Menü

A magnézium. Mikor pótoljuk és hogyan?

A magnézium a testünk működéséhez szükséges ásványi anyag. Hozzájárul a normál vérnyomás és szívritmus fenntartásához, a csontok szilárdságához, az izmok ideális működéséhez. Szakértők szerint a felnőtt lakosság túlnyomó többsége a szükségesnél kevesebb magnéziumot juttat a szervezetébe.

A magnéziumnak már minimális hiánya is növeli a gyulladásos folyamatok kialakulását. Ezek a gyulladások pedig számos betegség (pl. szívbetegség, diabetes és egyes rákok) alapjául szolgálhatnak. Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy emelkedett vérnyomású betegekben a megfelelő mennyiségű magnézium hozzájárul a magasvérnyomás-betegség kialakulásának megelőzéséhez. Segít megelőzni a csontritkulást, és az idegrendszer működéséhez is elengedhetetlen.

Hiányára a napközben érzett feszültség, rossz stressz-tűrőképesség, és az álmatlanság is felhívhatja a figyelmet. Utóbbi viszonylag gyakori, mégis előbb írnak fel altatót, mint laborvizsgálatot és magnéziumpótlást. Azért, ha ilyen tüneteid vannak, megpróbálhatsz a meditációs technikákon kívül magnéziumot is szedni, sokszor már ez önmagában segít. Ha stresszes életet élsz, és sportolsz, vagy az álmatlanságon kívül más tüneteid ( pl.: lábikragörcs, feszült idegállapot, gyenge immunrendszer, premenstruális-szindróma, gyakori fejfájás) akkor valószínű, hogy magnéziumpótlásra szorulsz. Ezt azonban laborvizsgálat nélkül egyértelműen még orvos sem jelentheti ki, de a tapasztalatok szerint ezen tünetek és környezeti tényezők együttes fennállása esetén gyakran találunk magnéziumhiányos állapotot.

Megfelelő pótlásáról elsősorban a táplálkozás során kell gondoskodnunk. A szakirodalom szerint magnézium szükségletünk mintegy 10 százalékát ivóvízzel fedezzük. A fennmaradó mennyiséget kellene tehát étkezés során magunkhoz vennünk, magas magnéziumtartalmú ételekkel. Ezek közé tartoznak a zöldségek, azon belül is leginkább a klorofilban gazdag levélzöldségek, így a spenót, a sóska, a kelkáposzta zöld levelei vagy a mángold kiemelkedően jó magnéziumforrásnak számítanak. Ráadásul fogyasztásukkal kis energia-bevitel mellett tudjuk feltölteni magnéziumraktárainkat.A diófélék és egyéb olajos magvak magnéziumban szintén igen gazdag ételek. Ebből a szempontból az egyik legkedvezőbb a tökmag, amelyből fél csészényi fedezné a napi magnéziumszükségletet. Magas zsír-és kalóriatartalma miatt viszont csak úgy nem igazán lenne jó elmajszolni ennyi tökmagot. Sok kicsi sokra megy alapon, viszont bátran gazdagítsuk vele ételeinket. Szórjuk meg a salátánkat, levesünket pirított magkeverékkel, vagy csak tökmaggal. Hüvelyesek, teljes gabonák tartalmaznak még magas koncentrációban magnéziumot, de egyes halak, mint a lazac, makréla, vagy tonhal szintén jó magnéziumforrások; csakúgy, mint a banán, vagy az avokádó.

Tudnunk kell, hogy a szénsavas üdítők, magas zsírtartalmú ételek, az alkohol és egyes tartósítószerek (benzoesav) gátolják a magnézium felszívódását. Láthatjuk tehát, hogy az ajánlásoknak megfelelő egészséges étkezés esetén élelmiszerekből is fedezhető a megfelelő mennyiségű magnézium. Ha viszont kevés zöldséget, magfélét, halat eszünk, viszont finomított gabonákat (pékáru, tészta) és feldolgozott, tartósítószerrel teli ételt, üdítőketfogyasztunk, akkor könnyen kialakul a mai stresszes élet mellett a magnéziumhiány.

A magnézium túladagolható, ezért, ha táplálék-kiegészítőformájában is visszük be, az ajánlott napi dózist ne lépjük túl. Tudom, hogy mostanában népszerű az a vélekedés, miszerint az ajánlások túl alacsony beviteli értékeket javasolnak és szedjünk nyugodtan többet, ha panaszaink nem múlnak. Én inkább azt ajánlanám, hogy akkor kérjünk egy általános labort a háziorvosunktól, és ha az igazolja, akkor szedjünk táplálék-kiegészítőt az optimális érték eléréséig.

Lényeg, hogy gondoljunk rá, ne csak a tv-reklámban látott panaszok esetében.

Leggyakoribb tünetek, amik arra utalnak, hogy a lelked beteg

Rengeteg olyan tünet jelentkezhet egy ember életében, ami megbetegedésre utal. Sokszor pedig elsőkörben nem feltétlenül a fizikai egészségünk romlik, hanem az már a lelki gondjaink kivetülései.

Az ideális fehérjebevitel

Egyre gyakrabban találkozhatunk az áruházak polcain extra fehérjét tartalmazó termékekkel, azonban tényleg szükséges ezeknek fogyasztása az átlagemberek számára? Vizsgáljuk meg mi is a különbség egy átlag felnőtt és egy sportoló napi fehérjebevitele között.

Stressz hatása a menstruációra

Előfordulhat, hogy az életünknek éppen egy olyan szakaszát éljük, amikor a szokásosnál stresszesebbek a mindennapjaink, és ez akár a testünkre is kihathat. Az egyik legnagyobb probléma, ami nőknél jelentkezhet, az a menstruációs ciklus változása, és az azzal járó tünetek erősödése lehet.

Gyógynövények nőknek

Vannak bizonyos gyógynövények, amiket kimondottan a nőket érintő egészségügyi problémákra ajánlanak, nézzük, mik ezek.

Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A dohányzás és a magas vérnyomás mellett a magas koleszterinszint is a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője, ám hallani jó és rossz koleszterinről. Milyen a jó és a rossz koleszterin?