Menü

A túlpörgött kecskéknek köszönhetjük a kávét?

Több hiedelem is tartozik a kávé felfedezéséhez, de talán a legérdekesebb a kilencedik századik nyúlik vissza. Egy etióp kecskepásztor észrevette, hogy az állatai a piros bogyó fogyasztása után élénkebbek, majdhogynem táncolnak. Ezt elmesélte a helyieknek, akik közül a szerzetes a kávécserjékből készített italt kísérletképp megitatta a kecskékkel, akik aztán egész éjjel ébren maradtak. Így született meg a kávé.

A kávé elterjedésének és népszerűségéért nagyban felelős az iszlám, akik számára a vallás tiltja az alkoholt, a kávét azonban nem. Mivel a kávétól éberebbek maradnak, többet tudnak imádkozni, ezáltal közelebb érzik magukat az istenükhöz. Így nem meglepő, hogy a világ első kávéház Isztambulban nyílt 1550-es években. Európában pedig Olaszország adta az első helyet kávézónak 1645-ben. Jelenleg is megfigyelhető mindkettő kultúra kávé iránti lelkesedése.

A kávé a világ második legkelendőbb árucikke, csupán az olaj előzi meg a sorban. Ráadásul a kávé gyümölcsnek minősül, akár 15 méter magasra növő bokrokon terem, és az eljárás, amivel begyűjtik, szüretelésnek minősül.

Az instant kávét egy George Washington nevű férfi találta fel az 1900-as évek elején, azonban csupán névrokona George Washington első amerikai elnöknek. Ha pedig Amerika, akkor megemlítendő az americano eredete, mely a második világháborúig nyúlik vissza. Az akkor harcoló amerikai katonák kávéfogyasztási szokására utal, ugyanis vízzel hígították az eszpresszót, hogy ne legyen annyira erős az íze.

A Capuccino szót átvétele az olaszból a magyarba máig problémákat okoz helyesírásilag. A Magyar Helyesírási Szótár szerint fonetikusan, kapucsínó alakban kell írni, ez által elkerülhetőek az eredeti szó írásából származó helyesírási hibák.

A világtörténelem során ötször volt kávétilalom. Először Mekkában 1511-ben, mert a vezetők úgy vélték, a kávéfogyasztás a radikális gondolkodást ösztönzi. Ezt követően a 16. században a papok próbálták betiltani a kávézást, mert „sátáninak” titulálták. Mindazonáltal VII. Kelemen pápa imádta a kávét, sőt egyenesen kijelentette, hogy „A kávét meg kellene keresztelni, mert igazi keresztény ital!”, így felmentette a tilalmat, és meg is keresztelte azt 1600-ban. IV. Murad török vezető viszont 1623-ban büntetést szabott ki arra, aki kávét ivott, az illetőt a tengerbe kellett dobni. 1746-ban Svédország nem csak a kávét, de a főzőt és a hozzá kapcsolódó tartozékokat és ételeket is. Az (eddigi) utolsó tilalom 1777-ben történt Poroszországban, mikor II. Frigyes kiadott egy kiáltványt, mely a sör fölényét a kávé fölé helyezte, mert úgy vélte, a kávé zavarja össze az ország sör fogyasztását.

A kávé egészségügyi hatásai vegyesek, számos jótékony hatása mellett azért nem ajánlott túlzásba se vinni. Legközelebb, kávéfogyasztás közben már arra is emlékszünk majd, hogy megkeresztelt italt fogyasztunk.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.

A sztívia ritkán hallott mellékhatásai

Levélkivonata háromszázszor édesebb, mint a répacukor, ellenben kalóriamentes, ezért gyakran ajánlják azok számára, akik szeretnék elhagyni a cukrot étrendjükből. Gyakran olvashatjuk viszont, hogy a steviának egészségünkre káros mellékhatásai is lehetnek, ezért nem mindenkinek ajánlott a fogyasztása.

Milyen a mikrobiom diéta?

„A fogyás a belekben kezdődik” – tartja a mikrobiom diéta, de pontosan mit is jelent ez az étrend, életmód, szemlélet?

Nyugtató gyógynövények stressz, szorongás ellen

Átérzem a stresszes napokat. Sokszor hiába a jótanács, „ne idegeskedj”, „ne vedd fel” „ne vedd magadra” „engedd el” „ne izgulj ezen” – bizony, aki stresszes helyzetben van, annak nem olyan egyszerű ezt csettintésre másként érezni.