A szívből jövő hála dupla öröm
- Dátum: 2018.12.09., 14:46
- Udvari Fanni
- boldogság, hála, köszönet, nyugodtság, odaadás, öröm, pozitivitás
Számos kutatás bizonyította, hogy a hála gyakorlása az egyik leghatékonyabb dolog az érzelmi és a pszichológiai jólét tekintetére nézve. Egy 75 évig tartó megfigyelésben kimutatták, hogy a hála a legerősebb indikátora a boldog életnek. Hasznos lenne ezt az érzést többet gyakorolni a mindennapokban is nem csak egy röpke pillanatig az ünnepek ideje alatt.

Jótékony hatásai:
Segít a depresszió leküzdésében: Sajnos ezek az emberek a dolgok negatív oldalát látják meg először. A hála napló vezetése segít ennek leküzdésében. Ha kiírjuk magunkból azokat az érzéseket, amelyek hátráltatnak, és a pozitív dolgainkat felsoroljuk, akkor azt vehetjük észre, hogy a lelkünk megkönnyebbült.
Segít az elalvásban: Ha nem jön álom a szemünkre, kezdjük el végiggondolni mi mindenért lehetünk hálásak a mai napon! Ha alaposan szemügyre vesszük ezeket, garantált az álomba szenderülés.
Segít jobb társsá válni: Dicsérjük meg párunkat, barátunkat, családtagjainkat gyakrabban! Fókuszáljunk a pozitív tulajdonságaikra, ha így cselekszünk, egy idő után észrevehetjük, hogy a kapcsolataink elmélyültebbé válnak. Minél több szeretetet adsz, annál jobban fogod majd magad érezni.

Segít a függőségek leküzdésében: Legyünk hálásak minden apró dologért, ami körülöttünk van. Ne meneküljünk olyan pótcselekvésekbe, amelyek valaminek a hiányából fakadóan alakulnak ki. Óvjuk szervezetünket, egészségünket és ne arra koncentráljunk, ami nincs, hanem, ami van!
Javítja az önbizalmat: Ha tisztába vagyunk az értékeinkkel és bízunk magunkban, az az önbizalmunk is erősödni fog. Vegyük komolyan a hála fogalmát, próbáljuk ki, legyen ez a napunk kezdete és vége. Észre fogjuk venni azonnal, hogy mekkora szunnyadó energiákat szabadít fel bennünk!
A hálás gondolkodás képes semlegesíti a negatív érzéseket, mint például: a szorongást, aggodalmaskodást, bosszankodást, magányt, irigységet és a kapzsiságot.
Fejezd ki a háládat kemény dolgokért is!
Egy magát boldogtalannak valló ember így reagál rá: már megint rossz dolog történik vele.
A magát boldognak valló pedig így: Miért lehetek hálás, mit köszönhetek annak, hogy éppen így történtek a dolgok? Milyen előnyöm származik a helyzetből?

Ahelyett, hogy az elkövetett hibáid miatt ostorozod magad, vagy azon rágódsz, hol és hogyan rontottál el valamit, egy pillanatra gondolkozz el azon, mit is tanultál ezekből a kihívásokból? Milyen plusz dolgot tudtál meg ezáltal önmagadról? Hogyan szolgáltak téged ezek a nehézségek?
Emeld az arcod az ég felé és adj hálát!
A természet hihetetlen jelenléte könnyen elkerüli a figyelmünket. Ahelyett, hogy a telefonodat nyomogatod, vagy rohansz vissza a való életbe, élvezd ki a pillanatot. Járj nyitott szemmel és vedd észre az apró dolgokat körülötted! Vannak, akik időtudatosan terveznek, strukturálják a tevékenységeiket, tudják azok időigényét, kiszámolják, ütemezik a napjukat. Ők általában pontosak és nem frusztráltak emiatt. Egy spontán program persze náluk is boríthat mindent, ezt vagy jól kezelik, vagy nem. Ám általában nem rohannak, hiszen mindenre rászánták az időt. Lehet, hogy a reggeli stresszmentes indulás megér annyit, hogy már ne nézz meg egy következő részt a sorozatodból? Tehát nem muszáj rohannod, csak épp tenned kell érte.
A hála híd, amin keresztül eljuthatsz a negatív érzésektől a szeretet, az öröm, a boldogság útvonalára. Ne feledd! Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb, szebb legyen a világ.
Udvari Fanni
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.