Szóbeli érettségire készülök – mit tegyek?
- Dátum: 2018.05.15., 21:52
- Varga Ágnes Kata
- emelt, érettségi, feszültség, időmegosztás, időmenedzsment, izgalom, lámpaláz, magolás, nyár, stressz, szabadidő, szóbeli, tanulás, tippek, vizsgák
Bár az érettségin sok múlik, és a legtöbbeknek nagyon nehéz teljesíteni, a helyzet mégsem olyan rossz, mint azt gondoljuk. A siker kulcsa nem a hajnal kettőig tartó tanulásban van, hanem a mértékkel való, hasznos és okos tanulásban. A tanulás módszerét szintén meg kell tanulni, ki kell fejleszteni, de ami biztosan nem lesz jó, az a pánikszerű tanulás. A szóbeli érettségikig még van egy hónap, amit ha okosan használsz ki, nem lesz okod a végén az aggodalomra.
Ha esetleg emelt érettségit is teszel valamiből, akkor az idő megoszlása nem a legjobb: van majdnem egy hónapod az emelt szóbelire tanulni, és alig egy vagy két heted az összes középszintűre. A taktikusok egyszerre tanulnak mindkettőre, ám ez nem feltétlenül jó módszer. Az agyunk úgy van felépítve, hogy könnyebb legyen elraktároznia az információkat, amelyek összefüggnek. Tehát ha egyszerre egy tantárgyra tanulunk, akkor sokkal több mindent meg tudunk jegyezni, mint akkor, ha egyszerre többre is készülünk. Ezért bármilyen nehéz is, próbáld megállni, hogy nem ömlesztve, hanem rendszer szerint tanulj. Az agyad egy idő után hozzá fog szokni a rendszerhez.

A tanulás sokkal egyszerűbb olyankor, amikor a saját módszereid szerint csinálod. Csinálj belőle kvízjátékot, írj tanulókártyákat, mondd fel a macskádnak vagy egy barátnődnek a tételeket! A lényeg, hogy ne ülj napi 8 órát az íróasztalnál azzal próbálkozva, hogy szóról szóra bemagold a kidolgozott tételedet. Ha a lényegre koncentrálsz, és kicsit feldobod a tanulást, akkor sokkal könnyebben szánod rá az időt.
Ha lámpalázas vagy, tükör előtt vagy diktafonnal gyakorold a szöveget, és próbálj arra figyelni, hogy ne ijesszen meg az sem, ha tévesztesz. Az érettségi bizottság a lehető legjobb indulattal fog feléd fordulni, de ehhez neked is a lehető legtöbbet kell kihoznod magadból. Ha mindent becsülettel megtanulsz, a válaszok úgyis jönni fognak. Töltsd tehát okosan ezt az egy hónapot, de semmiképp ne görcsölj rá!
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.