségeit (pl. vesekő, daganat) kezeli, a nephrológia a belgyógyászat egyik ágaként a szerv működését és funkcionális zavarait vizsgálja.

„Számos panasz utalhat vesebetegség jelenlétére: cukorbetegség és ismeretlen eredetű, nehezen beállítható magas vérnyomás esetén mindenképpen érdemes nephrológushoz fordulnunk, de veseproblémát jelezhet a lázas állapottal járó, hosszabb ideig fennálló derékfájás, az előrehaladott visszeresség, és az esetek 20%-ában a vizenyős boka is” – mondja Dr. Bíró Kinga, a Czeizel Intézet nephrológus szakorvosa. „Egyértelműen nephrológiai probléma a kóros laboreredményen szereplő beszűkült vesefunkció és az emelkedett szérum karbamid, kreatinin értékek. A lehetséges szimptómák között szerepel még a fáradékonyság, elesettség és a légszomj is. A vesekő betegség, visszatérő hólyaghurut, inkontinencia olyan betegségek, amely határterületet képeznek az urológiával, ezen betegségekkel mindkét szakterület foglalkozik.

„Veséink egészségének megőrzéséért – ahogy a legtöbb szervünkéért is – aktív életmóddal és kiegyensúlyozott étkezéssel, csökkentett sóbevitellel, valamint napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztásával őrizhetjük meg. Emellett kerüljük a dohányzást, és rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat és vércukorszintünket. És természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az éves szűrővizsgálat fontosságát, elsősorban cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben, szív-érrendszeri betegségekben, illetve ismeretlen eredetű vérszegénység esetén” – foglalja össze a szakértő.