Menü

A szoláriumról

A szoláriumok hívei és ellenzői is népes tábort tudhatnak maguk mögött. A szolárium-használók egyik legnyomósabb érve a vitaminbevitel, amely egyes bioszoláriumokban igen magas. A másik, amivel védekeznek, hogy a napon ők csak leégnek, míg a szoláriumban irányítottan kapott UV-sugárzás segíti a pigment sejtek általi barnulást, így a bőrfelület nem piros lesz, hanem barna. A kettő közti különbség pedig egészségügyi szempontból is jelentős. De mi az igazság? Valóban megéri ez a kockázatot?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindkét tábornak igaza van, részben. Egy 10 perces szoláriumozás során pont annyi vitaminhoz jutunk hozzá, mintha napsütésben több órát sétálgatnánk. Ezek a vitaminok, különösképp a D-vitamin pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében rendkívül fontos. Napjainkban még a szívbetegségekben hal meg a legtöbb ember, ám az onkológusok szerint a rákos megbetegedések számának ilyen mértékű növekedése mellett ez nem marad így sokáig.

A bőrgyógyász-onkológusok véleménye az, hogy generációnként, sőt, akár 15-20 évenként duplázódik a bőrrákkal diagnosztizált betegek száma. A bőrrák áldozatainak nagy részénél melanómás bőrrák fordult elő, ami rendkívül agresszív, és a gyógyulási esélye csupán 80% körül van.

A szolárium használata, nem megfelelő mértékű óvatosság mellett, pont a visszájára fordulhat. Ha nagyobb eséllyel el is kerüljük a szívbetegségeket, a hatása felér egy órával a tűző napon, naptej nélkül. A naptej ugyanis óvja a bőrünket az UV sugárzás elleni védekezés során kialakult bőrelváltozásoktól azzal, hogy egy védőréteget képez a bőrön. Ám ha szoláriumba megyünk, legtöbbször a sugárzás elég közelről, mindenféle védelem nélkül éri tartósan a testünket. Ez persze nem mindenkinél vezet végül bőrrákhoz, de a kockázatát nagyban növeli. Bár a szoláriumok csöveit úgy tervezik, hogy a károsító hatású anyagból minél kevesebbet, míg a jótékonyból minél többet bocsásson ki, a kockázat ugyanúgy fennáll.

Ezért, aki gyakran jár szoláriumba, esetleg még napozik is mellette, annak mindenképpen érdemes félévente bőrgyógyászati ellenőrzésre elmennie. Ugyanis az időben felismert melanóma ellen még lehet küzdeni, de az áttétek ellen már nincs mit tenni.

Természetesen a szabványok azért vannak, hogy minél biztonságosabbá tegyék ezt a tevékenységet. Megfelelő keretek között, nem túl nagy gyakorisággal, rendszeres ellenőrzés mellett azonban még nem kell elkönyvelnünk a szoláriumot egy káros dolognak. Hiszen mindennek van kára, kockázata, de valamennyi haszna is, ez itt sincs másképp. Ha ritkán napozol, és az egészséges szívműködésedhez szükséges vitaminokhoz ilyen módon szeretnél hozzájutni, akkor megfelelő óvatosság és odafigyelés mellett nyugodtabban járhatsz el a szoláriumba.

Téli madáretetés szabályai – így segíthetünk a madaraknak biztonságosan

A tél beköszöntével a természet megváltozik, az élelemforrások pedig egyre szűkösebbé válnak a madarak számára. Ilyenkor sokan szeretnénk segíteni a kertünk, erkélyünk környékén élő kis szárnyasokat, de fontos tudni: a madáretetés felelősséggel jár.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

A legjobb természetes édesítők

A cukorfogyasztás csökkentése manapság egyre többek számára válik a tudatos életmódváltás részévé. Az egészségtudatos emberek nem szeretnének lemondani az édes ízekről, ugyanakkor keresik azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak finomak, de a szervezetükre is kedvező hatással vannak. A természetes édesítők pont ezt kínálják: finom alternatívát a hagyományos kristálycukor helyett, hozzáadott értékekkel.

A szemszárazság kialakulása, tünetei és kezelése

A vörös és viszkető szem ma már nem csupán az idősebb korosztály problémája. Egyre több fiatal is szenved tőle, különösen azok, akik napjuk túlnyomó többségét képernyő előtt töltik. A modern életvitel, a mesterséges fények és a légkondicionált környezet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy látószervünk természetes védelmi rendszere – a könnyfilm – felboruljon.