A szoláriumról
- Dátum: 2018.07.05., 21:22
- áttét, barna, bőr, bőrápolás, bőrgyógyász, egészség, ellenőrzés, elváltozás, kockázat, megbetegedés, megelőzés, melanóma, onkológus, rák, sugárzás, szívbetegség, szolárium, vitamin
A szoláriumok hívei és ellenzői is népes tábort tudhatnak maguk mögött. A szolárium-használók egyik legnyomósabb érve a vitaminbevitel, amely egyes bioszoláriumokban igen magas. A másik, amivel védekeznek, hogy a napon ők csak leégnek, míg a szoláriumban irányítottan kapott UV-sugárzás segíti a pigment sejtek általi barnulást, így a bőrfelület nem piros lesz, hanem barna. A kettő közti különbség pedig egészségügyi szempontból is jelentős. De mi az igazság? Valóban megéri ez a kockázatot?
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindkét tábornak igaza van, részben. Egy 10 perces szoláriumozás során pont annyi vitaminhoz jutunk hozzá, mintha napsütésben több órát sétálgatnánk. Ezek a vitaminok, különösképp a D-vitamin pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében rendkívül fontos. Napjainkban még a szívbetegségekben hal meg a legtöbb ember, ám az onkológusok szerint a rákos megbetegedések számának ilyen mértékű növekedése mellett ez nem marad így sokáig.

A bőrgyógyász-onkológusok véleménye az, hogy generációnként, sőt, akár 15-20 évenként duplázódik a bőrrákkal diagnosztizált betegek száma. A bőrrák áldozatainak nagy részénél melanómás bőrrák fordult elő, ami rendkívül agresszív, és a gyógyulási esélye csupán 80% körül van.
A szolárium használata, nem megfelelő mértékű óvatosság mellett, pont a visszájára fordulhat. Ha nagyobb eséllyel el is kerüljük a szívbetegségeket, a hatása felér egy órával a tűző napon, naptej nélkül. A naptej ugyanis óvja a bőrünket az UV sugárzás elleni védekezés során kialakult bőrelváltozásoktól azzal, hogy egy védőréteget képez a bőrön. Ám ha szoláriumba megyünk, legtöbbször a sugárzás elég közelről, mindenféle védelem nélkül éri tartósan a testünket. Ez persze nem mindenkinél vezet végül bőrrákhoz, de a kockázatát nagyban növeli. Bár a szoláriumok csöveit úgy tervezik, hogy a károsító hatású anyagból minél kevesebbet, míg a jótékonyból minél többet bocsásson ki, a kockázat ugyanúgy fennáll.
Ezért, aki gyakran jár szoláriumba, esetleg még napozik is mellette, annak mindenképpen érdemes félévente bőrgyógyászati ellenőrzésre elmennie. Ugyanis az időben felismert melanóma ellen még lehet küzdeni, de az áttétek ellen már nincs mit tenni.
Természetesen a szabványok azért vannak, hogy minél biztonságosabbá tegyék ezt a tevékenységet. Megfelelő keretek között, nem túl nagy gyakorisággal, rendszeres ellenőrzés mellett azonban még nem kell elkönyvelnünk a szoláriumot egy káros dolognak. Hiszen mindennek van kára, kockázata, de valamennyi haszna is, ez itt sincs másképp. Ha ritkán napozol, és az egészséges szívműködésedhez szükséges vitaminokhoz ilyen módon szeretnél hozzájutni, akkor megfelelő óvatosság és odafigyelés mellett nyugodtabban járhatsz el a szoláriumba.
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?
A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.