Mi köze a káromkodásnak az egészséghez?
- Dátum: 2018.08.10., 09:03
- Varga Ágnes Kata
- egészség, feszültség, feszültség-levezetés, hatás, inger, káromkodás, környezet, lélek, megőrzés, psziché, pszichológia, stressz, trágár, tűréshatár
A káromkodás – amellett, hogy nem túl elegáns – nagy hatással van ránk és környezetünkre. Ha valaki csúnyán beszél, az néhol elég negatív képet fest magáról, az emiatt való szorongás pedig káros. De nem ez a legfőbb alakító tényező az életünkben. A feszültség-levezetésnek sok módja van, de a változatos módon való káromkodás, ha még kiabálás is társul hozzá, az egyik legegyszerűbb fajtája. Egy kiadós veszekedésnek nagy valószínűség szerint része lesz pár keresetlen szó, még ha nem is szitkozódásra használják. Sokan azt gondolják, hogy trágár módon kifejezni a véleményüket sokkal egyszerűbb és érthetőbb, mint annak cizellált változata. Nos, ha valaki ettől érzi jól magát, mit árthat vele, nem igaz? Igazság szerint nem igaz.
A stressz felgyülemlésében nagy szerepe van a környezetünkből felénk áramló ingereknek. Ha ezek az ingerek eltérnek a mi tűréshatárunktól, akkor az befolyásolja a hangulatunkat. Vannak, akik nehezen tűrik, ha kiabálnak velük, mások pedig meg sem rezzennek tőle. Vannak, akik a halk, érzelmes problémamegoldást rosszabbul viselik, mint a hangos, tányértörős, ajtócsapkodós veszekedéseket. És vannak, akiknek bevallottan szükségük van arra, hogy kicsússzon néhány keresetlen szó.

Az egészségünk titka ebben az esetben a tudatosság. Még akkor is, ha nem tűrjük a káromkodást, tudatosítanunk kell magunkban, hogy ezek csak szavak, amelyek a másik ember könnyebb kifejezőképességét segítik elő. Ha pedig a másik táborhoz tartozol, és könnyebben elhagyja ez-az a szádat, akkor se aggódj. Természetesen egy ideális világban nem kellenek ilyen szavak ahhoz, hogy nyugalom árasszon el bennünket, de tudjuk, hogy ez nem így van. Néha muszáj kiengednünk azt, ami felgyülemlett, mert ha nem tesszük, vagy nem a megfelelő módon, akkor a könnyen tartós stresszhez vezethet, ami pedig kialakíthat alvászavarokat, rossz szokásokat, mint például a körömrágás, vagy hozzájárulhat a súlyváltozásunkhoz.
A legfontosabb, ami kapcsolódik a káromkodáshoz, az egy megállapítás, miszerint a környezet ingerei mindenkiből mást váltanak ki. Ha szorongást vált ki belőled egy-két csúnya szó, akkor te is igyekezz úgy hozzáállni a dolgokhoz, hogy ne okozzanak neked kellemetlenséget. Ha pedig csak növelik a benned lévő stresszt, próbáld valahogy levezetni, lehetőleg úgy, hogy másban ne kelts hasonló érzést. És persze óvatosan a szavakkal, mert súlyuk van, még ha nem is gondolunk bele.
szerző: Varga Ágnes Kata
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.
Ha elfáradt a lábad, ez a négy egyszerű gyakorlat jól jöhet
Egy hosszú nap után sokan nem is a hátukat vagy a derekukat érzik a leginkább megterhelve, hanem a lábukat. Sokat állunk, gyalogolunk, sportolunk, egész nap cipőben vagyunk, és közben ritkán gondolunk arra, hogy a talpunknak is szüksége van egy kis törődésre. Estére jelentkezhet feszülő, húzó érzés, érzékenység vagy egyszerűen csak az az ismerős érzés, hogy jó lenne végre levenni a cipőt.