Észak nem felejt
- Dátum: 2018.07.08., 19:55
- Vass Attila
- antropógia, chti, család, Dany Boon, film, filmajánló, francia, komédia, önéletrajzi, szóvicc, tájszólás
Nord-Pas-De-Calais kemény hely. Franciaország méltán nem ismert része. Hideg van és mindenki egy sajátos helyi dialektusban karattyol, érthetetlenül. Dany Boon, közismert francia komikus szülőföldje ez a táj, a maga sajátos humorával és bájával.
Az erősen önéletrajzi Vissza a gyökerekhez a párizsi karrierista és a vidéki suttyó családja közti ellentétet hivatott bemutatni. A főszereplő, forgatókönyvíró, rendező Boon, ezúttal nem fogja vissza magát. Szóviccek özönével árasztották el a vásznat. Azonban, a várt siker elmaradt. Igaz, a bő ötmiliós francia nézőszám szép teljesítmény, de az előzményfilmje (Bienvenue chez les ch’tis) több húsz (!) milliós eladott jegyszámát nem tudta hozni. A várakozás igen nagy volt, a téma roppant érdekes. A színészek tökéletesen beszélnek, csak sajnos a sztori átélhetősége nem a legjobb.
Sok helyen, szabályosan, (franciául is) feliratozni kéne a filmet, a tájszavak miatt. Aki teheti, feltétlenül eredeti nyelven nézze meg, adják is pár moziban így. Sokkal jobban kijönnek a szóviccek és a hangulat. Habár, a magyar nyelvű előzetes ígéretes, de nem tud olyan szóbeli disszonanciát visszaadni, mint az eredeti. Amúgy is, mindenkinek van ciki a családjában ,vagy épp távol kezdet új életet. Aki járt már a galloknál tudja, mennyire érzékenyek arra, ha nem értenek egy számukra idegen nyelvet. Ez a hatás itt elidegenítőleg hat, és jócskán tépázza a francia egót is. Egy szóval nagyon vicces, csak túl van tolva a chti beszéd és a rendes diskurzusok aránya.
A mellékszereplők közül, azért jó páran odateszik magukat. Visítva lehet, például az egykori csetlő-botló „magas szőkén” Pierre Richardon derülni. Remek -a film utáni megszokott- bakiparádé is. A mű egységes, pozitív nagyon franciás végkifejlettel. Kicsit trükkösen inkább a chti közösségnek szól sem, mint a Boon kiváló helyzetkomikusi vénájáról. Azonban, a főhős balesete utáni amnéziás alakítása, már-már a híres komikus elődöket kísérti. A viccet félretéve, ha egy intelligens komédiára vágyunk, amely különleges bepillantást ad egy nálunk ismeretlen közösség életébe, bátran tegyünk egy próbát.
/Szerző: Vass Attila/
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
A fogathajtó versenyek varázsa ma is töretlen
A lovas hagyományok Magyarország kulturális örökségének meghatározó részét képezik, és szerencsére napjainkban sem merülnek feledésbe. Ezt bizonyítják a különböző lovas rendezvények, amelyek minden évben családok százait, sőt ezreit csábítják a pályák mellé.
Feng Shui és a színek: ezért érdemes óvatosan bánni a pirossal az otthonodban
Amikor otthonunk berendezéséről döntünk, legtöbbször az ízlésünk, a divat vagy a praktikusság vezérel bennünket. A falak színe, a bútorok stílusa és a dekorációk kiválasztása azonban egy ősi kínai szemlélet szerint ennél sokkal többről is szól.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.