Miért félünk az orvostól?
- Dátum: 2018.06.28., 21:38
- Varga Ágnes Kata
- betegség, büszkeség, egészség, egészségügy, félelem, fertőzés, fóbia, orvos, pszichológia, rendelő, szövődmény, szűrővizsgálat, vérvétel
Sűrű viccek tárgyát képezi az a hozzáállás, amely szerint, ha a magyar ember orvoshoz megy, ott már nagy baj lehet. Ha nem is általánosságban, de sok emberre igaz ez. De mi annak az oka, hogy nem járunk szűrővizsgálatokra, vérvételre, nem megyünk el évente ellenőrzésekre, és mindig van egy házi gyógymód, ami előnyt élvez az orvossal és az általa felírt gyógyszerekkel szemben?
Sokan azért tartózkodnak az orvosi vizsgálatoktól, mert úgy gondolják, nekik semmi komoly bajuk nem lehet. Persze egy bizonyos fokig az optimizmus és a pozitív gondolkodás fontos és hasznos, viszont senki sem érezheti magát sebezhetetlennek, mert általában ilyen helyzetekből adódnak a legnagyobb meglepetések. Az elővigyázatosság még sohasem okozott igazán nagy kárt.

A büszkeséget is érdemes néha félretenni. A „Nekem ne mondja meg egy idegen, hogy mi a bajom!”-hozzáállás nem hasznos. Vannak az életnek olyan területei, mint például az egészségünk, amiben jó kikérni szakember véleményét. És nem lehet minden betegségre ráfogni, hogy a múlt heti meghűlés hatása, vagy az időjárás miatt van. Az orvosok nem maguknak dolgoznak, ezért amit mondanak, az bizonyosan a mi hasznunkat szolgálja.
Az egészségügybe vetett általános bizalmatlanság is egy ok lehet. Az emberek egy bizonyos része jobban fél, hogy elkap az orvosi rendelőben vagy a kórházban egy fertőzést, mint attól, hogy a betegség elhanyagolásának következményei lesznek. Ez pedig gyakran oda vezet, hogy egyáltalán el sem mennek, még akkor sem, ha úgy érzi, muszáj lenne. Ugyanis minden betegség sokkal rosszabb, ha még tetézik egy vírussal, amit a rendelőben kapnak el. Ez egy idő után komoly fóbiává is válhat, ezért érdemes figyelni rá és elfojtani még azelőtt, hogy gondot okozna.
Persze vannak olyanok, akik tényleg magától az orvostól félnek, és az is előfordul, hogy valaki attól tart, hogy kiderül, valami komolyabb betegsége van. Ám mindezek a problémák egy kis hozzáállás-változtatással enyhülni tudnak, és nem fognak akadályt jelenteni. Ha pedig valaki túlságosan fél az orvostól, annak is egy szakembert érdemes felkeresnie tanácsért.
Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved
Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.
Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei
Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?
Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.
Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?
A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.