Miért félünk az orvostól?
- Dátum: 2018.06.28., 21:38
- Varga Ágnes Kata
- betegség, büszkeség, egészség, egészségügy, félelem, fertőzés, fóbia, orvos, pszichológia, rendelő, szövődmény, szűrővizsgálat, vérvétel
Sűrű viccek tárgyát képezi az a hozzáállás, amely szerint, ha a magyar ember orvoshoz megy, ott már nagy baj lehet. Ha nem is általánosságban, de sok emberre igaz ez. De mi annak az oka, hogy nem járunk szűrővizsgálatokra, vérvételre, nem megyünk el évente ellenőrzésekre, és mindig van egy házi gyógymód, ami előnyt élvez az orvossal és az általa felírt gyógyszerekkel szemben?
Sokan azért tartózkodnak az orvosi vizsgálatoktól, mert úgy gondolják, nekik semmi komoly bajuk nem lehet. Persze egy bizonyos fokig az optimizmus és a pozitív gondolkodás fontos és hasznos, viszont senki sem érezheti magát sebezhetetlennek, mert általában ilyen helyzetekből adódnak a legnagyobb meglepetések. Az elővigyázatosság még sohasem okozott igazán nagy kárt.

A büszkeséget is érdemes néha félretenni. A „Nekem ne mondja meg egy idegen, hogy mi a bajom!”-hozzáállás nem hasznos. Vannak az életnek olyan területei, mint például az egészségünk, amiben jó kikérni szakember véleményét. És nem lehet minden betegségre ráfogni, hogy a múlt heti meghűlés hatása, vagy az időjárás miatt van. Az orvosok nem maguknak dolgoznak, ezért amit mondanak, az bizonyosan a mi hasznunkat szolgálja.
Az egészségügybe vetett általános bizalmatlanság is egy ok lehet. Az emberek egy bizonyos része jobban fél, hogy elkap az orvosi rendelőben vagy a kórházban egy fertőzést, mint attól, hogy a betegség elhanyagolásának következményei lesznek. Ez pedig gyakran oda vezet, hogy egyáltalán el sem mennek, még akkor sem, ha úgy érzi, muszáj lenne. Ugyanis minden betegség sokkal rosszabb, ha még tetézik egy vírussal, amit a rendelőben kapnak el. Ez egy idő után komoly fóbiává is válhat, ezért érdemes figyelni rá és elfojtani még azelőtt, hogy gondot okozna.
Persze vannak olyanok, akik tényleg magától az orvostól félnek, és az is előfordul, hogy valaki attól tart, hogy kiderül, valami komolyabb betegsége van. Ám mindezek a problémák egy kis hozzáállás-változtatással enyhülni tudnak, és nem fognak akadályt jelenteni. Ha pedig valaki túlságosan fél az orvostól, annak is egy szakembert érdemes felkeresnie tanácsért.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.