Menü

Tavaszi méregtelenítés

A tél alatt felhalmozódott salakanyagoktól, a tavasz beköszöntével érdemes megszabadulni. Több pozitívuma is van a méregtelenítő kúrának, ugyanis amellett, hogy megtisztít, a fogyás beindulását is elősegíti, ha valakinek esetleg az a célja. Még mielőtt rátérünk, hogy pontosan hogyan érdemes belefogni ebbe a kúrába, fontos alappillére az egésznek a fokozatosság. Nem szabad hirtelen belekezdeni sem és abbahagyni sem. Ez egyébként, az élet szinte minden területére érvényes.

Ez a tisztítókúra szinte megegyezik a léböjt-kúrával, aminek az a lényege, hogy a böjt alatt nem veszünk magunkhoz szilárd táplálékot, csak folyadékot, de abból viszont napi 2,5-3 litert legalább. Mégpedig gyümölcslé, zöldséglé, ásványvíz, tea vagy levesek formájában. Ennek a kúrának a hátránya, hogy a szervezetet nagyon megterheli.

Ami ennél egy kicsit kevésbé drasztikus, ám a méregtelenítés szempontjából ugyan ilyen hatékony, az az, amikor a különböző zöldség- és gyümölcslevek, teák mellett magas rosttartalmú ételeket is fogyasztunk, azokat is inkább többször, kisebb adagokban. Ilyen ételek a spárga, saláták, teljes kiőrlésű gabonák. A rostok megkötik a salakanyagokat, így segítik a szervezet méregtelenítését.

Nézzük tehát ennek a méregtelenítő kúrának az 5 aranyszabályát:

  1. A kúra során lehetőleg kerüljük a káros szenvedélyeket, mint például a dohányzás, alkohol és kávé.
  2. Fontos, hogy mozogjuk is, azonban vegyünk figyelembe, hogy a szervezet most kevesebb energiát kap, így az is elég, ha csak minden nap elmegyünk egy sétára, esetleg biciklizünk egy kicsit.
  3. Szintén elengedhetetlen, hogy a kúra alatt valóban betartsuk az előírt folyadékmennyiség elfogyasztását. Enélkül ugyanis hiába fogyasztottunk rostban gazdag ételeket, azok nem lesznek képesek kellőképpen megkötni a salakanyagokat.
  4. A negyedik aranyszabály: az elején is említett fokozatosság. Ne ugorjunk fejest a diétába, inkább egy-két nap alatt fokozatosan térjünk át rá, úgy a szervezetnek is lesz ideje alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és hozzá tudja igazítani az anyagcserénket. Ugyan ez igaz a kúra végén, a mindennapi étrendre való visszaállásnál. Szintén fokozatosan szoktassuk vissza szerveztünk a hétköznapi étrendünkre.
  5. Az utolsó, de egyben legfontosabb szabály: a mértékletesség. Sokan ott rontják el a diétákat, hogy önhatalmúlag túlzásba viszik, mivel úgy gondolják, akkor jobb eredményeket érhetnek el. Vegyünk figyelembe, hogy ez a diéta nem fenntartható a mindennapokban, ez egy méregtelenítő kúra. Körülbelül 3-4 nap bőségesen elegendő. Ennél tovább ne tartson, mert akkor túlterheljük a szervezetünket és akár legyengülés, vagy betegség is lehet a vége.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?