Menü

A hosszú élet esszenciája

Az, hogy mennyire becsüljük meg az időnket, milyen minőségű életet élünk csak és kizárólag rajtunk múlik. Viszont génjeink nagyban befolyásolják az időtartamot és a betegségek kockázati tényezőit. Hogyha odafigyelünk a testi-lelki harmóniánkra és munkálkodunk rajta, akkor akár még arra is lesz lehetőségünk, hogy a dédunokánkat a kezünkbe tartsuk. A következőkben megtudhatod milyen praktikákra érdemes odafigyelned ahhoz, hogy ez megvalósuljon.

Táplálkozás- CSAK MÉRTÉKKEL

Ha gyorsan, falánk módon csak úgy habzsolod az ételt, nemcsak elnehezülsz tőle, de jellemzően többet is veszel magadhoz, mint amennyire valóban szüksége van a szervezetednek. Manapság a mozgásszegény életmód, az ülőmunka és a gyorskaják fogyasztása jelentős mértékben lassítják az anyagcserét. Mindezek hatására az emésztés nehezítetté válik, a jó közérzet romlik, a fölös kilók pedig csak úgy észrevétlenül rakódnak. Az anyagcsere javítása érdekében javasolt a napi ötszöri étkezés. Ezzel a módszerrel nem terheled a gyomrodat, hiszen sokszor eszel kevesebbet, sőt a tápanyag-utánpótlásod is folyamatos lesz.

Az emberi szervezet nagy része vízből áll, alapvető feltétele az életünknek a folyadékbevitel. Fontos, hogy ne várjuk meg a szomjúság érzésének pillanatát! Eleinte érdemes tudatosan figyelni arra, hogy bizonyos időközönként megigyunk egy-két pohár vizet, amit aztán a szervezetünk automatikusan igényelni fog. Egy átlagos embernek naponta 2,5 liter folyadékra van szüksége, természetesen ez változhat például egy sportoló esetében, aki egy megterhelőbb izommunka következtében sok ásványi anyagtól szabadul.

Továbbá a rostban gazdag étkezés is elengedhetetlen az egészséges működéshez. Legfontosabb forrásai a gyümölcsök, a hüvelyesek, zöldségek valamint a hántolatlan gabonafélék. A zöldségek közül a kukorica, a karalábé, a petrezselyemgyökér, a burgonya, a kelkáposzta; a gyümölcsök közül a málna, a ribizli, a körte, a szilva, a szőlő; a hüvelyesek közül a bab, a lencse, a zöldborsó; a gabonafélék közül a lenmag, a búzakorpa, a búzacsíra, a zabkorpa, és a Graham-liszt tartalmazza a legtöbb rostanyagot. Sajnálatos módon mi, magyarok az ajánlott bevitel felét fogyasztjuk csak el.

Testmozgás- RENDSZERESEN

A sport az embert lendületbe hozza, fiatalítja és mentálisan is kiegyensúlyozottá teszi, sőt negyven felett a sejtek öregedését is késlelteti. Egy kutatás rámutatott arra, hogy nagy különbségek figyelhetők meg a várható élettartamban a különböző sportágak űzői között is. Például a rendszeresen teniszezők 9,7 évvel élhetnek tovább azoknál, akik semmit nem sportolnak. A sportnak közösségi ereje is van, egy jó társaságban a mozgás is több örömet okoz, mintha egyedül végeznénk. A társas interakciók legalább akkora szerepet játszanak az élettartam hosszában, mint a fentebb említett tényezők. Ezért kapjuk magunkra a melegítőt és nézzünk ki egy számunkra szimpatikus csoportos órát!

Dr. Hinohara Sigeaki sokat tud a hosszú életről. Japán orvos volt, aki tanított, tanácsokkal látta el az embereket,105 évesen hunyt el. Azt vallotta, hogy soha nem szabad nyugdíjba menni, 18 órán át dolgozott naponta és betegeket gyógyított halála előtt pár hónappal is. Emellett még Hinohara kiemelte, hogy a hosszú életet élő emberekben egyvalami közös: egyikünk sem volt túlsúlyos. De ebben is a produktivitás segíthet, a munkára koncentrálás elterelte a figyelmét az evésről, ezért sem ette túl magát.

Szellemi fittség – FOLYAMATOS TANULÁS

A tanulás öröme feltöltő erejű! Hogyha egy érdeklődési körünkhöz megfelelő könyvet olvasunk, érezhetjük legbelül, hogy lendületet kaptunk, amely inspirálhat a hétköznapokban. A tevékeny életmód, változatos szabadidő-töltés, szellemi fittség megőrzése is a hosszú élet titka.

Hol élnek legtovább az emberek?

CIA World 2017-es mérései alapján a születéstől várható átlagos élettartam Monacóban a legmagasabb a Földön, ami 89,4 évet jelent, a második helyezett pedig Japán, ahol 85,3 év az átlag. Magyarországon is már 78 évre növekedett a nők, 70-re pedig a férfiak várható átlagos élettartama, a Rózsadombon élők pedig közel 6 évvel élnek tovább, mint például a Fejér megyeiek.

Figyeljünk önmagunkra, tegyünk azért rendszeresen nap, mint nap, hogy az életet, amelyet ajándékként kaptunk minél hosszabb ideig élvezhessük.

Szerző: Udvari Fanni

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?