Menü

A magnézium. Mikor pótoljuk és hogyan?

A magnézium a testünk működéséhez szükséges ásványi anyag. Hozzájárul a normál vérnyomás és szívritmus fenntartásához, a csontok szilárdságához, az izmok ideális működéséhez. Szakértők szerint a felnőtt lakosság túlnyomó többsége a szükségesnél kevesebb magnéziumot juttat a szervezetébe.

A magnéziumnak már minimális hiánya is növeli a gyulladásos folyamatok kialakulását. Ezek a gyulladások pedig számos betegség (pl. szívbetegség, diabetes és egyes rákok) alapjául szolgálhatnak. Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy emelkedett vérnyomású betegekben a megfelelő mennyiségű magnézium hozzájárul a magasvérnyomás-betegség kialakulásának megelőzéséhez. Segít megelőzni a csontritkulást, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlen.

Hiányára a napközben érzett feszültség, rossz stressz-tűrőképesség, és az álmatlanság is felhívhatja a figyelmet. Utóbbi viszonylag gyakori, mégis előbb írnak fel altatót, mint laborvizsgálatot és magnéziumpótlást. Azért, ha ilyen tüneteid vannak, megpróbálhatsz a meditációs technikákon kívül magnéziumot is szedni, sokszor már ez önmagában segít. Ha stresszes életet élsz, és sportolsz, vagy az álmatlanságon kívül más tüneteid ( pl.: lábikragörcs, feszült idegállapot, gyenge immunrendszer, premenstruális-szindróma, gyakori fejfájás) akkor valószínű, hogy magnéziumpótlásra szorulsz. Ezt azonban laborvizsgálat nélkül egyértelműen még orvos sem jelentheti ki, de a tapasztalatok szerint ezen tünetek és környezeti tényezők együttes fennállása esetén gyakran találunk magnéziumhiányos állapotot.

Megfelelő pótlásáról elsősorban a táplálkozás során kell gondoskodnunk. A szakirodalom szerint magnézium szükségletünk mintegy 10 százalékát ivóvízzel fedezzük. A fennmaradó mennyiséget kellene tehát étkezés során magunkhoz vennünk, magas magnéziumtartalmú ételekkel. Ezek közé tartoznak a zöldségek, azon belül is leginkább a klorofilban gazdag levélzöldségek, így a spenót, a sóska, a kelkáposzta zöld levelei vagy a mángold kiemelkedően jó magnéziumforrásnak számítanak. Ráadásul fogyasztásukkal kis energia-bevitel mellett tudjuk feltölteni magnéziumraktárainkat.A diófélék és egyéb olajos magvak magnéziumban szintén igen gazdag ételek. Ebből a szempontból az egyik legkedvezőbb a tökmag, amelyből fél csészényi fedezné a napi magnéziumszükségletet. Magas zsír-és kalóriatartalma miatt viszont csak úgy nem igazán lenne jó elmajszolni ennyi tökmagot. Sok kicsi sokra megy alapon, viszont bátran gazdagítsuk vele ételeinket. Szórjuk meg a salátánkat, levesünket pirított magkeverékkel, vagy csak tökmaggal. Hüvelyesek, teljes gabonák tartalmaznak még magas koncentrációban magnéziumot, de egyes halak, mint a lazac, makréla, vagy tonhal szintén jó magnéziumforrások; csakúgy, mint a banán, vagy az avokádó.

Tudnunk kell, hogy a szénsavas üdítők, magas zsírtartalmú ételek, az alkohol és egyes tartósítószerek (benzoesav) gátolják a magnézium felszívódását. Láthatjuk tehát, hogy az ajánlásoknak megfelelő egészséges étkezés esetén élelmiszerekből is fedezhető a megfelelő mennyiségű magnézium. Ha viszont kevés zöldséget, magfélét, halat eszünk, viszont finomított gabonákat (pékáru, tészta) és feldolgozott, tartósítószerrel teli ételt, üdítőketfogyasztunk, akkor könnyen kialakul a mai stresszes élet mellett a magnéziumhiány.

A magnézium túladagolható, ezért, ha táplálék-kiegészítőformájában is visszük be, az ajánlott napi dózist ne lépjük túl. Tudom, hogy mostanában népszerű az a vélekedés, miszerint az ajánlások túl alacsony beviteli értékeket javasolnak és szedjünk nyugodtan többet, ha panaszaink nem múlnak. Én inkább azt ajánlanám, hogy akkor kérjünk egy általános labort a háziorvosunktól, és ha az igazolja, akkor szedjünk táplálék-kiegészítőt az optimális érték eléréséig.

Lényeg, hogy gondoljunk rá, ne csak a tv-reklámban látott panaszok esetében.

Mire figyeljünk vérvétel előtt?

Időnként pusztán betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szempontjából, máskor konkrét betegség miatt szükséges laborvizsgálat. A vérvétel bizonyos időközönként fontos, ám sokszor elbizonytalanodik az ember, mi mindent tehet és mit nem a laborvizsgálat előtt, ezért csokorba gyűjtjük, mi mindenre kell figyelni vérvételre készülve.

Mit kell tudni az ekcémáról?

Talán az egyik leggyakoribb bőrbetegség az ekcéma, azonban több fajtája is van, ami akár felnőtt korban is jelentkezhet. Mutatjuk, mit kell róla tudni.

Csodákra képes az arctorna

Milyen jó lenne, ha vegyszerek nélküli ránckezelés is létezne, nem igaz? Tulajdonképpen már létezik, ez pedig az arctorna.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának okai

A pajzsmirigy méretének, tapintásának a megváltozása az egyik legbiztosabb jele a pajzsmirigy rendellenes működésének. Az, hogy pontosan mi okozza a pajzsmirigy megnagyobbodását és milyen kezelés szükséges, csak alapos orvosi vizsgálattal állapítható meg.

B-vitamin: ezért érdemes szednie, ha szorongásra, depresszióra hajlamos

Egy friss kutatás alapján a B6-és B12-vitaminok segíthetnek a szorongásos tünetek enyhítésében.