Menü

Szorongás kezdődő jelei

A kezdődő szorongás jelei lehetnek testi és pszichés tünetek is. Fizikailag jelentkezhet szapora szívverés, légszomj, izzadás, hasfájás, emésztési problémák, izomfeszülés és remegés. Pszichésen pedig a szorongásos tünetek közé tartozik az állandó aggódás, a fáradtság, az ingerlékenység, a koncentrációs nehézségek, alvászavarok, és akár a pánikrohamok is.

A szorongás testi tünetei:
Fokozott szívverés és légzés: A szorongás hatására a szívverés és a légzés felgyorsulhat, ami légszomjat is okozhat.
Idegesség, izgatottság: A szorongásos állapotban az ember ingerlékenyebb lehet, mint általában.
Emésztési problémák: Gyomorfájás, hasmenés vagy székrekedés is felléphet.
Izzadás, remegés: A szorongás fizikai tünetei közé tartozik az intenzív izzadás és remegés.
Szédülés, fejfájás: Szorongás hatására a fejfájás és a szédülés is gyakori jelenség.

A szorongás pszichés tünetei:
Aggódás:
Az állandó, irracionális aggódás az egyik legjellemzőbb szorongásos tünet.
Koncentrációs nehézségek:
A szorongás miatt nehéz lehet a figyelem összpontosítása és a feladatokra való koncentrálás.

Alvászavarok:
A szorongás gyakran okoz alvási nehézségeket, például álmatlanságot vagy gyakori ébredéseket.
Hangulatingadozás:
A szorongásos depresszióhoz hasonlóan hangulatingadozások, levertség, reménytelenség és értéktelenség érzése is jelentkezhet.

Pánikrohamok:
A pánikrohamok hirtelen, intenzív szorongásos epizódok, amelyek testi és pszichés tünetekkel járnak, például szapora szívverés, légszomj és halálfélelem.

Mikor válik kórossá a szorongás?
Átmenet a normális és kóros szorongás között nem éles.

Kóros, ha:

tartós és túlzott mértékű,
aránytalan a helyzethez képest,
rontja az életminőséget,
a személy szenved tőle.

A szorongásos zavarok kialakulásának lehetséges okai

Genetikai/öröklött tényezők: pl. idegrendszeri érzékenység, neurotranszmitterek működése.
Pszichoszociális tényezők: családi háttér, nevelési minták, traumák.
A pontos eredet nem teljesen tisztázott.

A szorongásos kórképek típusai eredet szerint
a) Elsődleges (primer) neurotikus fejlődés
Már gyermekkorban megjelenik.
Sérült szocializáció, zavarok a fejlődésben.
Tünetek: Magatartászavarok (beilleszkedési, teljesítményproblémák).
Kóros szokások: pl. körömrágás, hajtépés.

b) Másodlagos (szekunder) neurotikus fejlődés
A személy alapvetően egészségesen fejlődött.
A zavar trauma hatására alakul ki.
Pl. baleset, veszteség, erőszak, tartós stressz.
A szorongásos kórképek komplex eredetűek. Megértésükhöz a biológiai és környezeti tényezők együttes vizsgálata szükséges. A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú a megelőzésben.

Sztárok iránti rajongás – lelkesedés vagy megszállottság?

Poszterek a falon, újságkivágások a tolltartóban, karikatúraszerű arcok és monogramok a füzet szélére firkálva. Sokunk tinédzser éveit végigkísérte egy kedvenc színész, egy énekes, egy sportoló vagy egy másik ikon iránti lelkesedés. Évek múltán is elmosolyodunk, ha meglátjuk vagy meghalljuk a régi bálványunkat. Bár az imádat leggyakrabban a kamaszkorhoz kötődik, felnőttként is lehet favoritunk, akire felnézünk az eredményei vagy a személyisége miatt.

Gyenge jellem: mit jelent, és hogyan ismerhető fel a viselkedésből?

Mindannyian találkozunk életünk során olyan emberekkel, akik látszólag nem képesek kiállni önmagukért, következetlenek vagy könnyen befolyásolhatók. A „gyenge jellem” nem egy végleges ítélet, de vannak tipikus szokások, amik erre utalhatnak. Íme hat jel, amiből felismerheted őket – és amire érdemes odafigyelned magadban vagy másokban is.

Alfa-nők

Többféle személyiségtípust ismerünk, ilyen az alfa is, ami nem csak a férfikanál, hanem a nőknél is megtalálható.

Lakásnézés hobbiból – új nagyvárosi szenvedély vagy csak bámészkodás?

Péntek délután. A nagyvárosi lakóparkban nyitott kapukkal várja a látogatókat egy új építésű rezidencia. A hirdetés szerint „panorámás kilátás, prémium burkolatok és amerikai konyha várja az érdeklődőket". Azonban vevők helyett csak hobbi felfedezők érkeznek, akik nem akarják, és nem is tudják megvenni az ingatlant. Ők csak nézelődnek és kikapcsolódnak.

A nemet mondás ereje: Miért fontos határokat húzni?

Sokan úgy nőttünk fel, hogy a „nem” szó valahol útközben elveszett a szókincsünkből. Kicsiként megtanultuk, hogy az engedelmesség biztonságot jelent, a határkijelölés viszont konfliktust, bűntudatot és szeretetvesztést. Habár felnőttként már jogunk van dönteni, sokan még mindig rettegünk elutasítani egy-egy személynek a kérését.