A magnézium. Mikor pótoljuk és hogyan?
- Dátum: 2018.02.08., 16:13
- álmatlanság, ásványi anyag, fejfájás, feszültség, görcs, izomgörcs, magnézium, premenstruális szindróma, stressz, táplálék-kiegészítő
A magnézium a testünk működéséhez szükséges ásványi anyag. Hozzájárul a normál vérnyomás és szívritmus fenntartásához, a csontok szilárdságához, az izmok ideális működéséhez. Szakértők szerint a felnőtt lakosság túlnyomó többsége a szükségesnél kevesebb magnéziumot juttat a szervezetébe.
A magnéziumnak már minimális hiánya is növeli a gyulladásos folyamatok kialakulását. Ezek a gyulladások pedig számos betegség (pl. szívbetegség, diabetes és egyes rákok) alapjául szolgálhatnak. Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy emelkedett vérnyomású betegekben a megfelelő mennyiségű magnézium hozzájárul a magasvérnyomás-betegség kialakulásának megelőzéséhez. Segít megelőzni a csontritkulást, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlen.
Hiányára a napközben érzett feszültség, rossz stressz-tűrőképesség, és az álmatlanság is felhívhatja a figyelmet. Utóbbi viszonylag gyakori, mégis előbb írnak fel altatót, mint laborvizsgálatot és magnéziumpótlást. Azért, ha ilyen tüneteid vannak, megpróbálhatsz a meditációs technikákon kívül magnéziumot is szedni, sokszor már ez önmagában segít. Ha stresszes életet élsz, és sportolsz, vagy az álmatlanságon kívül más tüneteid ( pl.: lábikragörcs, feszült idegállapot, gyenge immunrendszer, premenstruális-szindróma, gyakori fejfájás) akkor valószínű, hogy magnéziumpótlásra szorulsz. Ezt azonban laborvizsgálat nélkül egyértelműen még orvos sem jelentheti ki, de a tapasztalatok szerint ezen tünetek és környezeti tényezők együttes fennállása esetén gyakran találunk magnéziumhiányos állapotot.
Megfelelő pótlásáról elsősorban a táplálkozás során kell gondoskodnunk. A szakirodalom szerint magnézium szükségletünk mintegy 10 százalékát ivóvízzel fedezzük. A fennmaradó mennyiséget kellene tehát étkezés során magunkhoz vennünk, magas magnéziumtartalmú ételekkel. Ezek közé tartoznak a zöldségek, azon belül is leginkább a klorofilban gazdag levélzöldségek, így a spenót, a sóska, a kelkáposzta zöld levelei vagy a mángold kiemelkedően jó magnéziumforrásnak számítanak. Ráadásul fogyasztásukkal kis energia-bevitel mellett tudjuk feltölteni magnéziumraktárainkat.A diófélék és egyéb olajos magvak magnéziumban szintén igen gazdag ételek. Ebből a szempontból az egyik legkedvezőbb a tökmag, amelyből fél csészényi fedezné a napi magnéziumszükségletet. Magas zsír-és kalóriatartalma miatt viszont csak úgy nem igazán lenne jó elmajszolni ennyi tökmagot. Sok kicsi sokra megy alapon, viszont bátran gazdagítsuk vele ételeinket. Szórjuk meg a salátánkat, levesünket pirított magkeverékkel, vagy csak tökmaggal. Hüvelyesek, teljes gabonák tartalmaznak még magas koncentrációban magnéziumot, de egyes halak, mint a lazac, makréla, vagy tonhal szintén jó magnéziumforrások; csakúgy, mint a banán, vagy az avokádó.
Tudnunk kell, hogy a szénsavas üdítők, magas zsírtartalmú ételek, az alkohol és egyes tartósítószerek (benzoesav) gátolják a magnézium felszívódását. Láthatjuk tehát, hogy az ajánlásoknak megfelelő egészséges étkezés esetén élelmiszerekből is fedezhető a megfelelő mennyiségű magnézium. Ha viszont kevés zöldséget, magfélét, halat eszünk, viszont finomított gabonákat (pékáru, tészta) és feldolgozott, tartósítószerrel teli ételt, üdítőketfogyasztunk, akkor könnyen kialakul a mai stresszes élet mellett a magnéziumhiány.
A magnézium túladagolható, ezért, ha táplálék-kiegészítőformájában is visszük be, az ajánlott napi dózist ne lépjük túl. Tudom, hogy mostanában népszerű az a vélekedés, miszerint az ajánlások túl alacsony beviteli értékeket javasolnak és szedjünk nyugodtan többet, ha panaszaink nem múlnak. Én inkább azt ajánlanám, hogy akkor kérjünk egy általános labort a háziorvosunktól, és ha az igazolja, akkor szedjünk táplálék-kiegészítőt az optimális érték eléréséig.
Lényeg, hogy gondoljunk rá, ne csak a tv-reklámban látott panaszok esetében.
A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai
Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Fényvédők, smink, napsütés
A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?
Létezik krónikus napfényhiány
A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?
Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?
Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?