Terjed az izomdiszmorfia

Az anorexia nervosa-hoz képest az izomdiszmorfia fordított (inverz) testképzavart jelent. Alapja az atlétaideál, ami ellentéte a női karcsúságideálnak. A kórképre a túlzott edzés, szenvedélyszerű testépítés, tévesen megítélt külső és az izmos test utáni sóvárgás jellemző. Akármennyit edzenek, mindig fejletlennek látják saját izomzatukat, képesek a testedzést végletes túlzásba vinni, akár komoly sérülésekig folytatni. Emellett általában különböző hormontartalmú készítmények, tömegnövelő táplálék kiegészítők „segítségét” is igénybe veszik. A gyakran használt anabolikus szteroidok mellékhatásai közé olyan komoly elváltozások tartoznak, mint a csontritkulás, szexuális zavarok, bőrelváltozások, és a hangulatzavarok.

A páciens komolyan úgy gondolja, hogy akár egyetlen edzés elhagyása is súlyos izomtömeg veszteséghez vezethet, ezért életét teljesen az edzésnek rendeli alá. Testét szégyelli, strandra nem jár, még nyáron is hosszú ujjú felsőt visel. A zavar kialakulásának pszichológiai vonatkozásai tekintetében valószínű, hogy az önértékelés zavara az egyik kulcstényező, illetve valószínű az is, hogy a spottevékenységnek egyfajta kompenzációs szerep jut. Egy klinikai szakpszichológus elmondása szerint az eddigi felmérések azt mutatják, hogy ez a betegség sokkal gyakoribb a férfiak körében. Mert ők a testükkel kapcsolatos szorongásainak hátterében világosan körvonalazódik az ideálok szerepe, amelynek első tünetei 19 éves kor körül jelennek meg.

Az izomdiszmorfiában szenvedő férfiaknak nincs betegségtudatuk, ugyanúgy, ahogy az anorexiásoknak sincs. Ezért nagyon nehezen fordulnak szakemberhez. Az étrendre, testképre beszűkült gondolkodás, aggodalmaskodás jelentős stresszt okoz. Romlanak a társkapcsolatok, problémák jelentkezhetnek a munkahelyen is. Hiszen a beteg szinte minden más tevékenységét feladja, nem jár társaságba, szórakozni. A hiányzó vagy hiányos baráti kapcsolatok csökkentik a partnerkapcsolatok esélyét is. A betegség komplex volta miatt a kezelésben elsődleges szerepe van a pszichoterápiának és amennyiben indokolt, úgy azt gyógyszeres terápia egészítheti ki.

Mit tehetünk, ha ezeket tapasztaljuk

A korai kapcsolatok alapvetőek az énkép és a testkép kialakulásában, a nem megfelelő szülői tükrözés közrejátszhat a „hibás testélmény” kialakulásában. Ezért a klienseket fontos megtanítani saját testérzeteik felismerésére, azok szavakba öntésére, és a test, testélmény biztos tárgykapcsolatokban való megtapasztalására. A testképzavarok kognitív viselkedésterápiás kezelése szakember által vezetett, de már az önsegítés szintjén megkezdődhet. Ennek fontos része lehet az önbecsmérlő gondolatok beszüntetése és korrigálása, új tapasztalatok gyűjtése, valamint önsegítő olvasmányok feldolgozása.

Ezért központi jelentőségű:

az önértékelés javítása

javítani az érzelmek szabályozásának képességeit

testkép napló vezetése a konkrét helyzet, viselkedés, érzések és gondolatok megnevezésével

feladatuk a testképpel kapcsolatos negatív automatikus gondolatok, kognitív torzítások, negatív sémák felismerése, amelyeket korrigálni kell, reális, önelfogadó minőségűvé.

gyakorolhatják a pozitív belső beszédet külső és belső tulajdonságaikról, és pozitívan magukra nézni nap, mint nap a tükörben és erősíteni belsőjüket

"Soha nem elég"

A megszállottan edző férfiak nem ismerik fel, hogy már elérték az eredetileg kitűzött célt és testük megváltoztatása életük legfontosabb kérdésévé válik. Az elképzelt ideális test méretei ráadásul folyamatosan változnak, mindig van nagyobb bicepsz, amit kitűzhetnek maguk elé.

Amikor valaki a tökéletes formára törekszik, akkor csak is magát csapja be. Hiszen nincs ilyen, mindenkiben van hiba. Nem szabad bedőlni a médiából sugárzott valótlan képeknek. Örülni kell a pozitív tulajdonságainknak és elsősorban ne másoknak, hanem önmagunknak próbáljunk megfelelni!

Szerző: Udvari Fanni