Albérlet vagy saját lakás? – Mi éri meg jobban?

A magyar fiatalok többsége előbb-utóbb eljut arra a kérdésre, hogy a saját lakás vagy az albérlet a jobb választás. A válasz nem fekete-fehér, mert mindkét opciónak vannak előnyei és hátrányai is. Ráadásul ingatlant venni jelenleg, mint sokan tapasztaljuk, egyre nehezebb. Az árak magasak, a lakosság nagy része pedig a főváros felé orientálódik, miközben a vidéki területek egyre inkább elnéptelenednek.

Saját lakást vásárolni akkor éri meg igazán, ha az ember biztos abban, hogy hosszú távon ugyanazon a helyen marad – például egy biztos munkahely, egy stabil párkapcsolat vagy családalapítás miatt. Az ingatlanvásárlás nem csak anyagi, hanem élethelyzeti elköteleződés is. Azzal, hogy megveszed, vállalod, hogy rendben tartod azt, még akkor is, ha nem ott laksz életvitelszerűen. Ha például tisztában vagy vele, hogy másfél-két év múlva külföldre költöznél, akkor egy albérlet sokkal jobb opciót jelent, mint az önálló otthon, ami legtöbbször évtizedekre szól.

Amiért a bérlés jobb

Ha még keresed a helyed, pályakezdő vagy, esetleg a munkád miatt gyakran költözöl, akkor az albérlet biztonságosabb választás és több szabadságot ad. Nem kell azonnal milliós önrészről, hosszú távú hitelről és a vásárlás körüli maceráról gondoskodnod. Ugyanakkor számolni kell vele, hogy a bérleti díjak folyamatosan emelkednek, és a pénzed „nem épül be” a vagyonodba. Vagyis a fizetésed kifolyik a kezeid közül, miközben egy önálló ingatlanhoz csak nagyon lassan jutsz közelebb.

Hogyan juthat saját otthonhoz egy fiatal?

Szülői támogatás nélkül egy mai pályakezdőnek szinte lehetetlen lakást vennie, ha persze nem találta meg élete vállalkozását, amivel már húszévesen milliókat keres. A vásárlás egyik legnagyobb akadálya az önrész, ugyanis a bankok általában a vételár legalább tíz százalékát kérik, újabb kamatoknál előfordul, hogy csak öt százalékot. Ez sokaknak elérhetetlen egyedül, ezért marad az, hogy a család állja az önrészt, a fiatal pedig hosszú távon vállalja a hiteltörlesztést. Jobb esetben persze előfordulhat, hogy a szülők kifizetik a teljes összeget, az ifjonc pedig szóban vállalja, hogy visszafizeti a pénzt a szüleinek. Értelemszerűen ez kevésbé kötött, mint egy pénzintézetnek törleszteni havi rendszerességgel.

Jelenleg Magyarországon igénybe vehetők bizonyos kedvezmények, mint például a három százalékos lakáshitel, amennyiben az igénylő megfelel a feltételeknek. Emellett vannak a különböző változó kamatozású konstrukciók, jellemzően hat-nyolc százalék közötti hitellel. A fix kamat biztonságot nyújt, ugyanis a törlesztőrészleted évekig, sőt akár évtizedekig változatlan marad. A változó kockázatosabb, hiszen a gazdasági helyzettől függően nőhet is, de induláskor alacsonyabb, emiatt elsőre csábító lehet. Emellett a lakásvásárlással együtt jár a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) témaköre.

A programnak többféle konstrukciója létezik, és nem csak új vagy használt otthon vásárlására, hanem bővítésre és építkezésre is igénybe vehető, sőt a falusi CSOK a kistelepüléseken élők számára is elérhető. A pozitívuma értelemszerűen a komoly anyagi könnyítés, akár 10-15 millió forintos nagyságrendben. A negatívuma viszont az, hogy a gyermekvállaláshoz kötődik, és ha a picur nem születik meg a vállalt időszakon belül, a teljes összeget vissza kell fizetni. Sokan emiatt bizonytalan lehetőségnek tartják, és inkább elhatárolódnak tőle.

Egy bérlemény nagyobb rugalmasságot és szabadságot ad, mivel az ingatlan fenntartásáért nem a bérlő felel, és a költözés is egyszerűbb. Ezzel szemben a saját kuckó stabilitást nyújt, és befektetésnek is kiváló, amelynek értéke hosszú távon növekedhet. A döntés tehát nemcsak pénzügyi kérdés. Ha biztos vagy a jövődben, és a családod tud anyagi vagy fizikai segítséget nyújtani, akkor érdemes ingatlanba fektetned. Ha viszont az életed még alakulóban van, az albérlet könnyebb, biztonságosabb és rugalmasabb megoldás.