Hogyan hangolható össze család, a munka és az edzés?
- Dátum: 2018.11.10., 08:58
- Martinka Dia
- család, csapatépítő, edzeni, edzés, egészség, egyensúly, életmód, feladat, fitneszbérlet, fitneszterem, formánk, gyermek, idő, időbeosztás, kapaszkodó, kocog, konditerem, kreatív, mindennapok, mókuskerék, motiváció., mozgás, munka, munkahely, munkakör, pozitív, pszichológus, rugalmas, sportolás, sportprogram, stressz, szabad, terápia, testedzés
Nehezen. De nem lehetetlen. Ugye mindegyik fontos, mindegyikre kellene, hogy idő jusson, mindegyik szerepben szeretnénk helytállni, mindegyik mi magunk vagyunk, s legjobb esetben ezek kiegészítik egymást, hatnak egymásra. Az aprócska gond csupán az, hogy egy nap "csak" 24 órából áll, s nagyon nehéz úgy beosztani ezt az időt, hogy mindenre jusson, amire szeretnénk.
Gyakran visszatérő téma, hogy napi 8-10 órás munka, család és gyermek(ek) mellett beleférhet-e az időbe a sportolás? Hogy lehet megtalálni a megfelelő időbeosztást és egyensúlyt? A sportos életmód nemcsak a formánknak tesz jót, az egészségünkre is rendkívül pozitív hatással van, ez pedig kihat a munkahelyi tevékenységünkre. Tehát még eggyel több okunk van arra, hogy valahogy beiktassuk a rendszeres edzést a napjainkba!
A sport csökkenti a stresszt, ez pedig az élet minden területén jól jön, ezenkívül a sportolás fegyelmezettségre tanít, kitartásra nevel. Mindig egyfajta "kapaszkodó", pszichológus, terápia, töltekezés.

Akik a szabadban szeretnek mozogni, vágynak a szabadságra, az önállóságra, szeretik a kihívásokat – olvasom az interneten, ők a munkájukban is inkább a kreatívabb feladatokat kedvelik. Akik viszont szívesebben végzik a testedzést fitneszteremben vagy otthonukban, a munkakörükben is jobban tűrik a korlátokat, szeretik a kiszámíthatóságot. Szerencsére ma már sok munkahely biztosít fitneszbérletet a dolgozóinak, vagy szerveznek családi sportprogramokat, ezzel ösztönözve őket a sportos életmódra, s nem utolsó sorban ezek a tevékenységek csapatépítő jelleggel is bírnak.
De mit tehet az, akinek sajnos nincs erre lehetősége, hogy oldjuk meg a hétköznapi mókuskerékben forogva a saját "én-időnket"? Az én módszerem talán rémisztő, de én nagyon korán kelek és kora reggel sportolok, futok vagy tornázom. Van, aki inkább este csippent le egy kis időt a testmozgásra, s este megy el kocogni, vagy emeli a súlyokat egy konditeremben. Férjem jó éjt puszit ad a gyerekeknek és utána indul egy órát edzeni. Van, aki napközben vagy egy rugalmasabb ebédszünetben is megengedheti magának, mert olyan a munkaideje, hogy megteheti, vagy önmaga főnöke, ez is egy lehetséges opció. Ha semmi másra nincs idő, akkor a tévé előtt tekerek egy kicsit a szobabiciklin, vagy a fiam leckéjének kikérdezése közben is előfordult már, hogy hasizomgyakorlatokat csináltam. A lényeg, hogy abból a 24-ből, egyetlen órát szánjunk magunkra, mert ennyi kell és ennyi valahol úgy érzem, jár.

A sportban mindig is az tetszett, hogy rendszert ad a napjaimnak, önfegyelemre nevel, türelemre, koncentrációra, kitartásra tanít. Megéri érte korán kelni, vagy később aludni térni. Fontos, hogy ezt az érzést a gyermekeinknek is továbbadjuk.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.