Menü

Az öregedés – 2. rész

Az előző részben általánosan volt szó az öregedés folyamatáról. Most, egy kicsit, az okokat részletezzük a teljesség igénye nélkül, hiszen a szervezet rengeteg folyamata érinti az öregedést és többet még ma is csak kutatnak, hogy milyen módon.

Az egyik ok az oxidatív stressz lehet. Ez azt jelenti, hogy a szervezet oxidációs folyamatainak egyensúlya elbillen, az antioxidánsok nem tudják ellensúlyozni a folyamatot és szabad gyökök keletkeznek. Ezek a felelősek a legerősebb degeneratív folyamatokért a sejtekben. Károsíthatják a DNS-t, ami sejthalálhoz vezethet. Mint ahogy már korábban írtam, itt is a környezeti tényezők tehetők felelőssé, például a nem megfelelő táplálkozás (túl sok zsíros étel, túl sok cukor és telítetlen zsírsav), élvezeti szerek, túlzásba vitt napozás, stb.

Egy kevésbé megfogható és egzakt faktor lehet a mentális sokk. Több betegség esetében is hangsúlyozzák a mentális stresszt, mint kiváltó okot. Még az alacsony születési súly hátterében álló okok között is, szerepel a stressz. A legtöbbször az anyagi helyzet felelős a mentális stresszért, legyen szó akár: nagy gazdagságról, vagy nagy szegénységről.

A következő tényezők a hormonok, vagyis összességében a neuroendokrin rendszer. Az itt található belső elválasztású mirigyek a megtermelt hormonokat a véráramba juttatják, ami ezen keresztül eljut a különböző szervek szöveteihez és ott fejtik ki hatásukat. Szabályozhatnak sejtszintű anyagcserét, növekedést, szaporodást, de akár immunfolyamatokat is. Régebben úgy gondolták, hogy a hormonok felelősek az öregedésért, pontosabban az ivarmirigyek működése függhet össze a folyamattal. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, azonban a hormonoknak valóban van szerepe az öregedés felgyorsításában, illetve lelassításában.

Először az 1960-as években kezdték el a neuroendokrin rendszer és az öregedés kapcsolatát vizsgálni.Egy állatokon végzett kísérletben jöttek rá arra, hogy a kalóriamegvonás megzavarja az öregedés folyamatait. Ha minden szükséges tápanyagot tartalmazó, de alacsony kalóriaértékű étrenden tartották a kísérleti állatokat, akkor azok élettartama a szokásos táplálékon nevelt állatokéhoz képest, akár meg is kettőződhetett.

/Szerző: Balogh Emese/

Befőzésből magok – ki ne dobd

Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.

Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?

A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.

Friss ízek az ablakpárkányról

A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.

Ehető gyomnövények

A gyomnövények többségére gyakran bosszantó betolakodóként tekintünk, pedig számos fajuk értékes tápanyagforrás és sokoldalúan felhasználható a konyhában. Az ehető vadnövények újrafelfedezése nemcsak az egészséges táplálkozást, hanem a fenntarthatóbb életmódot is támogatja.

Gombelem a gyermek kezében: néhány perc alatt életveszélyessé válhat

A kisgyermekes családok mindennapjaiban számtalan veszélyforrás rejtőzik, amelyek közül sok első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ilyen a gombelem is, amely számos háztartási eszközben megtalálható: távirányítókban, mérlegekben, játékokban, hallókészülékekben, órákban vagy éppen elektronikus kulcsokban. Mérete miatt könnyen felkelti a kisgyermekek érdeklődését, lenyelése azonban súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat.