Miért félünk az orvostól?
- Dátum: 2018.06.28., 21:38
- Varga Ágnes Kata
- betegség, büszkeség, egészség, egészségügy, félelem, fertőzés, fóbia, orvos, pszichológia, rendelő, szövődmény, szűrővizsgálat, vérvétel
Sűrű viccek tárgyát képezi az a hozzáállás, amely szerint, ha a magyar ember orvoshoz megy, ott már nagy baj lehet. Ha nem is általánosságban, de sok emberre igaz ez. De mi annak az oka, hogy nem járunk szűrővizsgálatokra, vérvételre, nem megyünk el évente ellenőrzésekre, és mindig van egy házi gyógymód, ami előnyt élvez az orvossal és az általa felírt gyógyszerekkel szemben?
Sokan azért tartózkodnak az orvosi vizsgálatoktól, mert úgy gondolják, nekik semmi komoly bajuk nem lehet. Persze egy bizonyos fokig az optimizmus és a pozitív gondolkodás fontos és hasznos, viszont senki sem érezheti magát sebezhetetlennek, mert általában ilyen helyzetekből adódnak a legnagyobb meglepetések. Az elővigyázatosság még sohasem okozott igazán nagy kárt.
A büszkeséget is érdemes néha félretenni. A „Nekem ne mondja meg egy idegen, hogy mi a bajom!”-hozzáállás nem hasznos. Vannak az életnek olyan területei, mint például az egészségünk, amiben jó kikérni szakember véleményét. És nem lehet minden betegségre ráfogni, hogy a múlt heti meghűlés hatása, vagy az időjárás miatt van. Az orvosok nem maguknak dolgoznak, ezért amit mondanak, az bizonyosan a mi hasznunkat szolgálja.
Az egészségügybe vetett általános bizalmatlanság is egy ok lehet. Az emberek egy bizonyos része jobban fél, hogy elkap az orvosi rendelőben vagy a kórházban egy fertőzést, mint attól, hogy a betegség elhanyagolásának következményei lesznek. Ez pedig gyakran oda vezet, hogy egyáltalán el sem mennek, még akkor sem, ha úgy érzi, muszáj lenne. Ugyanis minden betegség sokkal rosszabb, ha még tetézik egy vírussal, amit a rendelőben kapnak el. Ez egy idő után komoly fóbiává is válhat, ezért érdemes figyelni rá és elfojtani még azelőtt, hogy gondot okozna.
Persze vannak olyanok, akik tényleg magától az orvostól félnek, és az is előfordul, hogy valaki attól tart, hogy kiderül, valami komolyabb betegsége van. Ám mindezek a problémák egy kis hozzáállás-változtatással enyhülni tudnak, és nem fognak akadályt jelenteni. Ha pedig valaki túlságosan fél az orvostól, annak is egy szakembert érdemes felkeresnie tanácsért.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Illóolajok varázsa az arc- és hajápolásban

Az illóolajok évezredek óta fontos szerepet töltenek be a szépségápolásban, legyen szó bőr- vagy hajápolásról. Természetes összetevőik révén nemcsak kellemes illatot biztosítanak, hanem számos jótékony hatással bírnak a bőr és a haj egészségére is.
Csuklás, a makacs mozdulat, ami az őrületbe kerget

Ki ne ismerné azt a bizonyos „hükk” hangot, amit nem tudunk abbahagyni. Nézzük, mi is ez pontosan.
A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, különösen nem nőgyógyászati vizsgálatra. Sokan halogatják a rákszűrést, mert kellemetlennek, időigényesnek érzik, pedig valójában egy néhány perces, egyszerű eljárásról van szó, amely életet menthet.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.