Mindent a pszichikai éhségről
- Dátum: 2018.12.03., 16:42
- Udvari Fanni
- éhség, hiány, lélek, megvonás, önbecsülés, pótcselekvés, pszichológia, test
Túlevés okai:
Sokan akkor is esznek, amikor valójában nem éhesek, csak a szemük kívánja. Léteznek olyan pszichológiai éhségnek nevezhető szükségletek, amelyek az evészavarosokon kívül az állandó fogyókúrázóknál is előfordul. A Penn State egyetem kutatói kimutatták, hogyha apróbb fajta gabonapelyheket veszünk, akkor többet fogunk belőle enni, mintha a nagyobb méretűt emelnénk le a polcról. És ez még akkor is igaz, ha kisebb tányért használunk szervírozásra. A kisebb pelyhek ugyanis jobban kitöltik a teret, tehát adott térfogat mellett több lesz az étel és kevesebb a levegő.

1. Nem hagyod abba az evést kellő időben
Valójában akkor kellene abbahagyni az evést, amikor még nem érzed magad teljesen tele, csak majdnem. Érdemes tudni, hogy az agy később észleli a telítettséget. Pszichés zavarról akkor beszélünk, amikor valakinek az evés okozza a boldogságot, mélyebb állapotaiban abba menekül. A kortárs pszichológiában mérvadó diagnosztikai kézikönyvek szerint az számít kényszeres túlevésnek, amikor valaki legalább három hónapon keresztül minimum hetente egyszer sort kerít a mértéktelen táplálékbevitelre. Kiindulópontja ennek akár koplaláson alapuló diéta is lehet, amikor hiányállapot alakul ki a szervezetben. Egyes szakértők szerint a zsírban, cukorban, vagy sóban bővelkedő ételek valóban függőséget okozhatnak a szó fizikai és lelki értelmében egyaránt. Viszont ha erőt veszünk magunkon és az önkontrollt gyakoroljuk, akkor leküzdhetjük a problémát.
2. Kihagysz egy étkezést testsúlycsökkenés reményében
A reggeli kihagyása a nap folyamán farkaséhséghez vezet - ilyenkor az ember hajlamos bekapni egy kis édességet, aminek következtében hirtelen megemelkedik a vércukorszintje, amely inzulinrezisztenciához, rosszabb esetben a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Továbbá a rendszertelen étkezés miatt egyre több embernél jelentkezik gyomorfekély. Általában véve ajánlott minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, hiszen ezek telis-tele vannak hasznos vitaminokkal. Ugyanilyen fontos azonban a rendszeres táplálkozás, inkább sokszor többet, mint leterhelni a gyomrot nagy mennyiségű étellel.

3. Az éhséget a szomjúsággal összekevered
Naponta 2-3 liter folyadék fogyasztása az egészséges életmódhoz elengedhetetlen. Viszont egy sportoló esetében ez akár 4-re is felugorhat. Észrevettem, hogy egy kiadós edzés után éhségérzet tör rám, ilyen helyzetben ezt ellensúlyozni tudom pár pohár víz kortyolgatásával. Szuper ötlet étkezések előtt is inni, hiszen így hamarabb eléred a teltségérzetet.
4. A cselekvési éhség
Ismerős az, hogy millió feladatod van, mégis a hűtő felé tartasz? Lehet unatkozni akkor is, ha rengeteg tennivalód van – csak éppen egyikhez sincs kedved. Mindenki ízlésének, tehetségének és életkorának megfelelően választhat bármit, a lényeg annak az örömnek a rendszeres megélése, hogy létrehoztál valamit. Sokan számolnak be arról, hogy eszükbe sem jutott az evés, ha megélik ezeket a magával ragadó élményeket.
5. A strukturális éhség

Amikor nem tudjuk beosztani az időnket, állandóan halogatjuk a teendőket, és a felelősségvállalás helyett az evésbe menekülünk. Ajánlom, hogy minden napra gyárts terves cetliket, amelyeken a napi fontos dolgok szerepelnek, így elkerülheted az értelmetlen pótcselekvésből fakadó plusz kalóriákat.
Módszerek, praktikák:
Ha lehet, próbálj meg kialakítani a hűtődben egy saját polcot, ahol csak és kizárólag egészséges ételeket tartasz. Hiszen magadat csapod be, ha egy nagy doboz nutella minden pillanatban csábítóan kacsint rád. A magyar szenvedélyfűszerekkel: -bors, piros paprika, „erőspista”, és társai - bánj óvatosan. Továbbá a túlevők nagyon gyakran zűrzavaros, alkoholbetegséggel sújtott családi háttérből jönnek, és a szorongást oldják az étellel, már gyermekkortól kezdve. Pótold be önszeretettel, ha nem kaptál elegendő, vagy neked megfelelő gondoskodást!
Légy magaddal mindig őszinte és figyelj a jelekre, amiket a testedtől kapsz! Mindenre van megoldás, csak keresni kell és nem pótcselekményekbe menekülni!
Szerző: Udvari Fanni
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.