A túlpörgött kecskéknek köszönhetjük a kávét?
- Dátum: 2018.03.10., 22:26
- érdekesség, eszpresszó, étel, felfedezés, gyümölcs, ital, kapucsínó, kávé, kecske, koffein, nyugalom, rutin, szokás, szórakozás, tilalom, történelem
Több hiedelem is tartozik a kávé felfedezéséhez, de talán a legérdekesebb a kilencedik századik nyúlik vissza. Egy etióp kecskepásztor észrevette, hogy az állatai a piros bogyó fogyasztása után élénkebbek, majdhogynem táncolnak. Ezt elmesélte a helyieknek, akik közül a szerzetes a kávécserjékből készített italt kísérletképp megitatta a kecskékkel, akik aztán egész éjjel ébren maradtak. Így született meg a kávé.
A kávé elterjedésének és népszerűségéért nagyban felelős az iszlám, akik számára a vallás tiltja az alkoholt, a kávét azonban nem. Mivel a kávétól éberebbek maradnak, többet tudnak imádkozni, ezáltal közelebb érzik magukat az istenükhöz. Így nem meglepő, hogy a világ első kávéház Isztambulban nyílt 1550-es években. Európában pedig Olaszország adta az első helyet kávézónak 1645-ben. Jelenleg is megfigyelhető mindkettő kultúra kávé iránti lelkesedése.
A kávé a világ második legkelendőbb árucikke, csupán az olaj előzi meg a sorban. Ráadásul a kávé gyümölcsnek minősül, akár 15 méter magasra növő bokrokon terem, és az eljárás, amivel begyűjtik, szüretelésnek minősül.
Az instant kávét egy George Washington nevű férfi találta fel az 1900-as évek elején, azonban csupán névrokona George Washington első amerikai elnöknek. Ha pedig Amerika, akkor megemlítendő az americano eredete, mely a második világháborúig nyúlik vissza. Az akkor harcoló amerikai katonák kávéfogyasztási szokására utal, ugyanis vízzel hígították az eszpresszót, hogy ne legyen annyira erős az íze.
A Capuccino szót átvétele az olaszból a magyarba máig problémákat okoz helyesírásilag. A Magyar Helyesírási Szótár szerint fonetikusan, kapucsínó alakban kell írni, ez által elkerülhetőek az eredeti szó írásából származó helyesírási hibák.
A világtörténelem során ötször volt kávétilalom. Először Mekkában 1511-ben, mert a vezetők úgy vélték, a kávéfogyasztás a radikális gondolkodást ösztönzi. Ezt követően a 16. században a papok próbálták betiltani a kávézást, mert „sátáninak” titulálták. Mindazonáltal VII. Kelemen pápa imádta a kávét, sőt egyenesen kijelentette, hogy „A kávét meg kellene keresztelni, mert igazi keresztény ital!”, így felmentette a tilalmat, és meg is keresztelte azt 1600-ban. IV. Murad török vezető viszont 1623-ban büntetést szabott ki arra, aki kávét ivott, az illetőt a tengerbe kellett dobni. 1746-ban Svédország nem csak a kávét, de a főzőt és a hozzá kapcsolódó tartozékokat és ételeket is. Az (eddigi) utolsó tilalom 1777-ben történt Poroszországban, mikor II. Frigyes kiadott egy kiáltványt, mely a sör fölényét a kávé fölé helyezte, mert úgy vélte, a kávé zavarja össze az ország sör fogyasztását.
A kávé egészségügyi hatásai vegyesek, számos jótékony hatása mellett azért nem ajánlott túlzásba se vinni. Legközelebb, kávéfogyasztás közben már arra is emlékszünk majd, hogy megkeresztelt italt fogyasztunk.
Könnyű ételek meleg napokra
![](/data/image/150x200/2024/07/24/pexels-valeriya-1200358.jpg)
Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!
Édesítőszerektől depresszió
![](/data/image/150x200/2024/07/22/pexels-anntarazevich-5629205.jpg)
A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?
A szinten tartó alkoholbeteg
![](/data/image/150x200/2024/07/22/pexels-pixabay-206527.jpg)
Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.
Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog
![](/data/image/150x200/2024/07/20/pexels-michael-morse-1384039.jpg)
Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?
A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai
![](/data/image/150x200/2024/07/13/pexels-catscoming-1395319.jpg)
A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.