Mi köze a káromkodásnak az egészséghez?
- Dátum: 2018.08.10., 09:03
- Varga Ágnes Kata
- egészség, feszültség, feszültség-levezetés, hatás, inger, káromkodás, környezet, lélek, megőrzés, psziché, pszichológia, stressz, trágár, tűréshatár
A káromkodás – amellett, hogy nem túl elegáns – nagy hatással van ránk és környezetünkre. Ha valaki csúnyán beszél, az néhol elég negatív képet fest magáról, az emiatt való szorongás pedig káros. De nem ez a legfőbb alakító tényező az életünkben. A feszültség-levezetésnek sok módja van, de a változatos módon való káromkodás, ha még kiabálás is társul hozzá, az egyik legegyszerűbb fajtája. Egy kiadós veszekedésnek nagy valószínűség szerint része lesz pár keresetlen szó, még ha nem is szitkozódásra használják. Sokan azt gondolják, hogy trágár módon kifejezni a véleményüket sokkal egyszerűbb és érthetőbb, mint annak cizellált változata. Nos, ha valaki ettől érzi jól magát, mit árthat vele, nem igaz? Igazság szerint nem igaz.
A stressz felgyülemlésében nagy szerepe van a környezetünkből felénk áramló ingereknek. Ha ezek az ingerek eltérnek a mi tűréshatárunktól, akkor az befolyásolja a hangulatunkat. Vannak, akik nehezen tűrik, ha kiabálnak velük, mások pedig meg sem rezzennek tőle. Vannak, akik a halk, érzelmes problémamegoldást rosszabbul viselik, mint a hangos, tányértörős, ajtócsapkodós veszekedéseket. És vannak, akiknek bevallottan szükségük van arra, hogy kicsússzon néhány keresetlen szó.

Az egészségünk titka ebben az esetben a tudatosság. Még akkor is, ha nem tűrjük a káromkodást, tudatosítanunk kell magunkban, hogy ezek csak szavak, amelyek a másik ember könnyebb kifejezőképességét segítik elő. Ha pedig a másik táborhoz tartozol, és könnyebben elhagyja ez-az a szádat, akkor se aggódj. Természetesen egy ideális világban nem kellenek ilyen szavak ahhoz, hogy nyugalom árasszon el bennünket, de tudjuk, hogy ez nem így van. Néha muszáj kiengednünk azt, ami felgyülemlett, mert ha nem tesszük, vagy nem a megfelelő módon, akkor a könnyen tartós stresszhez vezethet, ami pedig kialakíthat alvászavarokat, rossz szokásokat, mint például a körömrágás, vagy hozzájárulhat a súlyváltozásunkhoz.
A legfontosabb, ami kapcsolódik a káromkodáshoz, az egy megállapítás, miszerint a környezet ingerei mindenkiből mást váltanak ki. Ha szorongást vált ki belőled egy-két csúnya szó, akkor te is igyekezz úgy hozzáállni a dolgokhoz, hogy ne okozzanak neked kellemetlenséget. Ha pedig csak növelik a benned lévő stresszt, próbáld valahogy levezetni, lehetőleg úgy, hogy másban ne kelts hasonló érzést. És persze óvatosan a szavakkal, mert súlyuk van, még ha nem is gondolunk bele.
szerző: Varga Ágnes Kata
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.