Tények és tévhitek a cukorról
- Dátum: 2018.04.20., 21:35
- anyagcsere, barna cukor, cukor, cukorbetegség, diéta, egészség, elhízás, fehércukor, fehérje, hizlal, szénhidrát, tévhit, zöldség, zsír
Először is, a cukor szénhidrát. A szervezet három alapvető energiaforrása: a fehérje, a zsírok és a szénhidrát. Mind a háromra szüksége van a szervezetnek, az egészséges és kiegyensúlyozott működéshez, azonban mindegyikre más arányban. Általában a napi energiabevitel körülbelül felét kell, hogy kitegyék a szénhidrátok, a maradék 50% pedig úgy oszlik el, hogy 15-20% fehérje és 30% zsír. Természetesen ez az arány változhat, attól függően, hogy valaki mennyit sportol, van-e valamilyen anyagcsere betegsége stb.
Ezt persze nem úgy kell értelmezni, hogy a szénhidrátot cukorból kell bevinni. A legfontosabb alapelve szinte minden diétának és egészséges étrendnek: a mértékletesség. A cukor sem egészségtelen bizonyos mennyiségben, sőt, a szervezetnek szüksége van rá. De nézzük is azokat az általános tévhiteket, amik a cukrot övezik.

1. A barnacukor jobb a fehércukornál
Gyakori tévhit, amivel rendszeresen találkozunk, nem csak a diétás receptekben, de egy egyszerű kávézóban is, amikor megkérdezik, milyen cukorral kérjük a kávét. A barnacukor nem más, mint fehércukor és melasz keveréke. A melasz adja a barna színt, de szerkezetileg és kémiailag pontosan ugyan az a cukor, mint a fehércukor.
2. A zöldségekben nincs cukor
Bizony a zöldségekben is van cukor, igaz, nem jelentős mennyiségben. De, gondoljunk csak a céklára vagy a pirított hagymára. Édes, igaz? Ez a cukortartalom miatt van.
3. A sok cukortól cukorbetegek leszünk
Gyakran mondják a szülők a gyerekeknek, hogy ha túl sok cukrot esznek, még a végén cukorbetegek lesznek. Nem a cukor okoz cukorbetegséget, hanem az elhízás. A gyakoribb, 2-es típusú cukorbetegség kialakulása, az esetek döntő többségében, a túlsúllyal áll összefüggésben. Túlsúlyos pedig mint tudjuk, nem csak a cukortól lehet az ember, sőt! Jöjjön is a következő tévhit.
4. A cukor hizlal
Csak annyira, mint bármelyik szénhidrát, ha nem megfelelő mennyiségben fogyasztjuk. Mint már említettem, a mértékletesség a kulcs. Ha valamit a kelleténél nagyobb mennyiségben fogyasztunk, ezzel pedig több energiát viszünk be, mint amennyit felhasználunk, akkor az súly gyarapodáshoz fog vezetni, mert a szervezet elraktározza a felesleges energiát, legyen az szénhidrát, fehérje vagy zsír. Az anyagcsere lebontó útjainak, ugyanis bármi legyen a kiindulási anyaga, a végső cél megegyezik: energia. Energiát nyerünk minden táplálékból, csak más lebontó folyamatok révén.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?