Menü

A szoláriumról

A szoláriumok hívei és ellenzői is népes tábort tudhatnak maguk mögött. A szolárium-használók egyik legnyomósabb érve a vitaminbevitel, amely egyes bioszoláriumokban igen magas. A másik, amivel védekeznek, hogy a napon ők csak leégnek, míg a szoláriumban irányítottan kapott UV-sugárzás segíti a pigment sejtek általi barnulást, így a bőrfelület nem piros lesz, hanem barna. A kettő közti különbség pedig egészségügyi szempontból is jelentős. De mi az igazság? Valóban megéri ez a kockázatot?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindkét tábornak igaza van, részben. Egy 10 perces szoláriumozás során pont annyi vitaminhoz jutunk hozzá, mintha napsütésben több órát sétálgatnánk. Ezek a vitaminok, különösképp a D-vitamin pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében rendkívül fontos. Napjainkban még a szívbetegségekben hal meg a legtöbb ember, ám az onkológusok szerint a rákos megbetegedések számának ilyen mértékű növekedése mellett ez nem marad így sokáig.

A bőrgyógyász-onkológusok véleménye az, hogy generációnként, sőt, akár 15-20 évenként duplázódik a bőrrákkal diagnosztizált betegek száma. A bőrrák áldozatainak nagy részénél melanómás bőrrák fordult elő, ami rendkívül agresszív, és a gyógyulási esélye csupán 80% körül van.

A szolárium használata, nem megfelelő mértékű óvatosság mellett, pont a visszájára fordulhat. Ha nagyobb eséllyel el is kerüljük a szívbetegségeket, a hatása felér egy órával a tűző napon, naptej nélkül. A naptej ugyanis óvja a bőrünket az UV sugárzás elleni védekezés során kialakult bőrelváltozásoktól azzal, hogy egy védőréteget képez a bőrön. Ám ha szoláriumba megyünk, legtöbbször a sugárzás elég közelről, mindenféle védelem nélkül éri tartósan a testünket. Ez persze nem mindenkinél vezet végül bőrrákhoz, de a kockázatát nagyban növeli. Bár a szoláriumok csöveit úgy tervezik, hogy a károsító hatású anyagból minél kevesebbet, míg a jótékonyból minél többet bocsásson ki, a kockázat ugyanúgy fennáll.

Ezért, aki gyakran jár szoláriumba, esetleg még napozik is mellette, annak mindenképpen érdemes félévente bőrgyógyászati ellenőrzésre elmennie. Ugyanis az időben felismert melanóma ellen még lehet küzdeni, de az áttétek ellen már nincs mit tenni.

Természetesen a szabványok azért vannak, hogy minél biztonságosabbá tegyék ezt a tevékenységet. Megfelelő keretek között, nem túl nagy gyakorisággal, rendszeres ellenőrzés mellett azonban még nem kell elkönyvelnünk a szoláriumot egy káros dolognak. Hiszen mindennek van kára, kockázata, de valamennyi haszna is, ez itt sincs másképp. Ha ritkán napozol, és az egészséges szívműködésedhez szükséges vitaminokhoz ilyen módon szeretnél hozzájutni, akkor megfelelő óvatosság és odafigyelés mellett nyugodtabban járhatsz el a szoláriumba.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.