Menü

Merre induljunk?

Nagyon sokszor utazom Makóról Tótkomlós felé. A göröngyös és nem éppen jó aszfaltnak nevezhető úton, már többször szemezgettem azzal a táblával, melyre nagy sárga betűkkel van felfestve, hogy „műemlék”. Többször próbáltam szemügyre venni, hogy mi is lehet az, viszont olyannyira fák takarják, hogy csak egy harangos torony kandikál ki a lombok felett. Így az útról és a kocsiból, mindig csak gyanítottam, hogy valami templomféleséget rejtenek a fák.

Viszont elérkezett a pillanat, mikor a párommal elhatároztuk, hogy csak megnézzük magunknak azt a műemléket. Na, de kezdjük az elején. Tótkomlóstól ,mintegy 10km-re található a Nagykopáncsi kápolna. Nyári időszakban az útról szemlélve csak a tornyát láthatjuk, mivel sűrű fás terület veszi körül. Nagyon könnyen megtalálható és megközelíthető, mivel hatalmas tábla jelzi, hogy az aszfaltos útról merre kell lekanyarodni.

Itt engedjenek meg egy megjegyzést: ha eső után szeretnék megnézni a kápolnát, akkor autóval parkoljanak a még kikövezett részre, és semmiképpen se induljanak el a sáros úton autóval a műemlék felé, mert ha nem is tűnik veszélyesnek, az autó nagyon könnyen elsüllyedhet a latyakos részeken. Gyalog 20 perc alatt kényelmesen elérhető, és ebbe még a fotózás is belefér. Emellett, olyan dolgokra is felfigyelhetnek, amire egyébként soha, és nem mellesleg az állatokat is óvhatják, hiszen a tócsákban békák bújnak meg, melyek egy gyorsan haladó autó elöl, nem tudnak elmenekülni. Nyulak, őzek, különféle énekes madarak, de akár gólyák is fogadják az idelátogatókat.

Története

A kápolna román stílusjegyeket tükröz, és története egészen a XI. századik nyúlik vissza. Ekkor Mező-Kopáncs település templomaként funkcionált, viszont a Tatárjárás ideje alatt leégett. Később gótikus stílusban építették újjá. A XX. századra csak a főhomlokzat és egy oldalhomlokzat maradt, amelyeket helyreállítottak. A kápolna körül, régi temetőre is bukkantak. 1919-ből származik az a kulcsfontoságú lelet, melyet két gazda szántás közben talált. Ez egy fazék volt, melyben körülbelül 400 darab ezüstpénzérmét találtak. A pénzérméket a két gazda elfelezte és egy ládikába rakva feledésbe merült a tanyavilágban. A pénzérméből 235 darab maradt meg, mely a legtöbb II. Géza korából származik, de van közöttük, II. István, III. Béla pénzérme ezek mellett,f riesachidínár is felelhető a pénzek között.

A templomrom feltárása során 88 sírt találtak, melyek ruházati kellékeket és ékszereket rejtettek. A legértékesebb leletnek minden bizonnyal a pártaövek szíjvége bizonyult, melyet egykor gyöngyberakás díszített és Szent Györgyöt ábrázolta a sárkánnyal. Ezek mellett még számtalan értékes leletet is feltártak a régészek, mint például gyűrűket, csatokat, fülesgombokat.

Leírások szerint a templom az 1500-as évek végén pusztulhatott el, viszont egy 1564-es feljegyzés szerint 14 ház roskadozott körülötte. 1596-ban a törökök felgyújtották, a haragját levették a toronyból. A templomot teljes egészében restaurálták a XX. században. 1997-ben ismét egy tűzeset következett be, majd helyreállították és ebben a formában tekinthető meg a mai napig. Most a tótkomlósi Római Katolikus Egyházközösség kezelésében van, és koránt sincs elfeledve. Erre mi is kellőképpen rácsodálkoztunk, hiszen látszik a helyen, hogy rendszeresen látogatják.

A műemlékbe sajnos nem tudtunk benézni, hiszen ez telefonos előre egyeztetéssel lehetséges, viszont a vaspántos ajtó kulcslyukán bekukucskálva megbizonyosodtunk arról, hogy belül is nagyon szép és rendben van tartva.

A környezet csodálatos, és remek alkalmat nyújt arra, hogy a nagyváros rohanó világából kiszakadjon az ember és rendezni tudja gondolatait. Meglepő volt számunkra, hogy a semmi közepén az aprócska kápolnát mennyire bevonják a városi életbe és nem hagyják az enyészetnek, hogy elpusztítsa.

/Szerző és képek: Kohajda Wentholin Loretta/

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Az erdő titkos kincse

A tavasz egyik legnépszerűbb vadon termő növénye a medvehagyma, amely friss, fokhagymára emlékeztető ízével és jótékony hatásaival egyre több konyhában kap helyet. Ez az erdőkben megjelenő zöld növény nemcsak ízletes, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Nem véletlen, hogy sokan a tavaszi megújulás egyik természetes szuperélelmiszereként tekintenek rá.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Miért hálálják meg a növények a tavaszi metszést?

A tavasz a kert egyik legfontosabb időszaka, amikor a fák és bokrok gondozása meghatározza az egész év fejlődését. A metszés segít eltávolítani a sérült ágakat, formát ad a növényeknek, és hozzájárul az egészséges növekedéshez. Egy jól időzített metszéssel a kert hosszú távon szebb és termékenyebb lehet.