Vita vagy veszekedés?
- Dátum: 2018.08.21., 07:57
- Varga Ágnes Kata
- adrenalin, agy, egészség, elfogadás, ellenérv, elme, érv, érzelem, eufória, győzelem, kompromisszum, lélek, negatív, nézet, pozitív, pszichém pszichológia, stressz, test, veszekedés, vita
Az, hogy valaki vitába vagy veszekedésbe kezd, csupán döntés kérdése. Nem az ember jellemzője, hanem egy viselkedés: hogyan reagálunk a nézeteltérésekre. Megpróbálunk-e érveket felsorakozatni, magyarázatot adni, vagy kizárólag a másik fél támadásában merül ki a fegyverkészletünk? Értelmes vagy értelmetlen gondolatmenetre akarjuk terelni az események sorozatát?
Ha eltérő véleményen vagyunk a partnerünktől, választhatunk, hogy miként állunk a helyzethez: kompromisszumos megoldást akarunk, elmondani a saját véleményünket és meghallgatni a másikét, vagy kizárólag az a célunk, hogy a másikon felülkerekedjünk? Ez a választás jelenti a különbséget vita és veszekedés között.
A vita, bármennyire is hihetetlenül hangzik, pozitív hatással van ránk. Az érvek felsorakoztatása ugyanis frissítően hat az agyra. A másik fél meghallgatása pedig növeli a toleranciás képességünket. Ez ugyanis egy kis akarattal rendkívül jól fejleszthető. A jó vita lényege, hogy normál hangerőn, a másik felé kifejezett tisztelettel elmondjuk a saját véleményünket, érveinket, majd a másik fél meghallgatása után az esetleges ellenérveinket. A végén pedig hozhatunk egy kompromisszumos megoldást, de ez nem kötelező. Egy hétköznapi vitában nem fontos a másik nézetének teljes megváltoztatása, elég, ha mindkét fél elfogadja a partnere véleményét, és hogy nem létezik teljes egyetértés.
Vannak olyanok, akiket eufórikus érzéssel tölt el a vita. Ennek oka az, hogy több adrenalin termelődik, ami felpörgeti a pulzust, megemeli a vércukorszintet, az agy vérellátása jobb lesz, ezáltal az agy aktívabb. Így, ha valaki egy tartalmas és izgalmas vitában vesz részt, az majdnem olyan, mintha egy nagyon kiélezett verseny szereplője lenne.
A veszekedés, ezzel ellentétben, káros hatású. Nem fejleszti úgy az agyat, mivel az észérvek szerepe egyáltalán nem jelentős, ráadásul negatív érzelmeket és stresszt okoznak, ami alvászavarokhoz is vezethet. Egy veszekedés általában csak úgy érhet véget, hogy egyik fél sem érez toleranciát a másik iránt, egyik fél sem kerül ki győztesen, és mindketten nagyon rosszul érzik magukat. Ezért, ha veszekedés van a levegőben, tiéd a választás, hogy melyik irányba szeretnél elmozdulni: az értelmes vita, vagy az értelmetlen veszekedés irányába. Az egészséged érdekében pedig, válaszd mindig az értelmes vitát.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.