Menü

Az öregedés – 2. rész

Az előző részben általánosan volt szó az öregedés folyamatáról. Most, egy kicsit, az okokat részletezzük a teljesség igénye nélkül, hiszen a szervezet rengeteg folyamata érinti az öregedést és többet még ma is csak kutatnak, hogy milyen módon.

Az egyik ok az oxidatív stressz lehet. Ez azt jelenti, hogy a szervezet oxidációs folyamatainak egyensúlya elbillen, az antioxidánsok nem tudják ellensúlyozni a folyamatot és szabad gyökök keletkeznek. Ezek a felelősek a legerősebb degeneratív folyamatokért a sejtekben. Károsíthatják a DNS-t, ami sejthalálhoz vezethet. Mint ahogy már korábban írtam, itt is a környezeti tényezők tehetők felelőssé, például a nem megfelelő táplálkozás (túl sok zsíros étel, túl sok cukor és telítetlen zsírsav), élvezeti szerek, túlzásba vitt napozás, stb.

Egy kevésbé megfogható és egzakt faktor lehet a mentális sokk. Több betegség esetében is hangsúlyozzák a mentális stresszt, mint kiváltó okot. Még az alacsony születési súly hátterében álló okok között is, szerepel a stressz. A legtöbbször az anyagi helyzet felelős a mentális stresszért, legyen szó akár: nagy gazdagságról, vagy nagy szegénységről.

A következő tényezők a hormonok, vagyis összességében a neuroendokrin rendszer. Az itt található belső elválasztású mirigyek a megtermelt hormonokat a véráramba juttatják, ami ezen keresztül eljut a különböző szervek szöveteihez és ott fejtik ki hatásukat. Szabályozhatnak sejtszintű anyagcserét, növekedést, szaporodást, de akár immunfolyamatokat is. Régebben úgy gondolták, hogy a hormonok felelősek az öregedésért, pontosabban az ivarmirigyek működése függhet össze a folyamattal. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, azonban a hormonoknak valóban van szerepe az öregedés felgyorsításában, illetve lelassításában.

Először az 1960-as években kezdték el a neuroendokrin rendszer és az öregedés kapcsolatát vizsgálni.Egy állatokon végzett kísérletben jöttek rá arra, hogy a kalóriamegvonás megzavarja az öregedés folyamatait. Ha minden szükséges tápanyagot tartalmazó, de alacsony kalóriaértékű étrenden tartották a kísérleti állatokat, akkor azok élettartama a szokásos táplálékon nevelt állatokéhoz képest, akár meg is kettőződhetett.

/Szerző: Balogh Emese/

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.

Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?

Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.

Amikor a csepp már elárul: mit tehet egy férfi a vizeletinkontinencia ellen?

A vizelettartási nehézség – azaz az inkontinencia – sokunk számára csak a nőket érintő problémaként él a köztudatban. Pedig férfiaknál is gyakori, és nemcsak fiziológiai, hanem lelki következményekkel is járhat. A jól ismert egészségportálok szerint a helyzet korántsem olyan ritka: a férfiak negyede ötven év felett akár alkalmanként is tapasztalhatja a vizeletszivárgást. Mi állhat a háttérben?

Sport és fogpótlás – miért számít a rágás ereje a teljesítményben?

Az aktív életmód alapja a tudatos táplálkozás. Sokan gondolják, hogy ez kizárólag a bevitt fehérje- és vitaminszinten múlik, pedig legalább ilyen fontos a rágás minősége. Ha hiányzik néhány fog, egyre több ételféleségtől kényszerülünk megválni, így beszűkül az étrendünk, és kevesebb hasznos tápanyaghoz jut a szervezet. Hosszú távon ez az energiaszintünkre, a teljesítményünkre és a közérzetünkre is rányomja a bélyegét. A modern fogpótlások azonban segítenek visszaadni a táplálkozás és a mozgás szabadságát.