Egy konferencia a betegekért

Idén, harmadik alkalommal került megrendezésre a grandEXPO Budapesten, a Groupama Arénában május 4-én és 5-én. A kétnapos konferencia a gyógyszerpiac szereplőinek találkozója volt, a Hungaropharma színvonalas szervezésében.

A Hungaropharma Zrt. egy több mint 60 éves tapasztalattal rendelkező, magyar tulajdonban lévő gyógyszer nagykereskedelmi vállalat, akik célul tűzték ki a magas minőségi színvonalat biztosító gyógyszerellátás biztosítását. Nemcsak megkerülhetetlen piaci szereplők, hanem egy olyan vállalat, amely szívügyének tartja, hogy hidat építsen az emberek között. Ezen hídépítés egyik eleme volt ez a csodálatos konferencia.

Amellett, hogy kiváló találkozási pont volt a szakma és a piac szakértőinek, a szervezők, arról is gondoskodtak, hogy a tudás megosztásával mind testileg, lelkileg és szellemileg elősegítsék a betegségben szenvedők számára, hogy teljes életet élhessenek és-ha lehetséges-, akkor meggyógyulhassanak; az egészségesek számára pedig az egészség megőrzését. Hogy később, ezek a résztvevők az ismereteket, személyes tapasztalatokat továbbadva hozzájáruljanak, akár csak egy egészen picikét is, a magyar lakosság egészségtudatosságának növeléséhez. Ahogy Dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója fogalmaz: „… büszkék vagyunk arra, hogy (…) együtt tehetünk többet gyógyult betegekért és az elégedett vevőkért. „

Ez pedig valóban így van, a Hungaropharma tevékenyen hozzájárul az egészségkultúra terjesztéséhez, mindenki számára érthető módon.

Az idei konferencia központjában a gyógyszerészi gondozás állt. Mit tehet a gyógyszerész a betegért? Hogyan teheti ezt? Milyen előnyei vannak, és milyen problémákat oldana meg aktív részvétele a beteg kezelése során? Ezekre a kérdésekre a szakmai kerekasztal beszélgetés adott főként választ. De a szakmai előadások szerves része is volt.

A konferencián 40 kiállító vállalat volt jelen, olyan nagy nevek képviseltették magukat, mint a Bayer Hungária Kft., Alma Gyógyszertárak, EGIS Gyógyszergyár Zrt., GlaxoSmithKline Consumer Kft., Teva Gyógyszergyár Zrt., Walmark Kft., 77 Elektronika Kft., Béres Gyógyszergyár Zrt., Dr. Chen Patika (Oriental Herbs Kft.), Richter Gedeon Nyrt., Sanofi-Aventis Magyarország Zrt., Gyöngy Patikák.

A szakmai kiállítók mellett, egyéb programok is várták a jelenlévőket. Szakmai előadások, szabadegyetemi előadások és tréningek is megtalálhatóak voltak a program újságban.

Szakmai előadásokat elismert szakemberek tartották. Szó esett patikamenedzsmentről, vércukormérésről, hypertóniáról, fájdalomról és csillapításáról, új és innovatív patikai megoldásokról, és a „21Nő az egészségügyért” alapítvány tagjaival is volt kerekasztal beszélgetés: De mégis mi a megoldás, ha baj van? címmel.

A szabadegyetemi előadások között olyan előadók voltak meghallgathatók, mint Pár Feri atya, dr. Bagdy Emőke, Al Ghaoui Hesna, mindenki kedvenc toxikológusa: dr. Zacher Gábor, és dr. Almási Kitti. Leginkább arról volt szó, hogy mit tehetünk, ha már nehéz helyzetbe kerültünk, hogyan lehet ezekből a pozitivitást megőrizve kilábalni, hogyan használhatunk egy nehéz helyzetet hajtóerőként és önfelfedezési lehetőségként, milyen feszültségekkel kell megküzdenünk a mindennapjaink során.

A tréningek is igen hasznos, hétköznapi témák köré szerveződtek, mint a stresszkezelés , szabadidő gazdálkodás, munkaerő megtartása.

Az expo talán legizgalmasabb része -számomra - a szakmapolitikai kerekasztal volt. Erre az eseményre szombaton reggel került sor. Dr. Feller Antal kezdte rövid előadásával, majd 4 további szakember rövid prezentációja következett. Ezután kezdődött, maga a szakmai kerekasztal beszélgetés. A beszélgetés moderátora Bombera Krisztina volt.

A szakemberek előadásaiból kirajzolódik számunkra a jövő gyógyszerésze, aki az egészségügyi ellátórendszer szerves része, kapocs és szakmai segítő a beteg és az orvos közötti viszonyban.

Dr. Feller Antal a gyógyszerész gondozásról és gyógyszerész tanácsadás helyzetéről beszélt hazánkban, de mesélt az Unió más államaiban meglévő, eltérő gyakorlatról is.Arról, hogy milyen területeket foglalna magába a tevékenység, ez pedig milyen előnyökkel járna. Számos nyugati országban, szélesebb a gyógyszerészek gondozási köre és ez jól látható haszonnal jár az egészséggondozás területén.

De, mi is pontosan a gyógyszerész gondozás? 2013.Eük 7.szám EMMI szakmai irányelve szerint:

„Gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszer használatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között.”

Ha többet szeretne megtudni a gyógyszerészi gondozás részleteiről, akkor a következő angol nyelvű oldalon tájékozódhat az EU gyógyszerészeti csoportjának tevékenységéről. A vezérigazgató is idézett a szervezettől, aminek egyébként hazánk is tagja.

Másodikként Dr. Bodrogi József, egészségügyi közgazdász következett, előadásának címe: A magyar lakosság egészségi állapota. Azt a lesújtó helyzetet vázolta, miszerint a környező országokhoz képest is, a magyarok egészségügyi állapota a legrosszabb. Az, hogy a környező országokhoz képest is ez a helyzet, az kizárja azt a lehetőséget, hogy gazdasági oka lenne, ennek a szomorú eredménynek. A legfontosabb kockázati tényezők itthon: a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás (nagyivás). A jelenlegi helyzet ismerete előfeltétele és motivációja a változásnak.

Amennyiben bővebben érdekli hazánk helyzete, akkor 2017-es OECD által készített egészségügy országprofil magyar nyelven elérhető itt.

Később Dr. Pozsgay Csilla, aki az OGYÉI főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy még mindig, inkább önkéntes vállalásként jelenik meg a gyógyszerész gondozás. Szerinte a morbiditási és mortalitási mutatóknak nem kellene ilyen szorosan összefüggnie. A magyarok sajnos kiválogatják, hogy milyen- az orvos által felírt- gyógyszereket váltanak ki, illetve mit nem. Sajnos, főként a készítmény ára alapján. Ha a mindennapi egészségügyi körforgásba- jogszabály által szabályozottan- bekapcsolódhatnának a gyógyszerészek, akkor nőne a hatékonyság és a mutatószámok sem függnének ilyen szorosan össze. Ahogy fogalmazott: „Nem minden patikának kell mindent csinálnia, hanem specializált központok jöhetnének létre. „

Ezután Prof. Dr. Botz Lajos (PTE-ÁOK karán működő Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár intézetigazgatója, főgyógyszerésze és egyetemi tanár) a gyógyszerészi gondozással kapcsolatban nemzetközi kitekintést is nyújtott. Beszélt a gyógyszerészi gondozás hasznáról és arról is, hogy miért ütközik problémákba bevezetése és elterjedése. Ahogy fogalmazott: „Betegségkultúrából még nem léptünk át az egészségkultúrába!” Ez úgy gondolom egy nagyon fontos megállapítás. Ez lenne az a cél, amiért nem csak társadalmi szinten, de az egyének szintjén is lehet tenni! A gyógyszerészi gondozás bevezetése is, ezt a célt szolgálná.

Utolsóként Dr. Birinyi Péter lépett a pódiumra az előadása a gyakorlati gyógyszerészi gondozásról szólt. Praktizáló gyógyszerészként és oktatási tevékenységet folytató szakgyógyszerészként is rengeteg tapasztalattal rendelkezik. Meglepő esetek mellett, beszélt arról, hogy hogyan lehet a gyógyszerész kapocs, illetve szaktudása révén egy újabb ellenőrzési pont, a beteg és az orvos között. Illetve vázolta azt a problémát, hogy hazánkban elöregedő félben lévő háziorvosi szolgáltatási rendszer áll fenn, ezt a problémát akár az is részben feloldhatná, hogy alapfeladatokat gyógyszerészek is elláthatnának.

Nagyon érdekes és eseménydús két nap volt. Ami üzenet, számomra megfogalmazódott, hogy mennyire fontos az, hogy egészségesek maradjunk. Ha pedig, mi vagy a családunk tagjai mégis megbetegszenek, akkor az a legfontosabb, hogy kialakítsunk egy olyan életvitelt, ami nem jár lemondásokkal. Ebben pedig segítségünkre van az orvosunk, a gyógyszerészünk és tevékeny, aktív partnereknek kell lenni önmagunknak is.

A gyógyszerész, patikus pedig nem csak valaki, aki beváltja a recepteket és átadja a gyógyszereket. Szakember, aki segíthet tanácsokkal, mérésekkel, felvilágosítást adhat a készítményekről, szükség esetén helyettesítő terméket ajánl és erősítheti a terápia iránti elkötelezettségünket. Ha a törvény lehetővé tenné a jövőben, akkor egyszerűbb, de a hétköznapokban hasznos készítményeket maga is kiírhatna, mint a sürgősségi fogamzásgátló tabletta, vagy fájdalomcsillapítók. Remélem, megvalósulnak ezek az ajánlások, hiszen egy hatékonyabb egészségügyet eredményezne!