Zene az ember életében
- Dátum: 2018.04.03., 21:21
- befolyásolás, dal, dallam, depresszió, egészség, ének, idő, muzsika, pénzköltés, szám, szorongás, vásárlás, zene
Már ősidők óta, tudatosan alkalmazzák a zenének azt a tulajdonságát, hogy hangulatokat, érzelmeket hív elő. Megváltoztathatja az ember gondolkodását, viselkedését. Ha rosszkedvünk van, viszont egy pörgős jókedvű dalt hallgatunk meg, a bajt nem mulasztja el, de egy kicsit pozitívabban fogjuk látni a világot. Így máris előrébb vagyunk, mintha keseregnénk a dolgokon. Sajnos, ennek a fordítottja is igaz lehet. Én jártam már úgy, hogy a jókedvemet szegte a szomorkás zenék hallgatása.
Örömteli eseményeken, az embereket összehozza, táncra hívja a muzsika. Viszont a gyászban, temetésen is társunkra találunk a zenében. Gondolok itt a búcsúztató dalokra. Gyógyító hatással is bír, de megszűntetheti a depressziót, illetve pozitív lehet az egészségünkre is.

A filmiparban hangeffektekkel próbálják felcsigázni a közönséget. Ilyen például a horrorfilmekben, amikor lemegy a lány a sötét pincébe, és a hosszantartó jelenet alatt futó zene az, ami felborzolja a nézők fantáziáját, és állapotát. Bizonyított tény, hogy ha a zene üteme felgyorsul, akkor az emberek szíve is gyorsabban kezd verni. De mindenki számára ismerős a romantikus filmek legvégén a lágy dallam, amikor végre összejön a két szerelmes. Ilyenkor az embereket megnyugvás tölti el.
A mai világban pedig, befolyásoló tényezőként használják fel. Én úgy gondolom, hogy vásárlás közben senki nem arra figyel, hogy milyen zene szól az üzletben, viszont ez befolyásolhatja, hogy mit vásárolunk, és mennyit költünk rá. Hatással lehet ránk a zene gyorsasága, műfaja és hangereje is. A délelőtti időszakban lassabb, nyugodtabb dalokat játszanak, hiszen ekkor főleg az idősebb korosztály vásárol, délután a csúcsidőben pedig pörgősebb dalok csendülnek fel, ezzel is elősegítik a gyorsabb vásárlást. Ha pedig valamelyik boltban nem tetszik a zene, akkor úgy érezzük, hogy nem a mi igényeinket akarja kielégíteni, így lecsökken vásárlási hajlandóságunk.

Ha egy drága parfüm vagy ékszer vásárlásakkor komolyzene szól, akkor az emberek többsége hajlandó többet áldozni a termékre, mint egyébként tenné. Természetesen ez főleg akkor igaz, ha nem céltudatosan, megfontoltan vásárolunk, hanem hirtelen felindulásból. Ez nem csak a boltokra, hanem az éttermekre is igaz. Ha nyugodtabb, lassabb zene szól, akkor megnő az étkezési és alkoholfogyasztási idő.
A dal befolyásolhat minket, de ha a pozitív oldalát nézzük, akkor, oldja a szorongást, csillapítja a fájdalmat és hatással van a biológiai funkcióinkra. Természetesen minden zene máshogy hat ránk, és a különböző műfajú, gyorsaságú dallamok minden emberből mást válthatnak ki.
/Szerző: Kohajda Wentholin Loretta/
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.