Menü

Mi köze a káromkodásnak az egészséghez?

A káromkodás – amellett, hogy nem túl elegáns – nagy hatással van ránk és környezetünkre. Ha valaki csúnyán beszél, az néhol elég negatív képet fest magáról, az emiatt való szorongás pedig káros. De nem ez a legfőbb alakító tényező az életünkben. A feszültség-levezetésnek sok módja van, de a változatos módon való káromkodás, ha még kiabálás is társul hozzá, az egyik legegyszerűbb fajtája. Egy kiadós veszekedésnek nagy valószínűség szerint része lesz pár keresetlen szó, még ha nem is szitkozódásra használják. Sokan azt gondolják, hogy trágár módon kifejezni a véleményüket sokkal egyszerűbb és érthetőbb, mint annak cizellált változata. Nos, ha valaki ettől érzi jól magát, mit árthat vele, nem igaz? Igazság szerint nem igaz.

A stressz felgyülemlésében nagy szerepe van a környezetünkből felénk áramló ingereknek. Ha ezek az ingerek eltérnek a mi tűréshatárunktól, akkor az befolyásolja a hangulatunkat. Vannak, akik nehezen tűrik, ha kiabálnak velük, mások pedig meg sem rezzennek tőle. Vannak, akik a halk, érzelmes problémamegoldást rosszabbul viselik, mint a hangos, tányértörős, ajtócsapkodós veszekedéseket. És vannak, akiknek bevallottan szükségük van arra, hogy kicsússzon néhány keresetlen szó.

Az egészségünk titka ebben az esetben a tudatosság. Még akkor is, ha nem tűrjük a káromkodást, tudatosítanunk kell magunkban, hogy ezek csak szavak, amelyek a másik ember könnyebb kifejezőképességét segítik elő. Ha pedig a másik táborhoz tartozol, és könnyebben elhagyja ez-az a szádat, akkor se aggódj. Természetesen egy ideális világban nem kellenek ilyen szavak ahhoz, hogy nyugalom árasszon el bennünket, de tudjuk, hogy ez nem így van. Néha muszáj kiengednünk azt, ami felgyülemlett, mert ha nem tesszük, vagy nem a megfelelő módon, akkor a könnyen tartós stresszhez vezethet, ami pedig kialakíthat alvászavarokat, rossz szokásokat, mint például a körömrágás, vagy hozzájárulhat a súlyváltozásunkhoz.

A legfontosabb, ami kapcsolódik a káromkodáshoz, az egy megállapítás, miszerint a környezet ingerei mindenkiből mást váltanak ki. Ha szorongást vált ki belőled egy-két csúnya szó, akkor te is igyekezz úgy hozzáállni a dolgokhoz, hogy ne okozzanak neked kellemetlenséget. Ha pedig csak növelik a benned lévő stresszt, próbáld valahogy levezetni, lehetőleg úgy, hogy másban ne kelts hasonló érzést. És persze óvatosan a szavakkal, mert súlyuk van, még ha nem is gondolunk bele.

szerző: Varga Ágnes Kata

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?