Menü

Mi is a Buteyko-módszer?

A légzés az a folyamat, amiről az emberek azt gondolják, hogy nem lehet helytelenül végezni. Pedig bizony lehet és számos egészségügyi problémát is okozhat. Több betegség is megelőzhető, illetve kezelhető a Buteyko-módszerrel. Ilyen például az asztma, a légzési problémák, magas vérnyomás, orrdugulás, légszomj, de a szorongást is elűzhetjük vele, csak hogy egy párat említsünk a sok közül.

Ki volt Buteyko?

1923. január 27-én született ivanicai földműves közösségbe. Konstantin Pavlovics Buteyko-t a II. világháború végeztével, 1946-ban felvették a moszkvai Első Orvosi Intézetbe, mely az egyetem része volt. Erre a pályára úgy keveredett, hogy még a háborús szolgálata alatt rájött arra, hogy ő az emberi testet szeretné tanulmányozni és a későbbiekben ezzel szeretne foglalkozni.

Harmadéves volt, amikor egy olyan gyakorlati feladatot kapott, ahol a betegek légzését kellet megfigyelnie. A rengeteg megfigyeléssel töltött idő alatt rájött, hogy a halál közeledtével egységes és erőteljes mélylégzés lép fel.A gyakorlattal töltött idő meghatározta az egész életét. Figyelme a légzési módszer kutatására irányult. Felfedezte, hogy tudtukon kívül az emberek nagy része helytelenül lélegzik és ez számos egészségügyi problémát okoz.

Először saját magán kísérletezett, hiszen maga is magas vérnyomással küzdött. A széndioxid szintjének megmérése után, rádöbbent, hogy alacsonyabb az értéke az átlagnál. Felfedezte, hogy ha ez az érték a túllégzés következménye, akkor a légzés korrigálásával kezelhető a probléma. Egy visszafogott légzési módot fejlesztett ki, hiszen úgy tapasztalta, hogy ha csökkenti a légzését, akkor egyes tünetek is csökkennek (mint például a fejfájás), de ha fokozza légzését, akkor a tünetek visszatértek. Kifejlesztett egy olyan programot, amellyel a betegek légzése mérhető. Így több kísérletet is folytatott e téren.

Később Alexander Stalmatski, aki a professzor egykori hallgatója volt, először 1990-ben alkalmazta a Buteyko által kifejlesztett módszert.

Több kutatás is bebizonyította a módszer pozitív hatását. 1980-ban Leningrádban és az Első Moszkvai Gyermekgyógyászati Intézetben végeztek kísérleteket, ahol bebizonyosodott a módszer hatékonysága, ezt követően pedig hivatalosan is elfogadott lett.

Na de mi a cél?

A technika célja, hogy kevesebb oxigént lélegezzünk be és kevesebb széndioxidot lélegezzünk ki. Természetesen mindenki felteszi magának azt a kérdést, hogy ez miért pozitív, mikor kiskorunktól kezdve, mindig azt hallottuk, hogy mély levegőket vegyünk, hogy az oxigén minél gyorsabban eljusson minden szervünkhöz és úgy tanították, hogy ez a helyes módszer.

Pedig Buteyko pont ennek az ellentétét állítja. A CO2 is ugyan olyan fontos a szervezetünk számára, mint az oxigén. Ha felborul az egyensúly akkor több problémát is kiválthatnak. A sejtek elsavasodhatnak, vérkeringés romlását jelentheti, illetve rossz anyagcserét idézhet elő.

A hiperventilláció leggyakoribb oka: a stressz. Ilyenkor képtelenek vagyunk nyugodtan lélegezni és több oxigént lélegzünk be és több széndioxidot fújunk ki. Így hiány léphet fel, pedig egy egészséges szervezetnek - ha nem is gondolnánk-, szüksége van CO2-ra. De okozhatja a szájon át történő légzés is, ami a gyerekeknél igen gyakori. Pedig nagyon fontos lenne már kicsi korban megtanítani a helyes légzést.

Magyarországon

Hazánkban kevesen ismerik ezt a módszert, pedig már több nagyvárosban is tartanak kurzusokat. Három napos tanfolyamon sajátítható el, és az is bátran jelentkezhet, akinek semmi panasza nincs, hiszen a helyes légzés elsajátítása hátránnyá nem válhat. Persze itt az olvasó felteszi magának azt a kérdést, hogy ki húzza meg a határt a helyes és helytelen között. Honnan tudhatjuk, hogy rossz, amit csinálunk? Erre csak annyit válaszolnék, hogy előre senki nem tudja, hogy valami jól vagy rosszul működik, akkor döbbenünk rá, hogy helytelenül funkcionál, amikor már baj van és panaszunk van. Csak akkor jövünk rá, amikor már nem mondhatjuk azt, hogy jó.

Hóban futni: az edzés, ami erősít testet és elmét

Ahogy beköszönt a téli időszak, sok futó inkább elhalasztja az edzést, amikor leesik a hó, és a megszokott útvonal csúszós vagy latyakos lesz. Pedig a hóban futás nemcsak biztonságos módja az állóképesség fejlesztésének, hanem számos előnnyel jár az izmok, az idegrendszer és a mentális állóképesség számára is.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.