Menü

Tények és tévhitek a cukorról

Először is, a cukor szénhidrát. A szervezet három alapvető energiaforrása: a fehérje, a zsírok és a szénhidrát. Mind a háromra szüksége van a szervezetnek, az egészséges és kiegyensúlyozott működéshez, azonban mindegyikre más arányban. Általában a napi energiabevitel körülbelül felét kell, hogy kitegyék a szénhidrátok, a maradék 50% pedig úgy oszlik el, hogy 15-20% fehérje és 30% zsír. Természetesen ez az arány változhat, attól függően, hogy valaki mennyit sportol, van-e valamilyen anyagcsere betegsége stb.

Ezt persze nem úgy kell értelmezni, hogy a szénhidrátot cukorból kell bevinni. A legfontosabb alapelve szinte minden diétának és egészséges étrendnek: a mértékletesség. A cukor sem egészségtelen bizonyos mennyiségben, sőt, a szervezetnek szüksége van rá. De nézzük is azokat az általános tévhiteket, amik a cukrot övezik.

1. A barnacukor jobb a fehércukornál

Gyakori tévhit, amivel rendszeresen találkozunk, nem csak a diétás receptekben, de egy egyszerű kávézóban is, amikor megkérdezik, milyen cukorral kérjük a kávét. A barnacukor nem más, mint fehércukor és melasz keveréke. A melasz adja a barna színt, de szerkezetileg és kémiailag pontosan ugyan az a cukor, mint a fehércukor.

2. A zöldségekben nincs cukor

Bizony a zöldségekben is van cukor, igaz, nem jelentős mennyiségben. De, gondoljunk csak a céklára vagy a pirított hagymára. Édes, igaz? Ez a cukortartalom miatt van.

3. A sok cukortól cukorbetegek leszünk

Gyakran mondják a szülők a gyerekeknek, hogy ha túl sok cukrot esznek, még a végén cukorbetegek lesznek. Nem a cukor okoz cukorbetegséget, hanem az elhízás. A gyakoribb, 2-es típusú cukorbetegség kialakulása, az esetek döntő többségében, a túlsúllyal áll összefüggésben. Túlsúlyos pedig mint tudjuk, nem csak a cukortól lehet az ember, sőt! Jöjjön is a következő tévhit.

4. A cukor hizlal

Csak annyira, mint bármelyik szénhidrát, ha nem megfelelő mennyiségben fogyasztjuk. Mint már említettem, a mértékletesség a kulcs. Ha valamit a kelleténél nagyobb mennyiségben fogyasztunk, ezzel pedig több energiát viszünk be, mint amennyit felhasználunk, akkor az súly gyarapodáshoz fog vezetni, mert a szervezet elraktározza a felesleges energiát, legyen az szénhidrát, fehérje vagy zsír. Az anyagcsere lebontó útjainak, ugyanis bármi legyen a kiindulási anyaga, a végső cél megegyezik: energia. Energiát nyerünk minden táplálékból, csak más lebontó folyamatok révén.

A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Egészséges sajtok nyomában

A sajtok nemcsak magukban nagyon finomak, hanem az ételeket is sokkal finomabbá varázsolják. A parmezán azért az egyik legjobb választás, mert intenzív aromája miatt már nagyon kevés is elég belőle. Most ráadásul valami nagyon érdekes derült ki róla.

Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.

Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!