Menü

Egészségtelen-e a magyar konyha?

Anekdotákban mindig előjön, hogy a magyar konyha elengedhetetlen kellékei a zsír, a hagyma, a fűszerek és a pálinka, mindez, lehetőleg sok hússal. Ha ezt egy felesküdött reformer meghallja, elborzad, és megállapítja, milyen egészségtelenek lehetnek azok, akik nap, mint nap így étkeznek.

Erre válaszul természetesen előkerülnek a családi legendák dédapákról, akik szalonnával kísérték a sült kolbászt, és pálinka mellé ették a zsíros kenyeret reggelire, mégis száz évig éltek, és hogy folyamatosan fölé licitáljunk az előttünk szólóknak, olyan örökéletű rokonok kerülnek elő az emlékekből, akiknek a napi rutinja alapján 27 évet sem kellett volna élniük. De, persze a sok hús, a pálinka és a munka megtette hatását. Igazságot tenni természetesen nem lehet, de a szélsőségekben elmerülni semmiképp sem szabad.

A gulyáslevest épp úgy csinálhatjuk kevés zsírral, mint sokkal. És ez szinte mindenre igaz. Hogy a gulyásnál maradjunk, ha a hagymát kevesebb zsíron pirítod meg, és hagyod, hogy a húsból kifőjön a leve, ízletes ételt kapsz, ami ráadásul rendkívül jót is tesz. A levesben ugyanis rengeteg zöldség van, ami nemcsak az íze miatt fontos, hanem a hatása miatt is. Jó az emésztésnek, hamarabb érzed, hogy jóllaktál, a hús pedig gondoskodik a fehérjebevitelről. Ha nem szereted a marhahúst, elkészítheted sertésből, vagy egy diétásabb verzióját csirkéből.

A töltött káposzta sem hiányozhat a felsorolásból. És az a jó hír, hogy ennek is készítheted egy egészségesebb és ugyanúgy finom változatát. Sovány darált húsra lesz szükség hozzá, és sajnos ebből a változatból ki kell, hogy maradjon a füstölt szalonna, oldalas vagy csülök. Csak maga a fűszeres-rizses húsgombóc a káposztahasábban, gyenge (liszt nélküli) rántással, és már kész is. A töltött káposzta lényege megmarad, az íze így is fantasztikus, és mégsem mondhatja rá senki, hogy csupa zsír és egészségtelen. Ráadásul a savanyú káposztának rendkívül magas a C-vitamin tartalma, amelynek nagy része ugyan a főzés során elbomlik, de nem az egész, főleg ha kétszer káposztázzuk az ételt.

És ha heti egyszer egy jó magyaros ételt teszünk az asztalra, mellette pedig eleget mozgunk, változatosan étkezünk, akkor az a heti egy nem fog megártani, és sokkal jobbat teszünk vele, mintha mesterséges anyagokkal, ismeretlen eredetű ételekkel próbálkoznánk. Kis mértékben, megfelelő körülmények között, ha zsíros és fűszeres is a magyar konyha, nem lesz tőle nagyobb bajunk, mint más népek konyhájától. Ha pedig szeretjük a miénket, miért kéne leszoknunk róla?

Hogyan születnek az online trendek?

Egy tánc, egy vicces félmondat, egy videó vagy egy mém, és pár nap után az internet népe erről beszél. Azonban hogyan képes egy algoritmus vagy egy jól időzített közzététel alapjaiban felforgatni a popkultúrát? Valamint miért pont azokat a tartalmakat választjuk ki, amelyeket néhány hét eltelte után százezrek néznek meg?

„Pont jó” az élet: a megelégedettség csendes forradalma

A modern világ azt tanítja, hogy sohasem elég, ami van. Több pénz, drágább tárgyak és magasabb teljesítmény kell a hétköznapokban. Úgymond, ha nem hajtod folyamatosan magad, akkor szinte egyből lemaradsz. Csakhogy egyre többen érzik azt, hogy ebben az örökös küzdelemben elveszett a nyugalom és az a belső rend, ami a lelkünkből jön.

Étteremtől vagy appon keresztül: a rendelés dilemmái

A házhozszállítás ma már alapvető városi rutin – pár érintés a képernyőn, és egy órán belül ott a vacsora az ajtó előtt. Azonban nem mindig tesszük fel a kérdést, hogy honnan éri meg igazán rendelni. Közvetlenül a vendéglátótól vagy olyan platformokon keresztül, mint a Foodora és a Wolt? A döntés nemcsak pénztárca, hanem a szemlélet és a pillanatnyi vágy kérdése is.

Tetoválás hosszú távon: így marad szép és élénk a mintád

Napjainkban a tetoválás már nem számít különlegességnek: egyre több ember dönt úgy, hogy kisebb vagy akár nagyobb mintákkal díszíti testét. Bár hazánkban nincs mélyen gyökerező kulturális hagyománya, a tetoválás mára az önkifejezés egyik népszerű formájává vált.

A főnök a munkahelyi légkört meghatározza

A munkahelyi légkör és a dolgozók közérzete nagymértékben függ a vezető személyiségétől és vezetési stílusától. Egy jó főnök képes motiválni, támogatni és irányt mutatni, míg egy rossz főnök jelenléte romboló hatású lehet. A rossz vezetés nem csupán a hatékonyságot csökkenti, hanem hosszú távon súlyos lelki és testi problémákat is okozhat a munkavállalóknál.