Menü

Mindent a pszichikai éhségről

Túlevés okai:

Sokan akkor is esznek, amikor valójában nem éhesek, csak a szemük kívánja. Léteznek olyan pszichológiai éhségnek nevezhető szükségletek, amelyek az evészavarosokon kívül az állandó fogyókúrázóknál is előfordul. A Penn State egyetem kutatói kimutatták, hogyha apróbb fajta gabonapelyheket veszünk, akkor többet fogunk belőle enni, mintha a nagyobb méretűt emelnénk le a polcról. És ez még akkor is igaz, ha kisebb tányért használunk szervírozásra. A kisebb pelyhek ugyanis jobban kitöltik a teret, tehát adott térfogat mellett több lesz az étel és kevesebb a levegő.

1. Nem hagyod abba az evést kellő időben

Valójában akkor kellene abbahagyni az evést, amikor még nem érzed magad teljesen tele, csak majdnem. Érdemes tudni, hogy az agy később észleli a telítettséget. Pszichés zavarról akkor beszélünk, amikor valakinek az evés okozza a boldogságot, mélyebb állapotaiban abba menekül. A kortárs pszichológiában mérvadó diagnosztikai kézikönyvek szerint az számít kényszeres túlevésnek, amikor valaki legalább három hónapon keresztül minimum hetente egyszer sort kerít a mértéktelen táplálékbevitelre. Kiindulópontja ennek akár koplaláson alapuló diéta is lehet, amikor hiányállapot alakul ki a szervezetben. Egyes szakértők szerint a zsírban, cukorban, vagy sóban bővelkedő ételek valóban függőséget okozhatnak a szó fizikai és lelki értelmében egyaránt. Viszont ha erőt veszünk magunkon és az önkontrollt gyakoroljuk, akkor leküzdhetjük a problémát.

2. Kihagysz egy étkezést testsúlycsökkenés reményében

A reggeli kihagyása a nap folyamán farkaséhséghez vezet - ilyenkor az ember hajlamos bekapni egy kis édességet, aminek következtében hirtelen megemelkedik a vércukorszintje, amely inzulinrezisztenciához, rosszabb esetben a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Továbbá a rendszertelen étkezés miatt egyre több embernél jelentkezik gyomorfekély. Általában véve ajánlott minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, hiszen ezek telis-tele vannak hasznos vitaminokkal. Ugyanilyen fontos azonban a rendszeres táplálkozás, inkább sokszor többet, mint leterhelni a gyomrot nagy mennyiségű étellel.

3. Az éhséget a szomjúsággal összekevered

Naponta 2-3 liter folyadék fogyasztása az egészséges életmódhoz elengedhetetlen. Viszont egy sportoló esetében ez akár 4-re is felugorhat. Észrevettem, hogy egy kiadós edzés után éhségérzet tör rám, ilyen helyzetben ezt ellensúlyozni tudom pár pohár víz kortyolgatásával. Szuper ötlet étkezések előtt is inni, hiszen így hamarabb eléred a teltségérzetet.

4. A cselekvési éhség

Ismerős az, hogy millió feladatod van, mégis a hűtő felé tartasz? Lehet unatkozni akkor is, ha rengeteg tennivalód van – csak éppen egyikhez sincs kedved. Mindenki ízlésének, tehetségének és életkorának megfelelően választhat bármit, a lényeg annak az örömnek a rendszeres megélése, hogy létrehoztál valamit. Sokan számolnak be arról, hogy eszükbe sem jutott az evés, ha megélik ezeket a magával ragadó élményeket.

5. A strukturális éhség

Amikor nem tudjuk beosztani az időnket, állandóan halogatjuk a teendőket, és a felelősségvállalás helyett az evésbe menekülünk. Ajánlom, hogy minden napra gyárts terves cetliket, amelyeken a napi fontos dolgok szerepelnek, így elkerülheted az értelmetlen pótcselekvésből fakadó plusz kalóriákat.

Módszerek, praktikák:

Ha lehet, próbálj meg kialakítani a hűtődben egy saját polcot, ahol csak és kizárólag egészséges ételeket tartasz. Hiszen magadat csapod be, ha egy nagy doboz nutella minden pillanatban csábítóan kacsint rád. A magyar szenvedélyfűszerekkel: -bors, piros paprika, „erőspista”, és társai - bánj óvatosan. Továbbá a túlevők nagyon gyakran zűrzavaros, alkoholbetegséggel sújtott családi háttérből jönnek, és a szorongást oldják az étellel, már gyermekkortól kezdve. Pótold be önszeretettel, ha nem kaptál elegendő, vagy neked megfelelő gondoskodást!

Légy magaddal mindig őszinte és figyelj a jelekre, amiket a testedtől kapsz! Mindenre van megoldás, csak keresni kell és nem pótcselekményekbe menekülni!

Szerző: Udvari Fanni

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Lehet még szünetet tartani az online világtól?

Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.