Menü

Egészségtelen-e a magyar konyha?

Anekdotákban mindig előjön, hogy a magyar konyha elengedhetetlen kellékei a zsír, a hagyma, a fűszerek és a pálinka, mindez, lehetőleg sok hússal. Ha ezt egy felesküdött reformer meghallja, elborzad, és megállapítja, milyen egészségtelenek lehetnek azok, akik nap, mint nap így étkeznek.

Erre válaszul természetesen előkerülnek a családi legendák dédapákról, akik szalonnával kísérték a sült kolbászt, és pálinka mellé ették a zsíros kenyeret reggelire, mégis száz évig éltek, és hogy folyamatosan fölé licitáljunk az előttünk szólóknak, olyan örökéletű rokonok kerülnek elő az emlékekből, akiknek a napi rutinja alapján 27 évet sem kellett volna élniük. De, persze a sok hús, a pálinka és a munka megtette hatását. Igazságot tenni természetesen nem lehet, de a szélsőségekben elmerülni semmiképp sem szabad.

A gulyáslevest épp úgy csinálhatjuk kevés zsírral, mint sokkal. És ez szinte mindenre igaz. Hogy a gulyásnál maradjunk, ha a hagymát kevesebb zsíron pirítod meg, és hagyod, hogy a húsból kifőjön a leve, ízletes ételt kapsz, ami ráadásul rendkívül jót is tesz. A levesben ugyanis rengeteg zöldség van, ami nemcsak az íze miatt fontos, hanem a hatása miatt is. Jó az emésztésnek, hamarabb érzed, hogy jóllaktál, a hús pedig gondoskodik a fehérjebevitelről. Ha nem szereted a marhahúst, elkészítheted sertésből, vagy egy diétásabb verzióját csirkéből.

A töltött káposzta sem hiányozhat a felsorolásból. És az a jó hír, hogy ennek is készítheted egy egészségesebb és ugyanúgy finom változatát. Sovány darált húsra lesz szükség hozzá, és sajnos ebből a változatból ki kell, hogy maradjon a füstölt szalonna, oldalas vagy csülök. Csak maga a fűszeres-rizses húsgombóc a káposztahasábban, gyenge (liszt nélküli) rántással, és már kész is. A töltött káposzta lényege megmarad, az íze így is fantasztikus, és mégsem mondhatja rá senki, hogy csupa zsír és egészségtelen. Ráadásul a savanyú káposztának rendkívül magas a C-vitamin tartalma, amelynek nagy része ugyan a főzés során elbomlik, de nem az egész, főleg ha kétszer káposztázzuk az ételt.

És ha heti egyszer egy jó magyaros ételt teszünk az asztalra, mellette pedig eleget mozgunk, változatosan étkezünk, akkor az a heti egy nem fog megártani, és sokkal jobbat teszünk vele, mintha mesterséges anyagokkal, ismeretlen eredetű ételekkel próbálkoznánk. Kis mértékben, megfelelő körülmények között, ha zsíros és fűszeres is a magyar konyha, nem lesz tőle nagyobb bajunk, mint más népek konyhájától. Ha pedig szeretjük a miénket, miért kéne leszoknunk róla?

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?