Menü

Merre induljunk?

Nagyon sokszor utazom Makóról Tótkomlós felé. A göröngyös és nem éppen jó aszfaltnak nevezhető úton, már többször szemezgettem azzal a táblával, melyre nagy sárga betűkkel van felfestve, hogy „műemlék”. Többször próbáltam szemügyre venni, hogy mi is lehet az, viszont olyannyira fák takarják, hogy csak egy harangos torony kandikál ki a lombok felett. Így az útról és a kocsiból, mindig csak gyanítottam, hogy valami templomféleséget rejtenek a fák.

Viszont elérkezett a pillanat, mikor a párommal elhatároztuk, hogy csak megnézzük magunknak azt a műemléket. Na, de kezdjük az elején. Tótkomlóstól ,mintegy 10km-re található a Nagykopáncsi kápolna. Nyári időszakban az útról szemlélve csak a tornyát láthatjuk, mivel sűrű fás terület veszi körül. Nagyon könnyen megtalálható és megközelíthető, mivel hatalmas tábla jelzi, hogy az aszfaltos útról merre kell lekanyarodni.

Itt engedjenek meg egy megjegyzést: ha eső után szeretnék megnézni a kápolnát, akkor autóval parkoljanak a még kikövezett részre, és semmiképpen se induljanak el a sáros úton autóval a műemlék felé, mert ha nem is tűnik veszélyesnek, az autó nagyon könnyen elsüllyedhet a latyakos részeken. Gyalog 20 perc alatt kényelmesen elérhető, és ebbe még a fotózás is belefér. Emellett, olyan dolgokra is felfigyelhetnek, amire egyébként soha, és nem mellesleg az állatokat is óvhatják, hiszen a tócsákban békák bújnak meg, melyek egy gyorsan haladó autó elöl, nem tudnak elmenekülni. Nyulak, őzek, különféle énekes madarak, de akár gólyák is fogadják az idelátogatókat.

Története

A kápolna román stílusjegyeket tükröz, és története egészen a XI. századik nyúlik vissza. Ekkor Mező-Kopáncs település templomaként funkcionált, viszont a Tatárjárás ideje alatt leégett. Később gótikus stílusban építették újjá. A XX. századra csak a főhomlokzat és egy oldalhomlokzat maradt, amelyeket helyreállítottak. A kápolna körül, régi temetőre is bukkantak. 1919-ből származik az a kulcsfontoságú lelet, melyet két gazda szántás közben talált. Ez egy fazék volt, melyben körülbelül 400 darab ezüstpénzérmét találtak. A pénzérméket a két gazda elfelezte és egy ládikába rakva feledésbe merült a tanyavilágban. A pénzérméből 235 darab maradt meg, mely a legtöbb II. Géza korából származik, de van közöttük, II. István, III. Béla pénzérme ezek mellett,f riesachidínár is felelhető a pénzek között.

A templomrom feltárása során 88 sírt találtak, melyek ruházati kellékeket és ékszereket rejtettek. A legértékesebb leletnek minden bizonnyal a pártaövek szíjvége bizonyult, melyet egykor gyöngyberakás díszített és Szent Györgyöt ábrázolta a sárkánnyal. Ezek mellett még számtalan értékes leletet is feltártak a régészek, mint például gyűrűket, csatokat, fülesgombokat.

Leírások szerint a templom az 1500-as évek végén pusztulhatott el, viszont egy 1564-es feljegyzés szerint 14 ház roskadozott körülötte. 1596-ban a törökök felgyújtották, a haragját levették a toronyból. A templomot teljes egészében restaurálták a XX. században. 1997-ben ismét egy tűzeset következett be, majd helyreállították és ebben a formában tekinthető meg a mai napig. Most a tótkomlósi Római Katolikus Egyházközösség kezelésében van, és koránt sincs elfeledve. Erre mi is kellőképpen rácsodálkoztunk, hiszen látszik a helyen, hogy rendszeresen látogatják.

A műemlékbe sajnos nem tudtunk benézni, hiszen ez telefonos előre egyeztetéssel lehetséges, viszont a vaspántos ajtó kulcslyukán bekukucskálva megbizonyosodtunk arról, hogy belül is nagyon szép és rendben van tartva.

A környezet csodálatos, és remek alkalmat nyújt arra, hogy a nagyváros rohanó világából kiszakadjon az ember és rendezni tudja gondolatait. Meglepő volt számunkra, hogy a semmi közepén az aprócska kápolnát mennyire bevonják a városi életbe és nem hagyják az enyészetnek, hogy elpusztítsa.

/Szerző és képek: Kohajda Wentholin Loretta/

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Milyen betegségeket szedhetünk össze házi kedvenceinktől?

Több kutatás is bizonyítja és természetesen ezzel egyet is értek, hogy a háziállatok tartása jót tesz az egészségnek, az életmódunknak. Ha azonban nem figyelünk a higiéniára, akkor sajnos betegségeket is elkaphatunk a kis kedvenceinktől.

A Down-szindróma világnapja – avagy húzz felemás zoknit!

A Down-szindróma világnapját március 21-én tartják, az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet.

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.

A korán érkezett tavasz meghozta a kullancsokat

Az enyhe tél sajnos a vérszívóknak is kedvezett. A tavasz idén korábban köszöntött be és meghozta a kullancsokat. Mit tehetünk és hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen, illetve mi a megoldás, ha már megtörtént a baj?