Menü

Vita vagy veszekedés?

Az, hogy valaki vitába vagy veszekedésbe kezd, csupán döntés kérdése. Nem az ember jellemzője, hanem egy viselkedés: hogyan reagálunk a nézeteltérésekre. Megpróbálunk-e érveket felsorakozatni, magyarázatot adni, vagy kizárólag a másik fél támadásában merül ki a fegyverkészletünk? Értelmes vagy értelmetlen gondolatmenetre akarjuk terelni az események sorozatát?

Ha eltérő véleményen vagyunk a partnerünktől, választhatunk, hogy miként állunk a helyzethez: kompromisszumos megoldást akarunk, elmondani a saját véleményünket és meghallgatni a másikét, vagy kizárólag az a célunk, hogy a másikon felülkerekedjünk? Ez a választás jelenti a különbséget vita és veszekedés között.

A vita, bármennyire is hihetetlenül hangzik, pozitív hatással van ránk. Az érvek felsorakoztatása ugyanis frissítően hat az agyra. A másik fél meghallgatása pedig növeli a toleranciás képességünket. Ez ugyanis egy kis akarattal rendkívül jól fejleszthető. A jó vita lényege, hogy normál hangerőn, a másik felé kifejezett tisztelettel elmondjuk a saját véleményünket, érveinket, majd a másik fél meghallgatása után az esetleges ellenérveinket. A végén pedig hozhatunk egy kompromisszumos megoldást, de ez nem kötelező. Egy hétköznapi vitában nem fontos a másik nézetének teljes megváltoztatása, elég, ha mindkét fél elfogadja a partnere véleményét, és hogy nem létezik teljes egyetértés.

Vannak olyanok, akiket eufórikus érzéssel tölt el a vita. Ennek oka az, hogy több adrenalin termelődik, ami felpörgeti a pulzust, megemeli a vércukorszintet, az agy vérellátása jobb lesz, ezáltal az agy aktívabb. Így, ha valaki egy tartalmas és izgalmas vitában vesz részt, az majdnem olyan, mintha egy nagyon kiélezett verseny szereplője lenne.

A veszekedés, ezzel ellentétben, káros hatású. Nem fejleszti úgy az agyat, mivel az észérvek szerepe egyáltalán nem jelentős, ráadásul negatív érzelmeket és stresszt okoznak, ami alvászavarokhoz is vezethet. Egy veszekedés általában csak úgy érhet véget, hogy egyik fél sem érez toleranciát a másik iránt, egyik fél sem kerül ki győztesen, és mindketten nagyon rosszul érzik magukat. Ezért, ha veszekedés van a levegőben, tiéd a választás, hogy melyik irányba szeretnél elmozdulni: az értelmes vita, vagy az értelmetlen veszekedés irányába. Az egészséged érdekében pedig, válaszd mindig az értelmes vitát.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.