Vallásosság, és ahogy látjuk
- Dátum: 2018.07.24., 22:41
- Varga Ágnes Kata
- egészség, elfogadás, ízlés, kétkedés, kifejezés, lélek, pszichológia, sztereotípia, tisztelet, vallás, vallásosság, vélemény
A vallás is egyfajta filozófia, amelyre az ember felépíti a gondolkodását. Ez meghatározza a véleményét a sarkalatos kérdésekben, és még az emberi kapcsolatok terén is motiválja. Mindegy, hogy az ember keresztény, mohamedán, buddhista, zsidó vagy ateista, gondol valamit az őt körülvevő világról, annak létrejöttéről és működéséről. Ha valaki tőlünk eltérő nézetet vall bármiben, már akkor is hajlamosak vagyunk lenézni őt érte, de ha ez a nézet tényleg gyökeresen más, még az ésszerűségét is kétségbe vonjuk.
Hogy mi okozza ezt a bizalmatlanságot egymás felé, azt a történelmünkben is kereshetjük. Ha kifejezetten a vallások iránti mély elköteleződés iránti antipátiát szeretnénk kutatni, a választ valószínűleg a másféle életvitel rejti. Sokan gondolják, hogy bármely vallást kövesse is buzgón az ember, az egyféle társaságba kényszeríti őt, monoton életstílust kell felvennie, ki kell zárnia az élet minden örömet adó lehetőségét és sanyargatnia kell magát addig, míg egyszer elég nem lesz. A szomorú ebben az, hogy a vallásos ember ugyanezt gondolja más vallásúakról. De akkor kinek van igaza?

Ha keresztény vagy, valóban prűd leszel? Ha mohamedán, akkor tényleg nőgyűlölő, ha zsidó, akkor fukar, ha buddhista, akkor meg a Dalai Láma? A sztereotípiákat miért hisszük el olyan könnyen? A válasz elég összetett: a saját nézetünkhöz való ragaszkodás abnormálissá teszi a szemünkben azok véleményét, akik a miénktől eltérőt vallanak. Ez nem csupán vallásokban, de zenei ízlésben, politikai beállítottságban, öltözködési stílusban is megmutatkozik. Az, hogy egy ateista hogyan lát egy keresztényt, egy keresztény egy buddhistát, egy buddhista egy zsidót, és ők mind egy ateistát, a bennük lévő toleranciától függ. Az, hogy a vallását hogyan fejezi ki és közvetíti, pedig az ő személyiségének egy darabját tükrözi. Tehát mielőtt kétkedéssel fogadunk valakit, aki vallásában másféle nézetet vall, mint mi, előbb gondoljuk át, hogy mi mit mutatunk akkor, ha elítéljük ez alapján.
Bármit is gondolj az életről, a világ teremtéséről, a szeretetről, és tedd ezt bármilyen okból, vallási meggyőződésből, mindig gondold át, hogy ezt hogyan tudod a lehető legkevésbé sértő módon közvetíteni mások felé. Tolerálj másokat, mert ez elindíthat egy folyamatot, amely során te is megérthetsz másokat, és téged is megérthetnek. Ne láss remetét és önsanyargató aszkétát mindenkiben, és ne is mutasd azt, hogy az vagy. És ha a jó dolgot látod és mutatod az életfilozófiádban, vallásodban, akkor talán könnyebbé teszed mások elfogadását is.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.