Menü

Önstünk tiszta vizet a pohárba!

  • Dátum: 2018.09.20., 01:41

A vizeink védelme, illetve a tisztítása és fertőtlenítése nem csak a környezetvédelem szempontjából, hanem a mi egészségünk szempontjából is kiemelt fontosságú. A korábban gyakran előforduló kolerajárványok és a szintén nem ritka tífusz a víz nem megfelelő tisztítása miatt terjedt. Ma már ilyenekkel nem találkozunk, azonban manapság sem ritka, hogy ivóvízzel terjedő betegségek és járványok ütik fel a fejüket.

Csak említés szinten pár vízzel terjedő betegség: a hepatitis, a gyermekbénulás, a TBC. Az utóbbi például azért is veszélyes, mert a tüdőgondozók, illetve kórházak kifolyó vize minden esetben tartalmazza a TBC kórokozóit, ezért elkülönítve és gondosan kell az ilyen vizet tisztítani, mielőtt bárhová kiürítik. A Weil betegség, vagy másnéven a baktériumok által okozott sárgaság is vízzel terjed; ha olyan vízben fürdünk, ahol patkányok is előfordulnak, kiemelten magas a fertőzésveszély, mivel a patkányok vizelete, ha a vízbe kerül, máris fertőzhet.

Nem csak baktériumok, de férgek is okozhatnak megbetegedést vízen keresztül. Ilyenek a fonalas féreg, az ostoros, illetve a szalagféreg. Emiatt nem szabad például szennyvízzel öntözni olyan zöldségeket és gyümölcsöket, amiket nyersen fogyasztunk. Sokan a talajvizet használják ilyen célra, de ebben az esetben sem lehetünk biztosak, mit tartalmaz a víz és van-e bármilyen kórokozó benne.

Szintén veszélyes lehet, ha a természetben megtalálható, szemmel láthatólag tisztának tűnő vizeket használjuk edények tisztítására, vagy fürdőzésre, mivel nem tudhatjuk, hol és milyen eredetű szennyvíz került bele.

Természetesen az ipari és egyéb mezőgazdaságból származó szennyvizek tisztítása nem a hétköznapi ember feladata, azonban mi is tehetünk érte, hogy tisztább legyen a környezetünk és lecsökkenjen a vízzel terjedő betegségek előfordulása. Sose öntsünk háztartási vagy vegyi hulladékot folyóba, vagy más természetes vízbe, ne öntözzünk ismeretlen eredetű és összetételű vízzel, valamint kerüljük a kétes helyeken való fürdőzést.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.