Menü

Az öregedés – 2. rész

Az előző részben általánosan volt szó az öregedés folyamatáról. Most, egy kicsit, az okokat részletezzük a teljesség igénye nélkül, hiszen a szervezet rengeteg folyamata érinti az öregedést és többet még ma is csak kutatnak, hogy milyen módon.

Az egyik ok az oxidatív stressz lehet. Ez azt jelenti, hogy a szervezet oxidációs folyamatainak egyensúlya elbillen, az antioxidánsok nem tudják ellensúlyozni a folyamatot és szabad gyökök keletkeznek. Ezek a felelősek a legerősebb degeneratív folyamatokért a sejtekben. Károsíthatják a DNS-t, ami sejthalálhoz vezethet. Mint ahogy már korábban írtam, itt is a környezeti tényezők tehetők felelőssé, például a nem megfelelő táplálkozás (túl sok zsíros étel, túl sok cukor és telítetlen zsírsav), élvezeti szerek, túlzásba vitt napozás, stb.

Egy kevésbé megfogható és egzakt faktor lehet a mentális sokk. Több betegség esetében is hangsúlyozzák a mentális stresszt, mint kiváltó okot. Még az alacsony születési súly hátterében álló okok között is, szerepel a stressz. A legtöbbször az anyagi helyzet felelős a mentális stresszért, legyen szó akár: nagy gazdagságról, vagy nagy szegénységről.

A következő tényezők a hormonok, vagyis összességében a neuroendokrin rendszer. Az itt található belső elválasztású mirigyek a megtermelt hormonokat a véráramba juttatják, ami ezen keresztül eljut a különböző szervek szöveteihez és ott fejtik ki hatásukat. Szabályozhatnak sejtszintű anyagcserét, növekedést, szaporodást, de akár immunfolyamatokat is. Régebben úgy gondolták, hogy a hormonok felelősek az öregedésért, pontosabban az ivarmirigyek működése függhet össze a folyamattal. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, azonban a hormonoknak valóban van szerepe az öregedés felgyorsításában, illetve lelassításában.

Először az 1960-as években kezdték el a neuroendokrin rendszer és az öregedés kapcsolatát vizsgálni.Egy állatokon végzett kísérletben jöttek rá arra, hogy a kalóriamegvonás megzavarja az öregedés folyamatait. Ha minden szükséges tápanyagot tartalmazó, de alacsony kalóriaértékű étrenden tartották a kísérleti állatokat, akkor azok élettartama a szokásos táplálékon nevelt állatokéhoz képest, akár meg is kettőződhetett.

/Szerző: Balogh Emese/

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.